következő
előző
tételek

Hírek

További intézkedésekre van szükség Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak a levegőszennyezés, a zaj és a szélsőséges hőmérsékletek elleni védelméhez

Nyelv megváltoztatása
Hírek Publikálva / Megjelentetve 2019. 02. 04. Utolsó módosítás 2023. 02. 12.
7 min read
Photo: © Elena Georgiou, My City /EEA
Célzott fellépésre van szükség a szegények, az idősek és a gyermekek környezeti veszélyektől, mint például a levegő- és zajszennyezéstől, valamint a szélsőséges hőmérsékletektől való jobb védelméhez, különösen Európa keleti és déli régióiban. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mai napon megjelent jelentése arra figyelmeztet, hogy az európai környezetminőség általános javulása ellenére Európa legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő polgárainak egészségére továbbra is aránytalanul nagy hatással vannak ezek a veszélyek.

Annak ellenére, hogy az évek során az európai szakpolitikák nagyon sikeresek voltak az életminőség javításában és a környezet védelmében, tudjuk, hogy többet kell tennünk EU-szerte annak biztosításáért, hogy minden európai – függetlenül életkorától, jövedelmétől vagy oktatásától – megfelelő védelmet kapjon az általunk tapasztalt környezeti veszélyekkel szemben.

Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

Az EEA „Unequal exposure and unequal impacts: social vulnerability to air pollution, noise and extreme temperatures in Europe” című jelentése felhívja a figyelmet a társadalmi és környezeti problémák közötti szoros kapcsolatra Európa-szerte. Ezeknek a környezeti fenyegetéseknek az eloszlása, valamint az emberi egészségre gyakorolt hatásai szorosan kapcsolódnak a bevételek, a munkanélküliség és az oktatás szintje között fennálló, Európa-szerte megfigyelhető különbségekhez.

Noha az elmúlt évtizedekben az EU szakpolitikája és jogszabályai mind gazdasági, mind környezetminőségi szempontból jelentősen javították az életkörülményeket, a regionális egyenlőtlenségek továbbra is fennállnak. A jelentés kiemeli, hogy a társadalmi és a környezetvédelmi szakpolitikák jobb összehangolása, valamint a helyi intézkedések javítása szükséges a környezetvédelmi igazságszolgáltatási kérdések sikeres megoldásához.

„Az Európai Bizottság következetesen hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi kérdésekben olyan Európa vagyunk, amely védelmet nyújt. Ezt az elvet úgy tesztelhetjük a legjobban, ha megvizsgáljuk, hogyan védjük a kiszolgáltatottakat, a gyengéket és a védteleneket. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség munkája dicséretes annak a jelentésnek a vonatkozásában, amely azt vizsgálja, hogy miért a szegényeket, az öregeket és a legfiatalabbakat veszélyezteti leginkább a rossz levegőminőség, a túlzott zaj és a szélsőséges hőmérséklet. Beszámol a törekvéseinkről, amelyekkel biztosítjuk, hogy olyan Európa lehessünk, amely mindenkinek védelmet nyújt” – nyilatkozta Karmenu Vella, az Európai Unió környezetpolitikáért, tengerügyekért és halászati politikáért felelős biztosa.

„Annak ellenére, hogy az évek során az európai szakpolitikák nagyon sikeresek voltak az életminőség javításában és a környezet védelmében, tudjuk, hogy többet kell tennünk EU-szerte annak biztosításáért, hogy minden európai – függetlenül életkorától, jövedelmétől vagy oktatásától – megfelelő védelmet kapjon az általunk tapasztalt környezeti veszélyekkel szemben”– mondta Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.

Exposure to PM2.5 mapped against GDP per capita, 2013-2014

Note: Exposure is expressed as population-weighted concentrations; mapped for NUTS 3 regions. 
Source: Based on ETC/ACM (2018a).

 

Annual number of cooling degree days (CDDs; 1990-2016 average) mapped against long-term unemployment (left) and proportion of people 75 years old or older (right), 2013-2014

Note: Number of cooling degree days per year is the 1990-2015 average. The long-term unemployment rate and the percentage of people 75 years old or older are classified using quantiles, i.e. five equal intervals. Mapped for NUTS 2 regions. 
Source: EEA based on the E-OBS dataset (updated from Haylock et al., 2008) and Eurostat.

A főbb megállapítások

Lég- és zajszennyezés

  • A kelet-európai régiók (beleértve Lengyelországot, Szlovákiát, Magyarországot, Romániát és Bulgáriát) és a dél-európai régiók (beleértve Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot és Görögországot), ahol a bevételek és az iskolázottság szintje alacsonyabb, a munkanélküliségi ráta pedig magasabb az európai átlagnál, sokkal inkább ki voltak téve a légszennyező anyagoknak, beleértve a lebegő részecskét és a talaj közeli ózont (O3) is.
  • A tehetősebb régiókban, beleértve a nagyvárosokat is, átlagosan magasabb a nitrogén-dioxid (NO2) szintje, főként a közúti forgalom és a gazdasági tevékenységek magas koncentrációja miatt. Mindazonáltal ezeken a régiókon belül még mindig a szegényebb közösségek vannak helyi szinten magasabb NO2-szintnek kitéve.
  • A zajnak való kitettség sokkal helyhez kötöttebb a légszennyezésnek való kitettségnél, és a környezeti zajszintek rövid távolságokon belül is jelentősen eltérnek. Az elemzés átmeneti kapcsolatot talált a városok zajszintjei és a háztartások alacsonyabb jövedelme között, ami arra utal, hogy nagyobb zajszint figyelhető meg azokban a városokban, amelyekben a lakosság szegényebb.

Szélsőséges hőmérsékletek

  • Európa déli és délkeleti régiói sokkal jobban ki vannak téve a magasabb hőmérsékleteknek. Bulgária, Görögország, Horvátország, Olaszország, Portugália és Spanyolország több régiójában is jellemzően alacsonyabb a bevételek és az iskolázottság szintje, emellett magasabb a munkanélküliség és az idősebb lakosság száma. Ezek a társadalmi-demográfiai tényezők csökkenthetik az egyének azon képességét, hogy reagáljanak a hőségre és elkerüljék azt, ami így negatív egészségügyi eredményekhez vezet.
  • Európa egyes részein sokan nem tudják megfelelően melegen tartani otthonukat a rossz minőségű lakások és az energiaárak miatt. Ennek eredményeképpen továbbra is előfordulnak az alacsony hőmérsékletnek való kitettséggel kapcsolatos betegségek és halálesetek.

Milyen lépéseket teszünk a probléma megoldására?

Az Európai Unió (EU) jelentős előrelépést tett az elmúlt évtizedekben a légszennyezés csökkentésében, a tagállamok pedig különböző uniós szakpolitikákat hajtottak végre az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás javítása érdekében. Az EU regionális politikája bizonyította hatékonyságát a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek kezelésében. Számos regionális és városi hatóság is proaktív módon csökkenti a környezeti veszélyek hatását a társadalom legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő tagjaira:

  • A jobb területrendezés és közúti forgalomirányítás, mint például az alacsony kibocsátású övezetek bevezetése a városközpontokban, mind segítenek csökkenteni a légszennyezés és a zaj hatását azokon a területeken, ahol a társadalom kiszolgáltatott csoportjai élnek.
  • Egyes háztartási tüzelőanyagok, mint például a szén használatának tilalma szintén javítja a levegő minőségét az alacsony jövedelmű övezetekben. Ugyanakkor ezt kombinálni kell az alacsony jövedelmű háztartások tisztább fűtési lehetőségekre való átállásának támogatásával.
  • A gyermekeknek a légi járművek és a közúti közlekedés által keltett zaj elleni védelmét célzó intézkedések például magukban foglalják a zajvédő falak és védőszerkezetek biztosítását a szabadtéri játszótereken.
  • Számos nemzeti és helyi hatóság olyan cselekvési terveket vezetett be, amelyek javítják a vészhelyzetkezelést az idősek és más kiszolgáltatott csoportok hőhullámok vagy hideg időszakok során történő segítése terén. Ezt gyakran közösségi vagy önkéntes ágazati kezdeményezések egészítik ki.
  • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegíti az egyre gyakoribb és szélsőségesebb hőhullámokra való felkészülést. Különösen a több zöld terület biztosítása segíti a városközpontok lehűlését, miközben egészségügyi és életminőségi előnyöket nyújt a városi lakosságnak.

Az értékelés háttere

A környezetszennyezés és az egyéb környezeti veszélyek mindenki számára egészségügyi kockázatot jelentenek, ám néhány emberre nagyobb hatást gyakorolnak életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt. Az egyének azon képességét, hogy ezeket a veszélyeket elkerüljék vagy megbirkózzanak velük, szintén befolyásolja a jövedelmük, a foglalkozási viszonyuk vagy iskolázottsági szintjük. Az EEA jelentése kiértékeli a társadalmi és demográfiai egyenlőtlenségek, valamint a légszennyezésnek, a zajnak és a szélsőséges hőmérsékleteknek való kitettség közötti kapcsolatokat Európában.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage