All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
Naponta több száz vagy több ezer szintetikus vegyi anyag vesz körül bennünket. Jelen vannak az élelmiszereinkben, ruháinkban, a szerszámokban, bútorokban, játékokban, kozmetikumokban és gyógyszerekben. Társadalmunk teljesen más képet mutatna ezen anyagok nélkül. Hasznosságuk ellenére azonban tudjuk, hogy számos ilyen anyag káros hatású az egészségünkre és a környezetre.
Egyes becslések szerint a világon előforduló megbetegedések mintegy 6%-a – beleértve a krónikus betegségeket, a rákot, a neurológiai és fejlődési rendellenességeket – és a halálesetek 8%-a tulajdonítható vegyi anyagoknak. Ráadásul ezek a számok tovább növekedhetnek, és csak néhány vegyi anyagot vizsgáltak, amelyek egészségre gyakorolt hatásához nem férhet kétség.
2018-ban több mint 300 millió tonna vegyi anyagot használtak fel az EU-ban, és az Eurostat35 szerint ennek a mennyiségnek több mint kétharmada az egészségre ártalmasként minősített vegyi anyag. Több mint 20 000 vegyi anyagot regisztráltak az EU-ban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH) rendelet36 szerint.
Mivel ezek a számok folyamatosan nőnek, egyre nehezebb eseti alapon értékelni a vegyi anyagok által az egészségünkre és a környezetre gyakorolt összes hatást. A legtöbb tanulmány eddig csak az egyes vegyi anyagok hatásait és biztonságos küszöbértékeit vizsgálta, miközben az emberek vegyi anyagok keverékének vannak folyamatosan kitéve. Ez az együttes expozíció hatással lehet az egészségre még akkor is, ha a keverékben az egyes anyagok nem haladják meg a biztonságos szinteket.
Ezen kívül a tartósan megmaradó vegyi anyagok felhalmozódhatnak az emberi szövetekben és az egészségre káros hatásokat válthatnak ki a hosszú távú expozíciót követően. Például a per- és polifluorozott alkilvegyületek (PFAS)37 egy közel 5000, széles körben használt vegyi anyagot tartalmazó csoport, amelyek idővel felhalmozódhatnak az emberben és a környezetben. Ezek példák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokra – az úgynevezett örökké jelen lévő vegyi anyagokra.
Az emberek elsősorban az ivóvíz, az élelmiszerek és csomagolásuk, a por, a kozmetikumok, a PFAS-bevonatú textíliák és egyéb fogyasztási cikkek révén érintkeznek PFAS anyagokkal. A PFAS anyagoknak való humán kitettség hatásai közé tartozik a veserák, a hererák, a pajzsmirigy-betegség, a májkárosodás és egy sor, a magzatot érintő fejlődési hatás.
PFAS-mentes termékek és főzőedények használatával csökken az expozíció. A PFAS-mentes alternatívák megtalálásához többnyire a környezetvédelmi, egészségügyi vagy vegyi anyagokkal foglalkozó fogyasztói szervezetek és nemzeti intézmények nyújtanak általános és konkrét iránymutatást.
Az „elővigyázatosság elve” a mindennapi szóhasználatban a „Jobb félni, mint megijedni” közmondással adható vissza. Ez azt jelenti, hogy amikor egy dologra nincs egyértelmű tudományos bizonyíték, és az ártalmat illetően reális alapja van az aggodalomnak, a döntéshozóknak a biztonság kedvéért kerülniük kell a kockázatokat. A vegyi anyagok esetében az új anyagok kifejlesztése gyorsabban halad, mint a kedvezőtlen hatásaikkal kapcsolatos kutatások. Ezért fontos mindig körültekintően eljárni.
További információk az elővigyázatosság elvéről:
Egyes vegyi anyagok megzavarják a szervezet hormonrendszerének működését. Az úgynevezett endokrin károsító anyagoknak való kitettség sokféle egészségügyi problémát okozhat, a fejlődési rendellenességektől, az elhízástól és a cukorbetegségtől kezdve a férfiak terméketlenségéig és a csökkent tesztoszteronszinttel járó halálozásig. A magzat, a kisgyermekek és a tizenévesek különösen kiszolgáltatottak az endokrin károsító anyagoknak.
Mintegy 800 anyagról tudják vagy feltételezik, hogy endokrin károsító anyag, és ezek közül sok megtalálható a mindennapi termékeinkben, például a fém konzervdobozokban, műanyagokban, növényvédő szerekben, élelmiszerekben és kozmetikumokban.
Az endokrin károsító anyagok közé tartozik a biszfenol-A (BPA), a dioxinok, a poliklórozott bifenilek (PCB) és bizonyos típusú ftalátok. A ftalátokat például műanyagok lágyítására használják számos fogyasztási cikkhez, mint vinil padlók, ragasztók, mosószerek, légfrissítők, kenőolajok, élelmiszer-csomagolások, ruházat, testápolási szerek és játékok.
A ftalátokat tartalmazó edényekben tartott ételek és italok fogyasztása az expozíció egyik forrása. Egy másik példa a műanyag termékekből vagy poli-vinilklorid (PVC) lakberendezési cikkekből felszabaduló ftalátokkal szennyezett beltéri por belélegzése. (Ez az egyik ok, ami miatt fontos a helyiségek rendszeres szellőztetése.) Az ilyen anyagokat tartalmazó játékokkal játszó gyermekek is veszélyben vannak, és mivel ftalátok a fogyasztási cikkekben – például a szappanokban és a napolajokban/ naptejekben – is megtalálhatók, a bőrön keresztüli expozícióval is számolni kell.
Az EU intézkedéseket vezetett be a ftalátoknak való kitettség csökkentésére, betiltva ezen vegyületek némelyikének használatát, és korlátozva más anyagok játékokban, kozmetikumokban és élelmiszer-tároló edényekben való felhasználását. A régebbi termékek és lakberendezési cikkek azonban tartalmazhatnak jelenleg tiltott ftalátokat, így ezek még mindig jelen vannak a mindennapi környezetünkben.
A veszélyesnek talált vegyi anyagokat időnként más, hasonló szerkezetű anyagokkal váltották fel, amelyekről csak később igazolódott be, hogy ugyanolyan mérgezőek. Ezek az „aggodalomra okot adó alternatívák” például a korábban számos műanyag termékben és hőpapírban felhasznált biszfenol-A helyettesítését szolgáló biszfenol-S és biszfenol-F anyagok.
Ezen kívül az Európai Vegyianyagügynökség (ECHA) közelmúltbeli ellenőrzési projektje rámutatott arra, hogy a nem uniós országokból importált termékek továbbra is tartalmazhatnak ftalátokat. Kína az elmúlt években vezetett be korlátozásokat egyes ftalátokra a játékokban és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, de a korlátozás alá eső ftalátok továbbra is megtalálhatók számos, Kínából és más, néha ismeretlen származási helyről az EU-ba importált termékben.
Az összehangolt erőfeszítések révén az 1970es évek óta csökkent a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok, például a dioxinok, a PCB-k és az atrazin jelenléte az európai környezetben, de tartós megmaradásuk és az élelmiszerláncban, különösen az állati zsírban való felhalmozódásuk továbbra is aggodalomra ad okot. További aggasztó körülmény, hogy egyes anyagokat más, hasonlóan mérgező vegyi anyagokkal helyettesítettek.
A növényvédő szerek a vegyi anyagok másik olyan csoportja, amelyek károsíthatják egészségünket, főként a velük érintkezésbe került zöldségek és gyümölcsök fogyasztása révén. A gyermekek különösen kiszolgáltatottak, részben azért, mert testtömeg-kilogrammonként arányosan több élelmiszert fogyasztanak, mint a felnőttek. A biogazdálkodásból származó mezőgazdasági termékek fogyasztása csökkentheti a növényvédő szerek által jelentett terhelést, de ezt nem mindenki engedheti meg magának.
Az EU a növényvédő szerekről szóló rendeletben szabályozza a növényvédő szereket, és biztonságos határértékeket állapít meg a növényvédőszer-maradványokra az élelmiszerekben és takarmányokban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb adatai46 azt mutatják, hogy 2018ban az EU-ban begyűjtött élelmiszerminták 95,5%-a nem lépte túl a jogszabályban megállapított határértékeket. A csemegeszőlő és a paprika tartozott azon élelmiszerek közé, amelyek a leggyakrabban meghaladták a jogszabályban megengedett szermaradványszinteket. Az elemzett, mind hagyományos, mind biogazdálkodásból származó mezőgazdasági termékeket tartalmazó minták alapján azonban kicsi a valószínűsége, hogy az európai polgárok ki lennének téve a növényvédőszer-maradványok veszélyes szintjének.
Nem minden egészségkárosító vegyi anyag új. A higany például természetes módon előfordul a környezetben, és évszázadok óta emberi tevékenység révén kerül a levegőbe
és a vízbe. Ugyanakkor ma már tudjuk, hogy a higany lenyelése hathat az idegrendszerre, a vesére és a tüdőre, és a terhesség alatti expozíció befolyásolhatja a magzat fejlődését.
Az ember elsősorban a nagy testű ragadozó halak, például a tonhal, a cápa, a kardhal, a csuka, a fogas, az angolna és a nyársorrú hal fogyasztása révén van kitéve a higany káros hatásának. Ez azt is jelenti, hogy az étrend megválasztásával korlátozható az expozíció, ami különösen fontos az olyan kiszolgáltatott csoportok esetében, mint a várandós anyák és a kisgyermekek.
A vegyi anyagoknak való emberi kitettség teljesebb képéhez adatokra van szükség a szervezetünkben lévő anyagokról. Ez magában foglalja az általunk elfogyasztott, valamint az egyéb expozíciós útvonalakon keresztül a szervezetünkbe jutó vegyi anyagokat. Az ilyen típusú humán biomonitoring-adatok felhasználhatók a kémiai kockázatelemzés javítására azáltal, hogy információt szolgáltatnak a különböző expozíciós útvonalakon keresztül megvalósuló tényleges emberi kitettségről.
A humán biomonitoring az ember vegyi anyagoknak való kitettségét méri, elemezve magukat az anyagokat, azok anyagcsere-termékeit, illetve a későbbi egészségi hatások vizeletben, vérben, hajban vagy szövetekben jelen lévő markereit. A humán kitettségre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a források és az epidemiológiai felmérések adataival annak érdekében, hogy információkkal szolgáljanak a humán kitettség-válasz viszonyra vonatkozó kutatásokhoz.
A 2017-ben indított és a Horizont 2020 keretében társfinanszírozott HBM4EU47, európai humán biomonitoring-kezdeményezés 30 ország, az EEA és az Európai Bizottság közös erőfeszítésének eredménye.
A kezdeményezés fő célja a humán biomonitoring koordinálása és előmozdítása Európában. A szakpolitikai döntéshozatal támogatása céljából a HBM4EU jobb tudományos bizonyítékokat fog szolgáltatni a polgárok vegyi anyagokkal szembeni tényleges kitettségéről és a lehetséges egészségi hatásokról. A projekt fókuszcsoportokat is létrehozott az uniós polgárok vegyi anyagokkal szembeni kitettsége és a humán biomonitoringgal kapcsolatos kilátásainak megértése céljából.
A HBM4EU keretében erőfeszítések történtek megbízható és koherens adathalmazok létrehozására az európai lakosság aggodalomra okot adó vegyi anyagokkal szembeni kitettségéről. Ez magában foglalja 16 anyagcsoportra, vegyi anyagok keverékeire és új vegyi anyagokra vonatkozó expozíciós adatok generálását, valamint az expozíciós útvonalak feltárását és a kitettség egészségi hatásokhoz való hozzárendelését.
Látogasson el a www.hbm4eu.eu honlapra
A vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok a legszigorúbbak és a legkorszerűbbek a világon. A REACH-rendelet az emberi egészség és a környezet védelmét célzó kulcsfontosságú jogszabály, és az EU szabályokat vezetett be a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására.
A természetbe kerülő szintetikus vegyi anyagok hatással lehetnek a növényekre és az állatokra. A neonikotinoidok például a mezőgazdaságban kártevők irtására használt rovarölő szerek, amelyek kockázatot jelentenek a méhekre, az élelmiszer-termelést támogató fontos beporzókra. A növényvédő szerek a hal- és a madárállományra, valamint teljes élelmiszerellátási láncokra is hatást gyakorolhatnak. 2013-ban az Európai Bizottság szigorúan korlátozta az egyes neonikotinoidokat tartalmazó növényvédő szereket és az ezekkel kezelt vetőmagok használatát a mézelő méhek védelme érdekében.
Az EU számos jogszabályt fogadott el a vegyi anyagok szabályozására a mosó- és tisztítószerekben, a biocid termékekben, a növényvédő szerekben és a gyógyszerekben. A szakpolitikák korlátozzák a veszélyes anyagok használatát a testápolási termékekben, a kozmetikumokban, a textíliákban, az elektronikai berendezésekben és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban. Határértékek is érvényben vannak a vegyi anyagokra a levegőben, az élelmiszerekben és az ivóvízben. A jogszabályok szabályozzák a pontforrás kibocsátásokat az ipari létesítményekben és a települési szennyvízkezelő telepeken.
Ennek ellenére van még javítanivaló a kevésbé mérgező környezet megteremtése érdekében, és az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy egy új vegyianyag-stratégiával és az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésével további védelmet biztosítson a polgároknak a veszélyes vegyi anyagokkal szemben.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2020/articles/egeszseges-elet-a-vegyi-anyagok-vilagaban or scan the QR code.
PDF generated on 2024. november 08., 10:06
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal