Egészséges élet a vegyi anyagok világában

Naponta több száz vagy több ezer szintetikus vegyi anyag vesz körül bennünket. Jelen vannak az élelmiszereinkben, ruháinkban, a szerszámokban, bútorokban, játékokban, kozmetikumokban és gyógyszerekben. Társadalmunk teljesen más képet mutatna ezen anyagok nélkül. Hasznosságuk ellenére azonban tudjuk, hogy számos ilyen anyag káros hatású az egészségünkre és a környezetre.

Egyes becslések szerint a világon előforduló megbetegedések mintegy 6%-a – beleértve a krónikus betegségeket, a rákot, a neurológiai és fejlődési rendellenességeket – és a halálesetek 8%-a tulajdonítható vegyi anyagoknak. Ráadásul ezek a számok tovább növekedhetnek, és csak néhány vegyi anyagot vizsgáltak, amelyek egészségre gyakorolt hatásához nem férhet kétség.

Veszélyes koktélok és „örökké jelen lévő vegyi anyagok”

2018-ban több mint 300 millió tonna vegyi anyagot használtak fel az EU-ban, és az Eurostat³⁵ szerint ennek a mennyiségnek több mint kétharmada az egészségre ártalmasként minősített vegyi anyag. Több mint 20 000 vegyi anyagot regisztráltak az EU-ban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH) rendelet³⁶ szerint.

Mivel ezek a számok folyamatosan nőnek, egyre nehezebb eseti alapon értékelni a vegyi anyagok által az egészségünkre és a környezetre gyakorolt összes hatást. A legtöbb tanulmány eddig csak az egyes vegyi anyagok hatásait és biztonságos küszöbértékeit vizsgálta, miközben az emberek vegyi anyagok keverékének vannak folyamatosan kitéve. Ez az együttes expozíció hatással lehet az egészségre még akkor is, ha a keverékben az egyes anyagok nem haladják meg a biztonságos szinteket.

Ezen kívül a tartósan megmaradó vegyi anyagok felhalmozódhatnak az emberi szövetekben és az egészségre káros hatásokat válthatnak ki a hosszú távú expozíciót követően. Például a per- és polifluorozott alkilvegyületek (PFAS)³⁷ egy közel 5000, széles körben használt vegyi anyagot tartalmazó csoport, amelyek idővel felhalmozódhatnak az emberben és a környezetben. Ezek példák a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagokra – az úgynevezett örökké jelen lévő vegyi anyagokra.

Az emberek elsősorban az ivóvíz, az élelmiszerek és csomagolásuk, a por, a kozmetikumok, a PFAS-bevonatú textíliák és egyéb fogyasztási cikkek révén érintkeznek PFAS anyagokkal. A PFAS anyagoknak való humán kitettség hatásai közé tartozik a veserák, a hererák, a pajzsmirigy-betegség, a májkárosodás és egy sor, a magzatot érintő fejlődési hatás.

PFAS-mentes termékek és főzőedények használatával csökken az expozíció. A PFAS-mentes alternatívák megtalálásához többnyire a környezetvédelmi, egészségügyi vagy vegyi anyagokkal foglalkozó fogyasztói szervezetek és nemzeti intézmények nyújtanak általános és konkrét iránymutatást.

Endokrin károsító anyagok

Egyes vegyi anyagok megzavarják a szervezet hormonrendszerének működését. Az úgynevezett endokrin károsító anyagoknak való kitettség sokféle egészségügyi problémát okozhat, a fejlődési rendellenességektől, az elhízástól és a cukorbetegségtől kezdve a férfiak terméketlenségéig és a csökkent tesztoszteronszinttel járó halálozásig. A magzat, a kisgyermekek és a tizenévesek különösen kiszolgáltatottak az endokrin károsító anyagoknak.

Mintegy 800 anyagról tudják vagy feltételezik, hogy endokrin károsító anyag, és ezek közül sok megtalálható a mindennapi termékeinkben, például a fém konzervdobozokban, műanyagokban, növényvédő szerekben, élelmiszerekben és kozmetikumokban.

Az endokrin károsító anyagok közé tartozik a biszfenol-A (BPA), a dioxinok, a poliklórozott bifenilek (PCB) és bizonyos típusú ftalátok. A ftalátokat például műanyagok lágyítására használják számos fogyasztási cikkhez, mint vinil padlók, ragasztók, mosószerek, légfrissítők, kenőolajok, élelmiszer-csomagolások, ruházat, testápolási szerek és játékok.

A ftalátokat tartalmazó edényekben tartott ételek és italok fogyasztása az expozíció egyik forrása. Egy másik példa a műanyag termékekből vagy poli-vinilklorid (PVC) lakberendezési cikkekből felszabaduló ftalátokkal szennyezett beltéri por belélegzése. (Ez az egyik ok, ami miatt fontos a helyiségek rendszeres szellőztetése.) Az ilyen anyagokat tartalmazó játékokkal játszó gyermekek is veszélyben vannak, és mivel ftalátok a fogyasztási cikkekben – például a szappanokban és a napolajokban/ naptejekben – is megtalálhatók, a bőrön keresztüli expozícióval is számolni kell.

Az EU intézkedéseket vezetett be a ftalátoknak való kitettség csökkentésére, betiltva ezen vegyületek némelyikének használatát, és korlátozva más anyagok játékokban, kozmetikumokban és élelmiszer-tároló edényekben való felhasználását. A régebbi termékek és lakberendezési cikkek azonban tartalmazhatnak jelenleg tiltott ftalátokat, így ezek még mindig jelen vannak a mindennapi környezetünkben.

Ezen kívül az Európai Vegyianyagügynökség (ECHA) közelmúltbeli ellenőrzési projektje rámutatott arra, hogy a nem uniós országokból importált termékek továbbra is tartalmazhatnak ftalátokat. Kína az elmúlt években vezetett be korlátozásokat egyes ftalátokra a játékokban és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban, de a korlátozás alá eső ftalátok továbbra is megtalálhatók számos, Kínából és más, néha ismeretlen származási helyről az EU-ba importált termékben.

Az összehangolt erőfeszítések révén az 1970es évek óta csökkent a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezőanyagok, például a dioxinok, a PCB-k és az atrazin jelenléte az európai környezetben, de tartós megmaradásuk és az élelmiszerláncban, különösen az állati zsírban való felhalmozódásuk továbbra is aggodalomra ad okot. További aggasztó körülmény, hogy egyes anyagokat más, hasonlóan mérgező vegyi anyagokkal helyettesítettek.

Vegyi anyagok, amelyeket megeszünk

A növényvédő szerek a vegyi anyagok másik olyan csoportja, amelyek károsíthatják egészségünket, főként a velük érintkezésbe került zöldségek és gyümölcsök fogyasztása révén. A gyermekek különösen kiszolgáltatottak, részben azért, mert testtömeg-kilogrammonként arányosan több élelmiszert fogyasztanak, mint a felnőttek. A biogazdálkodásból származó mezőgazdasági termékek fogyasztása csökkentheti a növényvédő szerek által jelentett terhelést, de ezt nem mindenki engedheti meg magának.

Az EU a növényvédő szerekről szóló rendeletben szabályozza a növényvédő szereket, és biztonságos határértékeket állapít meg a növényvédőszer-maradványokra az élelmiszerekben és takarmányokban. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legfrissebb adatai⁴⁶ azt mutatják, hogy 2018ban az EU-ban begyűjtött élelmiszerminták 95,5%-a nem lépte túl a jogszabályban megállapított határértékeket. A csemegeszőlő és a paprika tartozott azon élelmiszerek közé, amelyek a leggyakrabban meghaladták a jogszabályban megengedett szermaradványszinteket. Az elemzett, mind hagyományos, mind biogazdálkodásból származó mezőgazdasági termékeket tartalmazó minták alapján azonban kicsi a valószínűsége, hogy az európai polgárok ki lennének téve a növényvédőszer-maradványok veszélyes szintjének.

és a vízbe. Ugyanakkor ma már tudjuk, hogy a higany lenyelése hathat az idegrendszerre, a vesére és a tüdőre, és a terhesség alatti expozíció befolyásolhatja a magzat fejlődését.

Az ember elsősorban a nagy testű ragadozó halak, például a tonhal, a cápa, a kardhal, a csuka, a fogas, az angolna és a nyársorrú hal fogyasztása révén van kitéve a higany káros hatásának. Ez azt is jelenti, hogy az étrend megválasztásával korlátozható az expozíció, ami különösen fontos az olyan kiszolgáltatott csoportok esetében, mint a várandós anyák és a kisgyermekek.

A vegyi anyagoknak való emberi kitettség teljesebb képéhez adatokra van szükség a szervezetünkben lévő anyagokról. Ez magában foglalja az általunk elfogyasztott, valamint az egyéb expozíciós útvonalakon keresztül a szervezetünkbe jutó vegyi anyagokat. Az ilyen típusú humán biomonitoring-adatok felhasználhatók a kémiai kockázatelemzés javítására azáltal, hogy információt szolgáltatnak a különböző expozíciós útvonalakon keresztül megvalósuló tényleges emberi kitettségről.

Egy biztonságosabb vegyi környezet felé

A vegyi anyagokra vonatkozó uniós szabályok a legszigorúbbak és a legkorszerűbbek a világon. A REACH-rendelet az emberi egészség és a környezet védelmét célzó kulcsfontosságú jogszabály, és az EU szabályokat vezetett be a vegyi anyagok osztályozására, címkézésére és csomagolására.

Az EU számos jogszabályt fogadott el a vegyi anyagok szabályozására a mosó- és tisztítószerekben, a biocid termékekben, a növényvédő szerekben és a gyógyszerekben. A szakpolitikák korlátozzák a veszélyes anyagok használatát a testápolási termékekben, a kozmetikumokban, a textíliákban, az elektronikai berendezésekben és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagokban. Határértékek is érvényben vannak a vegyi anyagokra a levegőben, az élelmiszerekben és az ivóvízben. A jogszabályok szabályozzák a pontforrás kibocsátásokat az ipari létesítményekben és a települési szennyvízkezelő telepeken.

Ennek ellenére van még javítanivaló a kevésbé mérgező környezet megteremtése érdekében, és az Európai Zöld Megállapodás célja, hogy egy új vegyianyag-stratégiával és az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésével további védelmet biztosítson a polgároknak a veszélyes vegyi anyagokkal szemben.