következő
előző
tételek

Article

Interjú - Az egészséget érintő környezeti kockázatok kezelése

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2021. 02. 09. Utolsó módosítás 2021. 05. 17.
7 min read
Photo: © Juan Miguel, REDISCOVER Nature/EEA
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a környezetszennyezés évente 1,4 millió megelőzhető halálesetért felelős Európában, azonban a helyzet javul, és az Európai Zöld Megállapodás lehetőséget kínálhat a fenntarthatóság felé való elmozdulásra. A szennyezésről és az egészségről beszélgettünk Francesca Racioppival, a WHO Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Központjának vezetőjével.

Melyek az európaiakra ható legveszélyesebb szennyezési formák és egészségre gyakorolt hatásaik?

Európában (a WHO Európai Regionális Irodájának 53 tagállamát – több mint 900 millió embert értve) a környezeti kockázati tényezők még mindig évi 1,4 millió halálesetért felelősek, és ezek a halálesetek nagymértékben megelőzhetők lennének. E halálesetek több mint egyharmada a légszennyezésnek tulajdonítható, amely egészségünk szempontjából a legfontosabb környezeti kockázati tényező. A szennyezés további jelentős hányada a veszélyes vegyi anyagokhoz kapcsolódik. És sajnos napi szinten hét ember, főként gyermekhal meg hasmenéssel összefüggő betegségekben, tehát a vízminőség is probléma még mindig. Egyes vidéki területeken még az EU-n belül sem tudtunk elérni a 100%-os hozzáférést a tiszta vízhez és a megfelelő higiénés körülményekhez.

A környezetvédelem és egészség terén még hosszú út vár ránk, de okosan összekapcsolhatjuk a különböző cselekvési terveket. Például a levegőminőség kezelése magában foglalhatja az éghajlatváltozást okozó kibocsátások egyidejű kezelését is.

Hogyan változtak a szennyezés egészségre gyakorolt hatásai Európában az elmúlt évtizedekben?

Európában a helyzet jelentősen javult. Még fiatal voltam a savas esők, valamint a tavak és a tengervizek eutrofizációja elleni küzdelemmel kapcsolatos első jogszabályok elfogadásakor. Talán az elsők közé tartoztunk, akiknek nagyon problematikus ipari fejlesztéseket kellett kezelniük, és elsőként szembesültünk jelentős mértékű szennyezéssel, amivel mindenképpen foglalkoznunk kellett.. Megtanultuk, hogy közös szabályokra van szükség a szennyezés kezeléséhez, mivel az nem ismer határokat.

Természetesen most egy globalizált világban élünk, és tudomásul kell vennünk, hogy a szennyezés a kontinentális határokra sincs tekintettel. Láttuk, hogy bizonyos problémák Európából más régiók felé haladnak, ahol bizonyos veszélyes ipari gyakorlatok még mindig megengedettek, így felelősségünk túlnyúlik Európán, felelősség a globális egészségért, és azért, hogy szakpolitikáink a tisztább termelést támogassák.

Befolyásolja-e a légszennyezés a COVID19-világjárvány alakulását?

Még mindig sok megválaszolatlan kérdés merül fel a levegőminőség és a COVID-19 közötti kapcsolatot illetően, és ez a jelenlegi tudományos vizsgálat témája. Ugyanakkor már most is tehetünk néhány megállapítást. A levegőminőség javítása sohasem lenne rossz, hiszen tisztában vagyunk azzal, hogy a légszennyezés fontos kockázati tényezője és oka a légzőszervi, valamint a szív- és érrendszeri betegségeknek. Azok, akiknél ezek a betegségek fennállnak, fokozott mértékben kiszolgáltatottak a COVID-19 vírusnak, és náluk nagyobb a kockázata a súlyos tünetek jelentkezésének.

Rövid távon jelentős csökkenést láttunk a városok légszennyezettségében. Ez a csökkenés szembetűnőbb a nitrogén-oxidok esetében, amely szennyező anyag jelentős mértékben köthető a közlekedéshez, a korlátozó intézkedések által leginkább érintett tevékenységek egyikéhez. Ennek kapcsán számos kutatás folyik, amelyekből tanulhatunk és hasznunkra válhat a jövőben. A COVID-19 egy kibontakozó tragédia, de ugyanakkor bepillantást engedett olyan soha nem látott adatokba, amelyek talán segíthetnek újragondolni az utat egy környezeti és egészségügyi előnyöket nyújtó „új normális” felé.

Elmozdíthatja-e a válság a gazdaságot a fenntarthatóság felé?

Örvendetes tény, hogy az Európai Bizottság az Európai Zöld Megállapodáson dolgozik, mivel ez rendkívüli elkötelezettség, amely hatalmas lendületet adhat a helyreállítás fenntartható módon történő alakításához. Példa nélküli lehetőség, hogy ez az „új normális” előrelépést jelentsen a fenntartható gazdasági fejlődés felé, és várakozással tekintünk a Bizottsággal való együttműködésre.

Melyek lennének a szennyezés csökkentésének legegyszerűbb módjai?

Ha a légszennyezés példáját vesszük, azokkal az ágazatokkal kell foglalkoznunk, amelyekből származik – az energiaágazattal, a közlekedéssel, a mezőgazdasággal, a hulladékgazdálkodással és számos iparággal –, a helyi szinttől egészen a globális szintig. Az elmúlt évtizedekben sok minden történt, ugyanakkor továbbra is látjuk, hogy globálisan az emberek 90%-a olyan városokban él, amelyek nem felelnek meg a WHO levegőminőségi iránymutatásainak. Ez azt jelenti, hogy még mindig jelentős utat kell megtennünk, amihez együtt kell működnünk a különböző ágazatokkal, hogy megértsük, hogyan ösztönözhetünk például tisztább és biztonságosabb közlekedési rendszereket. Minden ágazat számára adottak kedvező módszerek.

Fontosnak tartom azt is leszögezni, hogy általában a szennyezés, és különösen a légszennyezés hatásai nem egyenlően oszlanak meg. A hátrányosabb helyzetű térségek lakói nagyon gyakran szennyezett területek közelében vagy nagyon nagy a forgalmú területeken élnek. Nemcsak az országok között, hanem az országokon belül is jelentős különbségek lehetnek.

Milyen tevékenységet folytat a WHO Europe a környezet és a szennyezés területén?

Több mint 30 éve, Egészségügyi Világszervezetként (WHO) alapvető küldetésünk hogy együtt dolgozzunk tagállamainkkal és az országokon belül annak érdekében, hogy támogassuk őket környezetvédelmi és egészségügyi prioritásaik megvalósításában. A téma a legutóbbi, 2017-ben Ostravában megrendezett európai környezetvédelmi és egészségügyi miniszteri konferencián került napirendre. Mind az 53 tagállam összegyűlt, és megállapodott abban, hogy nemzeti környezetvédelmi és egészségügyi cselekvési portfóliókat dolgoznak ki. Mellettük állunk támogatjuk őket a nemzeti prioritások meghatározásában, és később az ezirányú tevékenységben.

A WHO normatív tevékenységét is folytatjuk: központunk koordinálja a WHO globális levegőminőségi iránymutatásainak frissítését. Tavaly közzétettük a WHO környezeti zajra vonatkozó iránymutatásait, amelyek közegészségügyi vonatkozású ajánlásokat fogalmaztak meg, hogy segítsük a tagállami és európai szintű előírásokra vonatkozó jogalkotást és politikai döntéshozatalt.

Számít-e arra, hogy a zajjal kapcsolatos új WHO-iránymutatásokat és a légszennyezésről szóló, küszöbön álló frissítéseket az EU is elfogadja?

Remélem. A WHO iránymutatásai megbízható ajánlásokat fogalmaznak meg a legfrissebb tudományos bizonyítékok alapján arról, hogy mit tudunk az egészség és a légszennyezés, illetve a környezeti zaj közötti összefüggésről. Ebből a szempontból szakpolitikai döntés, hogy az előírások megállapításakor ezeket az irányadó értékeket referenciaként használják-e. Tisztában vagyunk azzal, hogy az Európai Bizottság gyakran hivatkozik a WHO iránymutatásaira. Az ivóvízről szóló uniós irányelvet például felülvizsgálták a WHO ivóvízminőségre vonatkozó iránymutatásainak legutóbbi kiadásában szereplő egészségügyi ajánlások és irányértékek alapján. A környezeti zajról szóló felülvizsgált irányelv figyelembe veszi az európai régió számára készült, a környezeti zajra vonatkozó iránymutatásokat. A levegőminőségre vonatkozó globális iránymutatások küszöbön álló frissítésére vonatkozó vita továbbra is nyitott, hogy azok miként fognak tükröződni az európai uniós szakpolitikákban. Tiszteletben kell tartanunk az EU és tagállamai szakpolitikai folyamatát és tanácskozásait, de reméljük, hogy ezek a szakpolitikák előmozdítják és védik az egészséget, és azért vagyunk itt, hogy támogassuk őket.

 

Francesca Racioppi
a WHO Európai Környezetvédelmi és Egészségügyi Központjának vezetője

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Topics

Tags

Felvéve:
Felvéve: signals, signals2020
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések