következő
előző
tételek

Article

A zajszennyezés továbbra is elterjedt Európa‑szerte, de mértéke csökkenthető

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2021. 02. 09. Utolsó módosítás 2021. 05. 17.
Photo: © Máté Ladjánszki, REDISCOVER Nature/EEA
Egyre több zajhatással szembesülünk mindennapi életünk során. A zajos autók az utakon, az alacsonyan szálló repülő vagy a közeli vonat gyakran okoz kellemetlenséget és frusztrációt. Az egészségünkre és a környezetünkre gyakorolt hatásuk azonban sokkal súlyosabb lehet, mint gondolnánk.

Gyakran a megjelenési helye szerint gondolkodunk a szennyezésről: a levegő, a víz vagy a talaj szennyezése. Léteznek azonban nagyon specifikus szennyezés-típusok is, amelyek károsak az emberre és a vadon élő állatokra.

Jelenleg az európaiak legalább egyötöde van kitéve az egészségre károsnak tekinthető mértékű közúti közlekedési zajnak. Ez a szám még magasabb a városi területeken, és a probléma általános Európa legtöbb városában. Az EEA közelmúltbeli, a környezeti zajról szóló jelentése szerint – amely a közutak, a vasutak, a repülőterek és az ipar zajkibocsátását vizsgálta – a közúti közlekedés messze a legjelentősebb zajforrás Európában. A felsorolt zajforrások vizsgálatát a környezeti zajról szóló irányelv írja elő, amelynek hatálya nem terjed ki például a háztartási tevékenységekből származó, a szomszédok által keltett, illetve a munkahelyi zajra.

A zaj káros lehet az Ön egészségére

Becslések szerint 113 millió európai van kitéve 55 decibelt meghaladó, hosszú távú, egész napos időszakra vonatkoztatott zajterhelésnek. Emellett 22 millió európai van kitéve a vasút által okozott magas zajszintnek, 4 millióan légi járművek okozta magas zajszintnek, és 1 milliónál kevesebben az ipar által okozott magas zajszintnek.

Sokan nem tudják, hogy a hosszú távú zajterhelésnek – már a városi területeken megszokott mértékű zaj esetén is – jelentős egészségügyi hatása van. A legtöbb európai országban a városi környezetben élők több mint 50%-a 55 decibelnél magasabb közúti zajnak van kitéve a vizsgált, egész napos időszakra vonatkoztatott zajterhelést tekintve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az ilyen zajszintnek való hosszú távú kitettség valószínűsíthetően kedvezőtlen hatású az egészségre.

Az EEA becslései szerint a környezeti zajnak való hosszú távú kitettség évente 12 000 idő előtti halálesetért felelős, és Európa-szerte 48 000 új iszkémiás szívbetegséghez járul hozzá. Becslések szerint emellett 22 millió embert érint tartósan erősen zavaró zajterhelés, és 6,5 millióan szenvednek krónikus alvászavarban.

A WHO adatai szerint ezek az egészségi hatások egész napos időszakra vonatkoztatott zaj esetén már 55 decibel zajszint alatt, illetve az éjszakai időszakban 50 decibel zajszint alatt is jelentkeznek – ezek az EU környezeti zajról szóló irányelvében. meghatározott adatszolgáltatási küszöbértékek. Ennélfogva ezek a számadatok minden bizonnyal alulbecsültek. Emellett az országok által az uniós jog alapján szolgáltatott információk nem terjednek ki minden városi területre, közútra, vasútra és repülőtérre, továbbá az összes zajforrásra sem.

Mit tesz az EU a zajszennyezés csökkentése érdekében?

A lakosságot érő zajterhelést a környezeti zajról szóló irányelv keretében két adatszolgáltatási küszöbérték alapján monitorozzák: az egyik az egész napos időszakra vonatkozó mérőszám (Lden, vagyis nappali-esti-éjszakai zajmutató), amely a „zavaró” zajszinteket méri, a másik pedig az éjszakai időszakra vonatkozó mérőszám (Lnight vagyis éjszakai zajmutató), amely az alvás megzavarását hivatott mérni. Ezek az adatszolgáltatási küszöbértékek magasabbak az Egészségügyi Világszervezet által javasolt értékeknél, és jelenleg nincs érvényben olyan módszer, amellyel nyomon lehetne követni az utóbbi, alacsonyabb értékek felé történő elmozdulást.

A vadon élő állatok is érintettek

A zaj káros a vadon élő állatokra is, a szárazföldön és a vízben egyaránt. A zajszennyezés számos fizikai és viselkedésbeli hatást válthat ki az állatokban, és növelheti a náluk jelentkező stresszt.

A közúti közlekedés zajkibocsátása például megnehezítheti a békák és az énekesmadarak kommunikációját, különösen a nászidőszakban. Csökkentheti szaporodási képességüket, vagy élőhelyük elhagyására kényszerítheti őket.

A hajózásból, energiatermelésből, valamint az építési és egyéb tevékenységekből származó víz alatti zaj szintén problémát jelent. Például kutatások a bálnák halláskárosodásáról számoltak be, ami ronthatja az egymással való kommunikációra és a táplálékszerzésre való képességüket.

Pszt! Csendet kérünk!

Az európai országok számos intézkedést hoztak a zajszint csökkentése és kezelése érdekében. Az EEA környezeti zajról szóló jelentése szerint azonban nem volt egyszerű értékelni a kedvező egészségügyi változásokat.

A városok zajszintjének csökkentésére irányuló legnépszerűbb intézkedések például a régi kövezett utak burkolatának simább aszfaltra cserélése, a jobb forgalomirányítás, és a 30 km/h sebességkorlátozás. Egyes városok olyan projekteket is végrehajtottak, amelyek célja a közlekedési zaj elfedése a fül számára kellemesebb hanghatásokkal, például vízesések elhelyezésével a városközpontokban. Emellett léteznek a tudatosságot növelő, és az emberek viselkedésének megváltoztatását célzó intézkedések a kevesebb zajjal járó közlekedési módok, például a kerékpár, a gyaloglás vagy az elektromos járművek használatára.

Számos város és régió úgynevezett csendes területeket is kijelölt – többségében parkokat vagy zöldfelületeket –, ahová az emberek elmenekülhetnek a városi zaj elől. Ezek a területek, amelyek létrehozását, kijelölését és védelmét uniós szabályok ösztönzik, jelentős környezeti és egészségi előnyökkel járhatnak az EEA-nak az európai csendes térségekről szóló 2016. évi jelentése szerint.

Az EEA kutatásai azonban problémákat tártak fel az ilyen területek hozzáférhetőségével és elérhetőségével kapcsolatban, különösen a zajosabb városközpontokban, ahol nehéz csendes zöld zugokat találni, és ezek nem érhetők el gyalogosan 10 percen belül az emberek lakóhelyéről.

A COVID19 és a zaj

A közlekedési forrásokból – például a közúti, vasúti vagy légi közlekedésből – származó zajszennyezés gazdasági tevékenységekhez kapcsolódik. Így a COVID-19 miatti korlátozások eredményeként a közlekedési zajszint jelentős csökkenése várható rövid távon . A környezeti zajszintekről azonban hosszabb időn keresztül készítenek jelentést, mivel az egészségre gyakorolt hatások hosszú távú expozíció esetén jelentkeznek. Így a zajszintek rövid távú csökkentése nem csökkentené jelentősen a zaj hatásainak mérésére használatos éves zajszint mutatót.

További információk: https://www.eea.europa.eu/post-corona-planet/explore.

Vegyük le a hangerőt!

Egyértelmű tény, hogy hang nélkül, zajtalanul nem tudunk élni, és a zajszennyezés nullára csökkentése irreális. Az EU azonban minden erőfeszítést megtesz a zajszintek csökkentése érdekében, hogy kevesebb kárt okozzanak környezetünknek és egészségünknek. Ez nagy feladat.

Már most egyértelmű, hogy nem teljesül az EU 7. környezetvédelmi cselekvési programja66 által meghatározott 2020. évi uniós zajcsökkentési célkitűzés, azaz a WHO által ajánlott zajexpozíciós szintek felé való elmozdulás. Számos uniós tagállamnak több a tennivalója a zajszennyezés kezeléséhez szükséges lépések megtételéért, különösen a környezeti zajról szóló uniós irányelv végrehajtásában.

További információk

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Topics

Tags

Felvéve:
Felvéve: signals, signals2020
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések