következő
előző
tételek

Article

Interjú: Beruházás a fenntarthatóságért

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2023. 05. 22. Utolsó módosítás 2023. 08. 29.
8 min read
Az Európai Beruházási Bank (EBB) a világon a legnagyobb multilaterális pénzügyi intézmény, és az egyik legjelentősebb szereplő az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatások, hitelek és garanciák formájában megvalósuló finanszírozásában. Eva Mayerhoferrel, az EBB biológiai sokféleséggel és környezettel foglalkozó vezető szakértőjével arról beszélgettünk, hogy milyen kihívások és lehetőségek várnak ránk azon az úton, amelyen Európa zöld átállását fenntartható finanszírozással gyorsítjuk fel.

Mi az EBB küldetése?

Az EBB az EU finanszírozási ága. Elősegíti a fenntartható növekedést az Unión belül, de globális szinten is. Szilárdan elköteleztük magunkat a fenntartható fejlődés mellett, és ezt rögzítettük alapokmányunkban és szakpolitikáinkban – például a klímabank-ütemtervben, valamint a környezeti és társadalmi fenntarthatósági keretben, továbbá megnyilvánul abban is, ahogyan elfogadtuk a fenntartható finanszírozást, mint működési modellünket minden tevékenységünk tekintetében.

A nagy globális szakpolitikai keretek, amelyeket közszférabeli bankként megbízatásunkból adódóan működőképessé kívánunk tenni, magukban foglalják a fenntartható fejlődési célokat, az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodást, valamint reményeink szerint a biológiai sokféleségre vonatkozó, 2020 utáni keretet.

 

Ön személyesen milyen munkát végez az EBB-nél?

 

A Környezeti, Éghajlati és Társadalmi Hivatalon belül a környezetpolitikai részleget vezetem, valamint a bank biológiai sokféleségre vonatkozó menetrendjét kezelem. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy gondoskodunk a megfelelő szabványok és követelmények meglétéről ahhoz, hogy munkánk során figyelembe vegyük a környezeti kockázatokat és az általános környezeti szempontokat egyéb szakpolitikáinkban.

Minden projektünket értékeljük társadalmi, éghajlati és környezeti szempontból, én pedig arról gondoskodom, hogy tevékenységeink a természetre pozitív hatással legyenek. Ez azt jelenti, hogy kiterjesztjük a finanszírozást a biológiai sokféleség támogatására, a biológiai sokféleség visszaszorulását kiváltó okok kezelésére, és természetesen pénzügyi szempontból kezdjük vizsgálni a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kockázatokat.

 

Hogyan segíthet az EBB Európának a fenntarthatóságra való átállásban?

Az EBB válasza az európai zöld megállapodásra a klímabank-ütemterv volt, amely az éghajlatpolitikai fellépéssel és a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos nagyratörő céljainkat vázolja. Ebben az ütemtervben az EBB Csoport, amely magában foglalja az Európai Beruházási Alapot, kötelezettséget vállalt arra, hogy 1 billió eurónyi befektetéssel támogatja az éghajlatpolitikai fellépéseket és a környezeti fenntarthatóságot a 2021 és 2030 közötti időszakban.

De még az európai zöld megállapodás előtt, 2019-ben az EBB igen jelentős kötelezettséget vállalt arra, hogy finanszírozásának az éghajlatpolitikai fellépésekre és a környezeti fenntarthatóságra szánt hányadát 2025-ig legalább 50%-ra vagy annál nagyobbra növeli. A 2021-es év kezdete óta az EBB Csoport minden új tevékenységét a Párizsi Megállapodás céljaihoz és alapelveihez igazítottuk.

A környezeti fenntarthatóság tekintetében az EBB jelentős szerepet játszik az ügyfelek bizonyos piaci hiányosságok, eltorzult ösztönző hatások és beruházási hiányok kezelésében történő támogatása terén. Ez magában foglalhatja olyan mérési keretek alkalmazását, amelyek rögzítik a természettel kapcsolatos projektjeik pozitív és negatív hatásait.

 

Melyek ma a legnagyobb kihívások a fenntarthatóságra irányuló beruházások kapcsán?

 

Azt hiszem, azok a szabályozással, a piac méretével és szerkezetével kapcsolatos kérdések, amelyek gyakran hatással vannak a beruházások pénzügyi életképességére. Az országok eltérő standardjai is nehezítik a fenntarthatóságra irányuló beruházásokat.

Egy másik gyakori kihívás az állami szektorban a beruházások megtervezéséhez vagy megvalósításához szükséges erőforrások hiánya. Bizonyos esetekben ez tervezési hiányosságokat eredményez, különösen komplex beruházások esetében. A beruházás további akadálya, amelyet felismertünk, hogy gyakran nehéz finanszírozásra érdemes (megtérülést ígérő) projekteket találni a környezetvédelmi ágazatban, például a körforgásos gazdaság vagy a természeti tőke területén.

E kihívások leküzdésében az is segíthet, ha olyan projekt-modellt alkalmazunk, amelyben sok befektető között oszlik meg a kockázat. Az állami szektor pénzügyi támogatással is beszállhat, ami tovább csökkenti e beruházások kockázatát.

 

Hol látja a legnagyobb lehetőségeket a fenntarthatóságra irányuló beruházások tekintetében?

 

A biológiai sokféleség szakértőjeként izgatottan látom, hogy a biológiai sokféleség menetrendje ugyanarra a szintre emelkedett, mint az éghajlatvédelmi menetrend. Megszületett a felismerés, hogy ha nem a maga teljességében kezeljük a környezetkárosodást, akkor nem érjük el fenntarthatósági célkitűzéseinket.

Úgy gondolom, ez a felismerés finanszírozási tevékenységünk újragondolását és kiigazítását fogja kiváltani. Azt hiszem, a tisztán természeti tőke típusú projektek résterületek maradnak, de a növekvő mértékű felajánlásokkal és kötelezettségvállalásokkal – ideértve a magánszektorból és a központi bankoktól érkezőket is – jóval több olyan beruházásnak lehetünk majd tanúi, amelyek mind a biológiai sokféleség csökkenésének, mind pedig kiváltó okainak kezelésére irányulnak. Ez például az ipari ágazatban és a feldolgozóiparban gyorsíthatja az áttérést a természet figyelembevételére.

Ugyanakkor úgy gondolom, a biológiai sokféleséggel foglalkozó közösség felismerte, hogy egyedül ezt nem tudjuk megtenni, hanem ki kell használnunk az éghajlatvédelmi menetrendben rejlő számos lehetőséget és szinergiát. Ha gondoskodunk arról, hogy ezek a kapcsolatok kialakuljanak, az a természet szempontjából pozitívabb klímafinanszírozást eredményezhet.

Egy másik szempont, hogy a biológiai sokféleség finanszírozása nagymértékben kapcsolódik a közösségek ellenálló képességéhez és megélhetéséhez. Úgy gondolom, ha az EU-n belül és kívül is foglalkozunk néhány szociális problémával, valamint az egyenlőtlenségekkel, akkor pozitívabb hatást fogunk gyakorolni a biológiai sokféleségre.

© Anna Sander, Well with Nature /EEA

 

Hogyan mérik az előrehaladást?

Nem érhetünk el hatást, ha nem mérjük azt megfelelően. A mérés azt is megmutatja, hogy a megfelelő pályán vagyunk-e, és kell-e változtatnunk az általunk finanszírozott műveletek típusán.

Legalább kétféle mutatóra van szükségünk: olyanokra, amelyekről az országok tesznek jelentést, és olyanokra, amelyek projektszintűek. Mérnünk kell a teljesítményeket, az eredményeket és a hatást. Az eredmények esetében ez lehet például egy bizonyos szintig helyreállított földterület nagysága.

A hatást illetően partnerekkel működünk együtt – ideértve az EEA-t – hogy összehangoltabb mutatókat dolgozzunk ki a környezetszennyezés, a biológiai sokféleség és a környezetvédelem más területein, és így ugyanazokat a definíciókat és adatokat alkalmazhassuk. Ez a konszolidáció igen sürgős, mivel a magánszektor és a pénzügyi ágazat egyre proaktívabban lép fel új kezdeményezésekkel.

 

Mit tesz az EBB saját működése fenntarthatóságának növelése érdekében?

Nyilvánvalóan a legnagyobb hatást azzal érhetjük el, ha biztosítjuk az általunk nyújtott finanszírozás fenntarthatóságát. De a bank az EMAS (az Európai Unió környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszere) által is hitelesített, és van stratégiánk a munkavégzésünk fenntarthatóságának növelésére.

A bankon belül igen sürgetővé vált a szén-dioxid-lábnyomunk csökkentése, amelynek fő összetevője az utazás. Mint sok más helyen, a mi esetünkben is csökkent a szén-dioxid-lábnyomunk a Covid19-világjárvány folyamán, és próbálunk megtartani néhány jó gyakorlatot, amelyet abban az időszakban elsajátítottunk, például az online értekezleteket.

Mégis sok esetben meg kell látogatni például projektek helyszíneit, különösen az EU-n kívül, hogy megfelelően elvégezhessük a felügyeletet és együttműködhessünk az érintett közösségekkel. Kísérleteztünk műholdfelvételekkel és virtuális túrákkal, de mégis nehéz teljes egészében távolról végezni a felügyeletet.

Az irodánkban meg kellett vizsgálnunk például az energia, a papír és a víz felhasználását. E téren, úgy gondolom, kulcsfontosságú a tudatosság növelése a munkavállalók körében. Egyre több munkatársunk kerékpárral jár munkába vagy a tömegközlekedést veszi igénybe, amely Luxemburgban ingyenes.

 

Mit tehetnek az európai állampolgárok az EBB céljainak támogatása érdekében?

Az állampolgárok mindig számoltassanak el bennünket a céljainkról, a politikáinkról és a munkánkról, például az Európai Parlamenten keresztül, vagy civil társadalmi szervezeteken keresztül, amelyekkel a bank sok témában konstruktív párbeszédet folytat.

Ami talán még fontosabb, az a polgárok szerepvállalása helyi és nemzeti szinten, mivel a bank finanszírozását az új projektek iránti igény és a kezdeményezések vezérlik. Ennek az igénynek a növelése szükségessé teszi a nemzeti kormányokkal való együttműködést annak érdekében, hogy támogató környezetet alakítsanak ki, amely lehetővé teszi az EBB számára a magán- és az állami szektor támogatását az európai zöld megállapodás megvalósításában.

Összességében azt hiszem, a polgároknak jobban hallatniuk kell hangjukat és nagyobb szerepet kell vállalniuk. A fiatalabb nemzedékekhez fűzzük reményeinket, ezért fontos, hogy aktívak, együttműködőek legyenek, valamint az is, hogy szavazzanak.

 

Eva Mayerhofer

az Európai Beruházási Bank biológiai sokféleséggel és környezettel foglalkozó vezető szakértője

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Tags

Felvéve:
Felvéve: signals, signals 2022
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések