All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Press Release
SAJTÓKÖZLEMÉNY
Koppenhága/Genf/Brüsszel, 2003. május 13.
A nem fenntartható gazdasági tevékenységek miatt Európa környezeti állapotának javulása veszélybe került
A környezet állapota Európa-szerte több szempontból javult az elmúlt évtized folyamán, de a javulás nagy részét -úgy tűnik - kioltja a gazdasági növekedés, így a kormányoknak még jelentős lépéseket kell tenniük azért, hogy a gazdasági tevékenységek nyomán jelentkező környezetterhelést e tevékenységektől szétválasszák.
Ez az egyik legfontosabb üzenete az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által Európa környezeti állapotáról készített és ma közzétett legutóbbi felmérésnek. <</font>
Az Európa környezete: harmadik értékelés a Kijevben május 21-23. között megrendezendő "Európa környezetéért" miniszteri konferenciára készült az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) égisze alatt. Az Ügynökség a korábbi két értékelést 1995-ben és 1998-ban tette közzé Szófiában, illetve a dániai Ĺrhusban megtartott konferenciák alkalmával.
Az új jelentés összesen 52 országot ölel fel, köztük első alkalommal az Orosz Föderáció egészét és a többi 11 kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai (KEKK) államot.
A jelentés bemutatja, hogy a környezet állapotának javulásában elért haladás nagy része Európa számos területén még mindig a szennyezés korlátozására irányuló "csővégi környezetvédelem"-mel kapcsolatos intézkedéseknek vagy a gazdasági visszaesésnek és a szerkezetváltásnak köszönhető.
"A múlt tapasztalataiból tudjuk, hogy ezeket az eredményeket ismét elveszítjük, ha a gazdasági növekedés továbbra is a még mindig meghatározónak számító hagyományos és környezetkárosító tevékenységeken fog alapulni a fenntarthatóbb és környezetvédelmi szempontból hatékonyabb megoldások helyett" - mondta Gordon McInnes, az EEA megbízott ügyvezető igazgatója.
"Ez a kockázat különösen az EU-tagjelölt
országokban és az KEKK-államokban áll fenn, ahová számos gyáripari
tevékenységet helyeztek át Nyugat-Európából és más országokból" - tette
hozzá McInnes. Bár a jelentés rávilágít a különböző
regionális országcsoportok közötti és a csoportokon belüli eltérő
környezeti viszonyokra, egyúttal megerősíti, hogy a környezetpolitikák
- ha azokat megfelelően dolgozták ki és hajtották végre - számos
területen a környezet jelentős javulásához és kisebb terheléséhez
vezettek. Például,
jelentős csökkenés történt Európában a légkör ózonrétegét károsító
anyagok kibocsátásában. A savashatású anyagok pontforrásokból - például gyárakból - levegőbe
és vízbe történő kibocsátásának csökkenése általánosan javította
mindkét környezeti elem minőségét. A biológiai szempontból fontos
növény- és állatfajok élőhelyeinek védelme bizonyos javulást hozott
állapotukban. Ezzel szemben
a hulladékkeletkezés kordában tartására irányuló környezetpolitikák nem
hoztak jelentős eredményeket, továbbá egyes természeti erőforrások
terhelése is még mindig növekszik, különösen, ami a halállományt, a
termőtalajt és a földterületet illeti. A diffúz forrásokból (pl.
mezőgazdaság) a vízbe történő kibocsátás továbbra is problémát
jelent. Az 1990-es
évek elejétől tartó gazdasági és társadalmi átalakulás - amelynek során
Nyugat-Európa szolgáltatásirányultabb társadalommá válik, a kontinens
többi része pedig, bár eltérő gyorsasággal, a piacgazdaságra tér át -
bizonyos területeken környezetvédelmi szempontból javulást, míg másokon
romlást eredményezett Európában
összességében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése
következett be. Közép- és Kelet-Európában, valamint a KEKK-országokban
kisebb a vízkészletek mezőgazdaságból és iparból származó
környezetterhelése. Ezekben az országokban a gazdasági
szerkezetátalakítás volt a fő mozgatóerő a légszennyező anyagok
kibocsátásnak csökkenésében. Negatív
példa, hogy Közép- és Kelet-Európában, valamint a KEKK-országokban a
gazdasági szerkezetátalakításból következő földterület- felhagyás a
biológiai sokféleséget veszélyezteti. A gazdasági növekedés sok
nyugat-európai ország számára egyre nehezebbé teszi az üvegházhatású
gázok kibocsátásának korlátozására irányuló nemzeti célok
elérését. A települések
fejlődése és a közlekedési infrastruktúra nagy kiterjedésű
termőföldeket foglal el, és felaprózza a fontos állati és növényi
élőhelyeket az egész térség számos helyén. A túlhalászás veszélyezteti
a tenger természeti erőforrásait. Minthogy
ezeken a területeken a környezet állapotának javulását elsősorban az
általános gazdasági helyzet határozza meg, az eddig elért haladás nagy
részét valószínűleg nem lehet fenntartani, ha a gazdasági növekedés
folytatódik vagy ismét teret nyer. Ezzel egyidőben a negatív hatások
valószínűleg felerősödnek. Ez a
tendencia már érzékelhető a közlekedés területén, ahol észrevehetően
nagyobb szerepet kap a közúti és a légi közlekedés a környezetbarátabb
formák helyett, ezért növekszik az energiafelhasználás és az
üvegházhatású gázok kibocsátása. Az emberi
egészséget továbbra is érintik a környezeti eredetű veszélyek. A
veszélyes hulladékok mennyisége Európa-szerte emelkedik. Az ivóvíz
minősége továbbra is aggodalomra ad okot az egész térségben, míg a
nyugat-európai városokban a levegőszennyezés következtében kialakuló
szállópor-terhelés jelenti a legnagyobb veszélyt az emberi
egészségre. A jelentés
megállapítja, hogy ha Európa biztosítani kívánja környezetének
megfelelő védelmét, és sikeresen akar áttérni egy fenntarthatóbb
fejlődésre, akkor fel kell gyorsítania az olyan környezetvédelmi
politikák megalkotását és végrehajtását, amelyek teljes mértékben
figyelembe veszik a környezeti problémákat. "Az
EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája elmozdulást jelent a helyes
irányba, de kézzelfoghatóbb cselekvésre van szükség a viszonylag
tehetősebb EU-tagállamok részéről annak érdekében, hogy az EU
környezetvédelmi szempontból hiteles maradjon" - mondta
McInnes. Hozzátette:
"Leginkább egy olyan döntéshozatali mechanizmus hiányzik, amelyik
megfelelően figyelembe veszi az egymással versengő, de gyakran egymást
kiegészítő gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokat. Az
európai regionális energia-együttműködésben tapasztalható különböző
kezdeményezések jól példázzák egy ilyen folyamat gyakorlati
működését A jelentés
zárolt összefoglalója letölthető a
A teljes jelentés a zárolás lejárta után a
http://reports.eea.europa.eu/environmental_assessment_report_2003_10
címen lesz
elérhető.
Megjegyzések a Szerkesztők számára
A kijevi miniszteri konferencia az ötödik ilyen esemény az 1991-ben megindított "Európa környezetéért" folyamat keretében. A konferenciáról információ található a http://www.unece.org/env/wgso/index_kyivconf.htm és a http://www.kyiv-2003.info/main/index.php címeken.
A kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai (KEKK) államok közé tartoznak: Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, az Orosz Föderáció, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán.
Az EEA-ról
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az Európai Unió és tagállamai által a környezetpolitikák kidolgozása során elsődlegesen használt információforrás. Az Ügynökség célja a fenntartható fejlődés támogatása, továbbá Európa környezeti állapotában jelentős és mérhető javulás elérésének elősegítése időszerű, célzott, tárgyszerű és megbízható információknak a környezetpolitikák alakítói és a közvélemény számára történő nyújtásával. Az EU által 1990-ben létrehozott Ügynökség - amely 1994-ben kezdte meg működését Koppenhágában - egyben az európai környezeti információs és megfigyelő hálózat (EIONET) központja. Ez a hálózat mintegy 300 intézményből áll Európa-szerte. Az EEA ezek segítségével gyűjti össze és terjeszti a környezetvédelemmel kapcsolatos adatokat és információkat.
Az Ügynökség - amely nyitott valamennyi olyan ország irányában, amely osztja célkitűzéseit - jelenleg 31 tagországot tömörít. Ezek: a 15 EU-tagállam, Izland, Liechtenstein és Norvégia, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, továbbá a 13 EU-csatlakozás előtt álló és tagjelölt ország, nevezetesen: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia és Törökország (e hónaptól kezdve). Az EEA az első olyan EU-intézmény, amely befogadta a csatlakozó országokat. Jelenleg folynak a tárgyalások Svájc EEA-tagságáról is.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/pressroom/newsreleases/kiev-hu or scan the QR code.
PDF generated on 2024. december 03., 12:03
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal