következő
előző
tételek

Press Release

Az Európa-szerte tapasztalható éghajlatváltozás sürgős alkalmazkodást igényel

Nyelv megváltoztatása
Press Release Publikálva / Megjelentetve 2012. 11. 20. Utolsó módosítás 2016. 12. 16.
Photo: © istockphoto
Az éghajlatváltozás Európa minden régióját érinti, és sokféle módon kihat a társadalomra és a környezetre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által közzétett legújabb értékelés szerint a jövőben további – esetlegesen káros és jelentős kiadásokat maguk után vonó – hatások várhatók.

Az éghajlatváltozás már az egész világon érzékelhető, és a változás mértéke és sebessége is egyre nyilvánvalóbb. Ez azt jelenti, hogy  a gazdaság minden részének – a háztartásokat is beleértve – alkalmazkodnia kell és csökkentenie kell a kibocsátását.

Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta

A „Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2012” (Éghajlatváltozás, hatások és sebezhetőség Európában 2012-ben) című jelentés megállapítja, hogy Európa-szerte magasabb átlaghőmérsékleteket mértek, továbbá a déli régiókban csökkent a csapadék szintje, Észak-Európában pedig nőtt. Olvad a grönlandi jégtakaró, a jeges-tengeri jég és számos európai gleccser is, csökken a hótakaró, és a legtöbb örökké fagyott talaj melegszik.

A szélsőséges időjárási jelenségek, mint a hőhullámok, az áradások és az aszályok az elmúlt években a károk ból eredően egyre nagyobb kiadásokat okoztak Európa-szerte. Bár annak megállapításához, hogy az éghajlatváltozás mekkora szerepet játszik e tendenciában, több bizonyítékra van szükség,a fokozódó emberi tevékenység a veszélyeztetett területeken kulcsfontosságú. Az éghajlatváltozás várhatóan fokozza majd ezt a sebezhetőséget, mivel a szélsőséges időjárási jelenségek egyre intenzívebbek és egyre gyakoribbak lesznek. Ha az európai társadalmak, közösségek nem alkalmazkodnak, a költségek a jelentés szerint várhatóan tovább növekednek majd.

Egyes régiók kevésbé fognak tudni alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz, mint mások, részben az Európában mutatkozó gazdasági egyenlőtlenségek miatt, állítja a jelentés. Az éghajlatváltozás hatásai tovább mélyíthetik ezeket az egyenlőtlenségeket.

Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta: „Az éghajlatváltozás már az egész világon érzékelhető, és a változás mértéke és sebessége is egyre nyilvánvalóbb. Ez azt jelenti, hogy  a gazdaság minden részének – a háztartásokat is beleértve – alkalmazkodnia kell és csökkentenie kell a kibocsátását.”

Megfigyelhető éghajlatváltozás és előrejelzések - néhány főbb megállapítás

Az elmúlt évtized (2002–2011) a valaha mért legmelegebb volt Európában, az európai szárazföldi hőmérséklet 1,3° C-kal volt melegebb az iparosodás előtti korszak átlagánál. Számos előrejelzési modell azt mutatja, hogy Európa a 21. század második felében 2,5–4° C-kal melegebb lehet az 1961–1990 közötti átlagnál.

A hőhullámok egyre gyakoribbak és hosszabbak, és az elmúlt évtizedben több tízezer halálesetet okoztak. A hőhullámok várható gyakoribbá válása a jelentés szerint a következő évtized során növelheti a kapcsolódó halálesetek számát, ha a közösségek nem alkalmazkodnak. Ugyanakkor a hideghez kapcsolódó halálesetek száma sok országban várhatóan csökken majd.

A csapadék szintje a déli régiókban csökkent, Észak-Európában viszont nőtt a jelentés szerint. Ezek a tendenciák várhatóan a jövőben is folytatódnak. Az éghajlatváltozás miatt az előrejelzések szerint egyre gyakoribbá válik a folyók áradása, különösen Észak-Európában, mivel a magasabb hőmérsékletek fokozzák a víz körforgását. Az áradásokra vonatkozó múltbeli adatokban azonban nehéz elkülöníteni az éghajlatváltozás hatását.

Dél-Európában egyre súlyosabban jelentkezik és egyre gyakoribb a folyók vízhozamának csökkenése, elapadása. A folyók legkisebb vízhozama nyaranta várhatóan jelentősen csökkenni fog Dél-Európában, de változó mértékben Európa más részein is.

Az Északi-sarkvidék más régióknál gyorsabban melegszik. 2007-ben, 2011-ben és 2012-ben a tengeri jégtakaró rekord alacsony szintre csökkent, az 1980-as évekbeli kiterjedésének körülbelül a felére. A grönlandi jégtakaró olvadása az 1990-es évek óta kétszeresére nőtt. Ez a jégtakaró 2005 és 2009 között évente átlagosan 250 milliárd tonnát veszített tömegéből. Az alpokbeli gleccserek 1850 óta tömegük közel kétharmadát vesztették el, és e tendenciák várhatóan folytatódni fognak.

A tengerek szintje emelkedik, ami növeli a part menti áradások veszélyét viharok esetén. A világ átlagos tengerszintje évi 1,7 mm-rel emelkedett a 20. században és évi 3 mm-rel az elmúlt évtizedekben. A jövőt illetően az előrejelzések nagyon eltérőek, de valószínű, hogy a tengerszint a 21. században a 20. században megfigyeltnél nagyobb mértékben fog emelkedni. Ugyanakkor a tengerszint emelkedése eltérően alakul az egyes európai partoknál, például a helyi földmozgatások miatt.

A hőséggel összefüggő egészségügyi hatások mellett azonban a jelentés szerint az emberi egészségre gyakorolt további hatások is fontosak. Az éghajlatváltozás szerepet játszik egyes betegségek terjedésében. Így például lehetővé teszi az Ixodes ricinus kullancsfaj számára, hogy északabbra is megéljen, és a további felmelegedés a betegségeket hordozó szúnyogok és homoki legyek megélhetése szempontjából is alkalmasabbá teheti Európa egyes részeit. A pollenszezon hosszabb és 10 nappal korábban kezdődik, mint 50 éve, ami szintén hatással van az emberek egészségére.

Számos tanulmány mutatott ki széleskörű változásokat a növény- és állatvilágot illetően. Így például a növények az évben korábban virágoznak. Az édesvízi fitoplankton- és zooplankton-virágzások szintén hamarabb jelennek meg. Élőhelyeik melegedésével egyes állatok és növények északabbra vagy feljebbre költöznek. Mivel azonban sok faj vándorlási szintje nem elegendő ahhoz, hogy lépést tudjanak tartani az éghajlatváltozás sebességével, ezeket a fajokat a jövőben a kihalás fenyegetheti.

Míg Dél-Európában kevesebb víz állhat rendelkezésre a mezőgazdaság számára, más területeken javulhatnak a termesztési feltételek. Európában számos növényfaj tenyészidőszaka meghosszabbodott, és ez várhatóan a jövőben is folytatódik majd, a meleg évszaki növények északibb szélességi fokok felé történő terjeszkedésével együtt. Közép- és Dél-Európában azonban a hőhullámok és az aszályok miatt a terméshozam csökkenése várható.

A hőmérséklet emelkedésével a fűtési szükséglet csökken, ami energiamegtakarításhoz vezet. Ezzel szemben azonban a forróbb nyarak során a hűtés nagyobb energiaigénnyel jár.

Háttér

E jelentés célja, hogy teljes körűen bemutassa az éghajlatváltozás hatásait Európában, és tájékoztatásul szolgáljon az Európai Bizottság európai alkalmazkodási stratégiájához, amelyet 2013 márciusában fognak közzétenni. Az EEA továbbá néhány kiválasztott alkalmazkodási lépés értékelésével is segíteni kívánja a stratégia kidolgozását, amelyet 2013 elején teszünk közzé.

A Climate-ADAPT honlap rengeteg információt tartalmaz, amelyek célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kidolgozásának és megvalósításának elősegítése.

Permalinks

Geographic coverage