All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Article
A 2011. júliusi heves esőzések miatt Koppenhága egyes részei víz alá kerültek. A város csatornarendszere nem tudta elvezetni az intenzív, két óra alatt akár 135 millimétert is elérő csapadékot. Koppenhága vízügyi problémái ezzel nem értek véget, ugyanis nem sokkal az esőzések után a város nagy részében a vízhálózat javítása során hetekig szennyezetté vált az ivóvíz. Hasonló, a vízellátáshoz kapcsolódó problémák más városokban is előfordulnak.
Az európai népesség több mint háromnegyede városi területen él és a városi vízszolgáltatótól kapja az ivóvizet. Az Európában összesen kivett édesvíz körülbelül egyötöde kerül a közüzemi hálózatba – azaz háztartásokba, kisvállalatokhoz, szállodákba, irodákba, kórházakba, oktatási intézményekbe és egyes iparágakhoz.
Az egyenletes vízellátás biztosítása a lakosság részére bonyolult feladat. A vízrendszer kialakításakor számos tényezővel kell számolni, úgymint a lakosság nagysága és a háztartások mérete, a földfelszín fizikai jellemzőinek változása, a fogyasztói magatartás, a gazdasági szektor felhasználása (pl. turisztika), a víz kémiai összetétele, valamint a víztározás és szállítás logisztikai kérdései. Ennek során az éghajlatváltozás hatásait, mint a váratlan áradásokat, hőhullámokat és vízhiányos időszakokat is figyelembe kell venni.
Annak érdekében, hogy elkerüljük a városokban a vízválságot, hatékony vízgazdálkodásra kell törekednünk annak minden szakaszában, a vízellátástól a különböző fogyasztói felhasználási formákig. Ennek része a fogyasztás csökkentése valamint a vízgyűjtés és felhasználás új módszereinek kidolgozása és megvalósítása. A vízgazdálkodást a helyi környezeti jellegzetességek figyelembe vételével jobban integrálni kell az általánosabb tekintetben vett városgazdálkodási területbe.
Már a technológiai fejlődés és az új árképzési rendszerek önmagukban is bizonyítottan csökkenést hoztak a – jellemzően az európai közüzemi vízellátás 60-80%-át kitevő – háztartási vízfelhasználásban. A háztartási gépeket, többek közt a mosó- és mosogatógépeket érintő fejlesztések úgy járultak hozzá a vízfelhasználás csökkentéséhez, hogy közben nem igényeltek a felhasználók részéről szemléletváltást vagy tudatosságot.
Ennél azonban sokkal jelentősebb vízfelhasználás csökkenést érhetünk el a háztartások vízfelhasználásának 60%-át kitevő, személyes higiéniai célú vízhasználati szokások változtatásával. A WC öblítőtartályok átalakításával például olcsón és egyszerűen csökkenthetjük a felhasználást öblítésenként egy literrel. A zuhanyzórendszer apró módosításával, például a vízáramba kevert levegővel szintén vizet takaríthatunk meg.
Az EU Víz Keretirányelve is kimondja, hogy a vízár összekapcsolása a fogyasztott mennyiséggel is a fenntarthatóbb vízfelhasználásra ösztönöz. A mérőkkel felszerelt háztartások Angliában és Walesben 13%-kal kevesebb vizet fogyasztanak, mint a vízóra nélküli háztartások.
Az egyes szektorokban felhasznált, a közüzemi hálózatból származó víznek mindössze 20%-a kerül ténylegesen elfogyasztásra, míg 80% elsősorban kezelt szennyvízként kerül vissza a környezetbe. A városi beton- és egyéb burkolt felületek a csapadékot a csatornahálózatba irányítják, ahol az a szennyvízzel keveredik. Ezzel megakadályozzák, hogy az esővíz behatoljon a talajba és a földalatti vízkészletek részévé váljon, ami pedig a későbbiekben lehetne hasznunkra. A lefolyó esővíztöbblet és a szennyvíz gyakran vízkezelő telepeken át, általában a városoktól távol eső pontokon jut vissza a folyóvizekbe. A városi vízhálózatokban végzett néhány változtatással az esővíz és a kevésbé szennyezett szennyvíz is visszaforgatható lehetne a város vízfelhasználói számára.
Az egyik ilyen változtatás a szürkevíz újrafelhasználása. Szürkevíznek nevezünk minden olyan háztartási szennyvizet, ami nem a WC-ből származik; ide tartozik a fürdő- és zuhanyzóvíz, a mosogatóvíz és a konyhai szennyvíz. Az ilyen szennyvíz helyben is kezelhető vagy kezeletlenül is felhasználható olyan esetekben, amikor nincs szükség ivóvízminőségre, például vécéöblítéshez.
A városokban a tetőről vagy beállókból lefolyó esővizet felfogó gyűjtőtartályokból származó – nem iható – vizet használhatjuk vécéöblítésre, autómosásra vagy kerti locsolásra. Az összegyűlő esővizet közvetlenül vissza is vezethetjük talajvíz-feltöltésre. Az ezt elősegítő rendszerek könnyen telepíthetők a háztartásokba vagy vállalatokhoz és nem igénylik a felhasználási szokások megváltozását. Mindezek ellenére, már a végső felhasználási pontok előtt is többet tehetünk a vízellátás javítására.
Számos előnye van annak, ha hagyjuk, hogy a víz a városon belül beszivárogjon a talajba és víztestekben gyűljön össze: az ilyen felületek kikapcsolódást jelenthetnek a helyi lakosoknak és forróság esetén hűtőhatással szolgálhatnak.
(c) ABC Open Wide Bay | flickr.com
A csőrepedések és szivárgások hatalmas vízveszteséget okozhatnak: Horvátország vízveszteségének 40%-a a vízszállító hálózaton jelentkezik. A szivárgások karbantartással és a hálózat felújításával, valamint új technológiák alkalmazásával megelőzhetők. Ilyen technológia például a szivárgás hangját felismerő és annak helyét megállapító érzékelő vagy a folyóvíz jelenlétét észlelő rádiójeles berendezés. Az új technológiák alkalmazásával a korlátozott készletekkel rendelkező közüzemi vízszolgáltatók megszabadulhatnak a szivárgásos vízveszteség okozta problémáktól. A vízhálózatok felújítása azonban jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel.
A városi közüzemi vízellátás fenntarthatóbbá tételéhez nem csupán a fenti lépéseket kell megvalósítani, de szükség van a lakosság körében a vízvédelemmel kapcsolatos szemléletformálásra is.
A háztartási, üzleti és turisztikai célú vízhasználók tájékoztatására és felvilágosítására számos eszköz áll rendelkezésünkre a weboldalaktól az iskolai programokon és önkormányzati információs kiadványokon át a tömegtájékoztatási eszközökig. A berendezések öko-címkézése és a szállodák öko-tanúsítása például szintén a szemléletformálás fontos eszköze lehet, segítve a fogyasztókat a vízhatékonysági és takarékossági kérdéseket illető tájékozott döntések meghozatalában.
A városi vízhasználat fenntarthatóságának további javítása nélkül nem valósulhat meg az édesvíz-források ténylegesen fenntartható felhasználása.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/articles/varosi-vizek or scan the QR code.
PDF generated on 2024. október 14., 08:32
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal