Európai Környezetvédelmi Ügynökség

Mi a szennyezés és hogyan hat ránk, illetve a környezetünkre? Európa a szennyezés csökkentésére törekszik, és az európai zöld megállapodás keretében az Európai Bizottság szennyezőanyag-mentességi stratégiát dolgozott ki Európa számára. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) ma megjelent új jelentésében több szemszögből veszi górcső alá, hogy a szennyezés milyen kihívások elé állítja Európát, illetve azt, hogy mik a szennyezés felszámolására és megelőzésére irányuló lehetőségek.

Olvasson bővebben

A nem fenntartható mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a városok terjeszkedése és a szennyezés azok a fő behatások, amelyek felelősek az európai biodiverzitás drasztikus csökkenéséért, ami állatfajok és élőhelyek ezreinek túlélését veszélyezteti. Ráadásul az Európai Unió (EU) természetvédelmi irányelveit és egyéb környezetvédelmi jogszabályait a tagállamok még mindig nem alkalmazzák kellő mértékben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mai napon közzétett, „State of nature in the EU” című jelentése szerint a legtöbb védett élőhely és faj védettségi helyzete elégtelen, és sokkal többet kell tennünk a helyzet visszafordítása érdekében.

Olvasson bővebben

Tudjuk, hogy a műanyagszennyezés és a műanyaghulladék komoly környezeti problémát jelent. Az elmúlt években új műanyagtermékek kerültek a piacra, amelyekről azt állítják, hogy kevésbé ártalmasak a környezetre nézve. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nemrégiben közzétett tájékoztatójában értékeli a környezetre kifejtett hatásukat. Bővebb tájékoztatásért felkerestük Almut Reichelt, az EEA fenntartható erőforrás-felhasználással és hulladékgazdálkodással foglalkozó szakértőjét.

Olvasson bővebben

A Covid19-világjárvány jól szemlélteti, hogy milyen törékenyek a társadalmaink és gazdaságaink a komolyabb megrázkódtatásokkal szemben. A környezetkárosodás és az éghajlatváltozás miatt várhatóan gyakoribbá és súlyosabbá válnak az ilyen jellegű sokkhatások. A bizonytalanságokkal és a több fronton jelentkező kihívásokkal egyedül úgy birkózhatunk meg, ha gondoskodunk arról, hogy e kritikus időszakban hozott döntéseink mind hozzásegítsenek minket társadalmi és fenntarthatósági céljaink megvalósításához.

Olvasson bővebben

Egészséges föld és talaj nélkül nem tudunk élni. A földön termeljük meg élelmiszereink többségét, és arra építjük otthonainkat. A föld minden faj számára létfontosságú, a szárazföldi vagy vízi állatok és növények számára egyaránt. A talaj, a föld egyik alapvető összetevője, egy rendkívül összetett és gyakran alulértékelt elem, amelyben nyüzsög az élet. Sajnos nem fenntartható az a mód, ahogy jelenleg Európában és világszerte használjuk a földet és a talajt. Ennek jelentős hatása van a földön folyó életre.

Olvasson bővebben

Összefoglaló

Olvasson bővebben

Számos globális szakpolitikai keretrendszer, így az ENSZ fenntartható fejlődési célok is foglalkoznak közvetlenül és közvetve a földdel és a talajjal. E célok közül sok nem valósítható meg egészséges talaj és fenntartható földhasználat nélkül. Az alábbiakban áttekintjük azokat a fenntartható fejlődési célokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a talajhoz.

Olvasson bővebben

A talaj alapvető szerepet játszik a természet körforgásaiban, így a tápanyagciklusban is, amely a talaj szervesanyag-tartalmának – azaz a szén, a nitrogén és a foszfor – felvételét és a talajban való tárolását foglalja magában. A szerves vegyületeket, például a leveleket és a gyökércsúcsokat a talajban élő szervezetek egyszerűbb vegyületekre bontják le, mielőtt a növények felhasználhatják azokat. Egyes talajbaktériumok a légkörben lévő nitrogént ásványi nitrogénné alakítják át, amely elengedhetetlen a növények növekedéséhez. A műtrágyák nitrogént és foszfátokat juttatnak a talajba, amelyek serkentik a növények növekedését, azonban a növények nem használják fel a teljes mennyiséget. A többlet (felesleg) folyókba és tavakba kerülhet, és befolyásolhatja e vízi ökoszisztémákat.

Olvasson bővebben