Megújuló energia: a kulcs egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2016. 07. 27. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
A megújuló energiaforrások jövője fényesnek ígérkezik, tekintve, hogy annál fontosabb szerephez jutnak, Európa minél inkább csökkenteni próbálja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A tiszta energia előtt álló lehetőségekről és kihívásokról beszélgettünk Mihai Tomescuval, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség energia szakértőjével.
Fotó: Pawel Kazmierczyk

Fotó: Pawel Kazmierczyk

Ön szerint az Európai Unió el fogja-e érni azt a 2020-as célját, amely szerint a teljes energiaigényének 20%-át megújuló energiaforrásokból fedezné?

Az eddig elért fejlődés alapján valószínű, hogy az EU meg tudja valósítani ezt a célkitűzést. Az EU megújuló energiafogyasztása évről évre nőtt, és 2014-ben a teljes energiafogyasztás 16%-át érte el. Ez az arány meghaladja a megújulóenergia-irányelvben Európára meghatározott időközi ütemterv-előirányzatot, azaz jelenleg jó úton haladunk. Tagállami szinten a kép egy kicsivel árnyaltabb, de a tagállamok túlnyomó része jó úton halad.

A megújuló energiaforrások megnövekedett fogyasztása számos területen jótékony hatást gyakorolt. Az uniós és tagállami célkitűzések felé történt előrehaladás azt jelenti, hogy a megújuló energiaforrások ténylegesen kiszorítják a fosszilis tüzelőanyagokat és elősegítik a tiszta energia irányába mutató szerkezeti eltolódást. Ezek az ígéretes fejlemények felkészíthetik az európai vállalatokat az új globális energiaszektorokba való belépésre, ahol jelentős növekedés várható. Ezen felül a tiszta energiaforrások iránt a szélesebb nyilvánosság körében is növekvő érdeklődést és támogatást érzékelünk — ez hozzájárulhat a jelenlegi energiaváltás felgyorsításához. E pozitív fejlemények ellenére még sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy az energiaváltás megtörténjen.

Vajon az EU bármikor is képes lesz-e teljes mértékben megújuló energiaforrásokra támaszkodni vagy a fosszilis tüzelőanyagok mindig szerepet fognak játszani az energiaellátás terén?

A Párizsi Megállapodásban a világ országai megállapodtak abban, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő irányába mozdulnak el. Az Európai Unió már korábban ambíciózus klímavédelmi célokat tűzött ki maga elé, és a hosszú távú dekarbonizációs célkitűzéseink eléréséhez a megújuló energiaforrásoknak 2050-re az energiaszükségletünk legalább 55-75%-át kell kitennie. Ez természetesen kihívást jelent, de véleményem szerint megvalósítható.

A megújuló energiaforrások kulcsfontosságúak a hosszú távú klímaváltozás mérséklési erőfeszítések szempontjából és egyre nagyobb szerepet fognak játszani az EU átfogó energiabiztonságának javítása terén. Ugyanakkor a fosszilis tüzelőanyagok iránti szükségletünk valószínűleg még egy ideig megmarad, még akkor is, ha azoktól való függésünk csökkenni kezdett. A geopolitikai kockázatokon felül a fosszilis tüzelőanyagok aránytalan külső költséget jelentenek a társadalom számára, amely egészségügyi és környezetvédelmi károkban nyilvánul meg.

Míg a tartósan alacsony olajárak érinthetik a megújuló energiaforrások költség alapú versenyképességét, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos hosszú távú kilátások ragyogóak. A megújuló energiát hasznosító technológiák költség szempontból egyre versenyképesebbek. A megújuló energiaforrások piaci árakon már sok helyen sikeresen felveszik a versenyt a fosszilis tüzelőanyagokat hasznosító technológiákkal. Mindemellett, ha az energiaárak jobban figyelembe vennék az energiatermelésnek és energiafelhasználásnak tulajdonított környezeti hatásokat, mint például a levegőbe, vízbe és az éghajlatba történő kibocsátás, a megújuló energiaforrások egyértelműen felülmúlnák a hagyományos technológiákat.

Vezető szerepet játszik-e Európa a tiszta energiaforrások kifejlesztésében?

A nemrégiben elkészült, megújuló energiaforrások Európában történő felhasználásáról szóló EEA jelentés alapján az EU jelentősen hozzájárult a megújuló energiaforrásokat használó technológiák globális fejlesztéséhez. A 2005 és 2012 közötti időszakban a megújuló energiaforrások területén az összes új átfogó beruházás legnagyobb hányadát Európa valósította meg, majd 2013-tól Európát Kína előzte meg. 2014-ben az EU 28 tagállama együttesen a világ legnagyobb – Kínáénál háromszor nagyobb – telepített és csatlakoztatott napelem kapacitásával, valamint globálisan a legnagyobb szélenergia kapacitással rendelkezett. Mindazonáltal Európában a beruházás üteme lelassult az utóbbi időben, miközben a világ más részein kezd felgyorsulni.

Ami a megújuló energiaszektorban a foglalkoztatást jelenti, az EU az egyike a kulcsfontosságú globális szereplőknek. 2014-ben a munkaerő foglalkoztatása ezen a területen a második legnagyobb mértéket érte el Brazília után. Az EU megújuló energiaszektorában a legtöbb munkahelyet a szélenergia, napelem és szilárd biomassza előállító ágazatok teremtik. A napelem és szélenergia termelő ágazatokban munkahelyek szűnnek meg, mivel a Kínából érkező verseny egyre növekszik. Ennek ellenére a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó munkahelyeknek az EU 28 tagállama együttes munkaerejéhez viszonyított aránya még ma is nagyobb, mint Kínában.

Milyen kihívások előtt állunk?

Először is a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos globális kilátások gyorsan változnak. Amennyiben Európa meg kívánja tartani az első lépés megtételéből származó előnyét, fenn kell tartania az elkötelezettségének mértékét. Az a körülmény, hogy a megújuló energiaforrások terén a kutatás-fejlesztési támogatások mértéke stagnál, a jövőbeli áttörést jelentő technológiáktól való elesés lehetőségét veti fel. Ebben az összefüggésben a Nemzetközi Energiaügynökség a tiszta energia innovációval kapcsolatos jelenlegi K+F kiadások megháromszorozását javasolja.

Ráadásul az EU belső energiapiaca reformot igényel annak érdekében, hogy növekedjen a hatékonysága és képessé váljon az időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások növekvő mértékének befogadására. Az olyan időszakosan rendelkezésre álló megújuló energiaforrások, mint például a napelem és a szélenergia akkor táplálják a villamos energiát a hálózatokba, amikor azt az éghajlati feltételek lehetővé teszik. A jelenlegi piaci szabályok alapján ezek az energiaforrások nem tudnak megfelelő árszintet elérni és ezt a problémát a jövőben kezelni kell. A hatékonyság, átvitel, határon átnyúló rendszerösszeköttetés és energiatárolás területén elért fejlődés, valamint a keresletoldali menedzsment szerepének aktívabbá válása szintén fontos szerepet fognak játszani az energiaváltás szempontjából.

Hogyan biztosítja az EEA a megújuló energia hatékonyabb felhasználását?

Az uniós célkitűzések irányába tett előrehaladásról rendszeresen készítünk felméréseket, amelyekkel támogatjuk az európai döntéshozókat. A jelentéseink az aktuális állapotot is mutatják és a tagállamok számára éves rendszerességgel információs központként működünk Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózatunk (Eionet) keretében, a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kérdések azonosítása és megvitatása céljából.

 

Mihai Tomescu

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Iceland, Ireland, Italy, Latvia, Liechtenstein, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Norway, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, Switzerland, Turkey, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100