Párizs után: a karbonszegény gazdaság megvalósítása

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2016. 11. 14. Utolsó módosítás 2016. december 06., 15:20
Múlt év decemberében Párizsban ambiciózus célt tűzött ki maga elé a világ: 2 °C alatt tartja a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést, miközben törekszik arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. Az e hónap elején megrendezett G20 csúcstalálkozón Kína és az Egyesült Államok bejelentette hivatalos kötelezettségvállalását a párizsi megállapodáshoz való csatlakozásra. Ez hatalmas lépés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések terén. Az aláíró országok által eddig vállalt, fennálló csökkentési kötelezettségek azonban nem elegendők ezen ambiciózus cél megvalósításához.
Elena Georgiou, My City/EEA

Elena Georgiou, My City/EEA

A párizsi célok megvalósítását támogató uniós hozzájárulások az EU éghajlat- és energiapolitikai keretében szerepelnek, és számos intézkedés gondoskodik azok végrehajtásáról. Az európai karbonszegény gazdaságra való átállás felgyorsítása érdekében az Európai Bizottság július 20-án új intézkedéscsomagot javasolt, amely még az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyására vár.

A csomag azon konkrét lépések egyike, amelyek célja az Európai Unió arra irányuló kötelezettségvállalásának teljesítése, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40 %-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A javaslatban szerepelnek a tagállamok 2021-2030-as időszakra vonatkozó, kötelező kibocsátáscsökkentései, és első alkalommal előírja a földhasználat és az erdőgazdálkodás bevonását a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe.

A csomag jelentős mértékben a versenyképes, karbonyszegény gazdaság megvalósítására törekvő, hosszú távú uniós célkitűzések felé irányítja az EU éghajlat- és energiapolitikai keretét. Átfogóan tekint valamennyi gazdasági ágazatból, így a közlekedésből, épületekből, mezőgazdaságból, hulladékkezelésből, földhasználatból és erdőgazdálkodásból eredő kibocsátásokra, továbbá valamennyi gazdasági ágazatban előírja a kibocsátáscsökkentést. A javaslat a 2015 júliusában javasolt, az ipari és villamosenergia-ágazat kibocsátásaival foglalkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (EU ETS) reformjára is épít.

Ezen túlmenően kibocsátáscsökkentést irányoz elő számos ágazatspecifikus szakpolitikai kezdeményezésben vagy a karbonszegény mobilitási stratégiához vagy a körkörös  gazdaság csomaghoz hasonló, szélesebb területet átfogó csomagokban.

Rendszerszintű és következetes megközelítések kialakítása

Az utóbbi években több jelentésünk, többek között az „Az európai környezet – állapot és előretekintés 2015” (SOER 2015)  ismételten hangsúlyozta a rendszerszintű megközelítések életbevágó fontosságát. Napjaink környezetvédelmi problémái, az éghajlatváltozást is beleértve, nagyon összetettek. Nem javíthatunk például a levegő minőségén Európában karbonszegény közlekedés, jobban kialakított városok, a légköri szennyező anyagok határokon átnyúló elterjedését kezelő fokozott nemzetközi együttműködés, vagy a városi területeket körülölelő zöldterületek nélkül. Az éghajlatváltozás is súlyosbíthatja a légszennyezettséget. Ugyanez igaz az éghajlatváltozás mérséklésére is. Valamennyi gazdasági ágazat kibocsátásaival foglalkoznunk kell, és meg kell értenünk az e kibocsátásokat eredményező termelési és fogyasztási mintákat. A jelenlegi globális kibocsátás durván 10%-a az EU-ból származik, ami azt is egyértelművé teszi, hogy önmagában az európai kibocsátáscsökkentés nem fogja megoldani ezt a globális problémát.

Előrejelzéseink hasonlóképpen hangsúlyozzák a következetes és hosszú távú szakpolitikai célkitűzések szükségességét. Évtizedekig tarthat a kulcsfontosságú rendszerek alapvető megváltoztatása. A tiszta és karbonszegény mobilitási vagy energiarendszer kiépítéséhez jelentős befektetéseket kell megvalósítani az infrastruktúra és a tiszta technológiák kutatásának területén. Az egyértelmű célkitűzéseket nélkülöző, következetlen szakpolitikák vélhetően akadályozzák az innovatív megoldásokba irányuló befektetéseket.

Intézkedések, befektetések és tudás

Ezen uniós szakpolitikai keret, valamint a világ legnagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátóitól érkező ösztönző jelek alapján az előttünk álló kihívásokat három csoportba lehet összevonni.

Az első csoport a tudásbevitel. A komoly szakpolitikai döntéseket a múltbéli trendekből fakadó, tényeken alapuló tudásra és a jövőbeli előrejelzésekre kell alapozni. Ezen átmenet során egyre inkább egyértelművé vált annak szükségessége, hogy szakpolitikai döntéseinket előremutató tudás irányítsa. Ezzel összefüggésben az EEA célja a környezetvédelem összetettségének további egyértelműsítése.

A második, a beavatkozásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó változások. Az EU szakpolitikai keretét át kell alakítani az uniós tagállamok valamennyi szinten működő hatóságait bevonó, konkrét kezdeményezésekké és cselekvésekké. Ehhez szakpolitikai következetességre, és az európaihoz hasonló hosszú távú célokra van szükség. Alapvető fontossága van a nemzeti szakpolitikák és tagállami intézkedések útján történő teljes megvalósításnak.

A harmadik  pedig a befektetésekkel összefüggő kihívások, melyek azt mutatják, hogy a karbonszegény gazdaságra való átállás nem valósulhat meg kizárólag közberuházásokkal. A tiszta infrastruktúrát célzó projektek és a tiszta technológiákra irányuló kutatások érdekében magánberuházásokat is mozgósítani kell.

A COP21 párizsi ülésén a gazdaság és a civil társadalom szereplői hozzájárultak ahhoz, hogy a tárgyaló felek a 1,5 °C fokot jelentő, ambiciózusabb célt tűzzék ki maguk elé. Kulcsszerepet fognak játszani továbbá az intézkedések végrehajtásában, a befektetések irányításában és a szükséges tudáshoz való hozzájárulásban.

 

Hans Bruyninckx

EEA ügyvezető Igazgató


 

Kapcsolódó tartalom

Related briefings

Lásd még

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czechia, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Ireland, Italy, Latvia, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100