Személyes eszközök

következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Témák / Energia / Energia

Energia

Nyelv megváltoztatása
Az energia nem csak az ipari, kereskedelmi és társadalmi jólét számára alapvető fontosságú, hanem a személyes kényelem és mobilitás szempontjából is elengedhetetlen. Ugyanakkor környezetünk számára az energia termelése és fogyasztása lényeges terhelést jelent: üvegházhatású gázok és a levegő egyéb szennyezőanyagainak kibocsátásával, földhasználattal, hulladéktermeléssel és olajfoltokkal jár. Ezek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, a természetes ökoszisztémák és az épített környezet károsodásához, továbbá az emberi egészségre is káros hatással vannak.

Számos emberi tevékenység fosszilis tüzelőanyagok elégetésével jár. Ez a légkör szén-dioxid-tartalmának (CO2) megnövekedését és végső soron éghajlatváltozást eredményez, valamint a globális átlaghőmérséklet megnövekedéséhez vezet. A világ energiaigénye folyamatosan növekszik, amely igény tovább fokozza az emelkedő szén-dioxid-kibocsátást.

A legtöbb ország a fosszilis tüzelőanyagokra (olaj, gáz és szén) támaszkodva elégíti ki energiaigényét. Ezeknek az anyagoknak az elégetése hőt termel, amely energiává alakítható. A folyamat során az anyagokban található szén reakcióba lép az oxigénnel, és az így létrejövő szén-dioxid a légkörbe jut. További szennyezőanyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok és részecskék) is kerülnek a levegőbe, amelyeknek hatása van a levegő minőségére. Az erőművekkel és hőtermelő üzemekkel kapcsolatos műszaki intézkedéseknek és fejlődésnek köszönhetően azonban az elmúlt évtizedekben csökkentek ezek a káros kibocsátások.

Európa energiafogyasztásának csúcspontja 2006 volt, 2010-re a fogyasztás majdnem 4%-kal csökkent. Ez részben a gazdasági válsággal magyarázható, de a gazdasági tevékenységek energiafogyasztásának kismértékű korlátozása is hozzájárult a csökkenéshez.

A fosszilis tüzelőanyagok még mindig a legfontosabb energiaforrások: egy átlag európai polgár energiafogyasztásának mintegy 77%-át olaj, gáz vagy szén elégetéséből fedezik. Az atomenergia használata további 14%-ot jelent, míg a maradék 9% megújuló energiaforrásokból származik. A megújuló energia használata azonban gyorsan növekszik: 2010-ben a fotovoltaikus napenergia volt az újonnan létesített kapacitás legnagyobb forrása, míg a második a gáz, harmadik pedig a szélenergia volt. A nukleáris energiára inkább az erőművek leszerelése, mintsem létesítése volt jellemző.

Egy átlag európai évente 27 megawatt óra energiát fogyaszt, beleértve az összes háztartási, ipari és közlekedési energiafogyasztást is. Ez a szám nagyban változik az országok között, ahogyan a szén-dioxid-kibocsátás adatai is, amely szoros összefüggésben áll a megújuló és nukleáris energia használatával. A legnagyobb energiafogyasztó a közlekedés, amely 1990 óta a leggyorsabban növekvő energiafelhasználó ágazat.

Az Európai Unió szakpolitikái

Az energia szakpolitikai szempontból egyre fontosabb: az Európa 2020 stratégia öt fejlesztési területének egyike, és az alábbi célkitűzések érintik:

  • A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni Európában.
  • Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

Az Energia 2020 stratégia konkrét irányszámai mellett a különböző szakpolitikák további érdekeltségi területeket is megcéloznak, ahogyan az az Európai Bizottság honlapján olvasható. Ezek a szakpolitikák többek között a következőket érintik:

  • a források biztonságának javítása;
  • az európai gazdaság versenyképességének és a megfizethető energia elérhetőségének biztosítása;
  • a belső energiapiac versenyképességének elősegítése;
  • az energiára kivetett adók minimális szintjeinek meghatározása.

Az EEA tevékenységei

Az energia területén az EEA egyik legfontosabb tevékenysége annak figyelemmel követése, hogy a környezeti megfontolásokat beépítik-e az energiaágazatba. Az ügynökség évente frissíti és megjelenteti az energiával és a környezettel kapcsolatos mutatóit. Az EEA ezen kívül a megújuló energiaforrások különböző részesedései várható előnyös és hátrányos környezeti hatásainak vizsgálatait is megjelenteti.

Az energia–környezet mutatók hat szakpolitikai kérdéssel kapcsolatosak:

  • Az energia felhasználása és termelése csökkenő hatással van-e a környezetre?
  • Csökken-e az energia felhasználása?
  • Milyen gyorsan növekszik az energiahatékonyság?
  • A kevésbé szennyező üzemanyagok kiszorítják-e a károsabbakat?
  • Milyen gyorsan kezdik használatba venni a megújuló energiát alkalmazó technológiákat?
  • A környezetvédelemmel kapcsolatos költségek jobban beépülnek-e az árak megállapításának rendszerébe?

A mutatók a következőkben is fontos szerepet játszanak:

  • az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájának figyelemmel követése;
  • az Európai Unió üvegházhatású gázokra vonatkozó jegyzékének elkészítése az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) számára;
  • jelentések készítése az üvegházhatású gázok európai kibocsátásainak alakulásáról és előrejelzéseiről a Kiotói Jegyzőkönyv alapján.

Az EEA további vizsgálatokat is végez azzal kapcsolatosan, hogy a megújuló energia teljes energiatermelésen belüli növekvő részesedése milyen várhatóan előnyös és káros hatással jár. Ezek többek között a következők:

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100