Energia
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Croatian (hr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
Számos emberi tevékenység fosszilis tüzelőanyagok elégetésével jár. Ez a légkör szén-dioxid-tartalmának (CO2) megnövekedését és végső soron éghajlatváltozást eredményez, valamint a globális átlaghőmérséklet megnövekedéséhez vezet. A világ energiaigénye folyamatosan növekszik, amely igény tovább fokozza az emelkedő szén-dioxid-kibocsátást.
A legtöbb ország a fosszilis tüzelőanyagokra (olaj, gáz és szén) támaszkodva elégíti ki energiaigényét. Ezeknek az anyagoknak az elégetése hőt termel, amely energiává alakítható. A folyamat során az anyagokban található szén reakcióba lép az oxigénnel, és az így létrejövő szén-dioxid a légkörbe jut. További szennyezőanyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok és részecskék) is kerülnek a levegőbe, amelyeknek hatása van a levegő minőségére. Az erőművekkel és hőtermelő üzemekkel kapcsolatos műszaki intézkedéseknek és fejlődésnek köszönhetően azonban az elmúlt évtizedekben csökkentek ezek a káros kibocsátások.
Európa energiafogyasztásának csúcspontja 2006 volt, 2010-re a fogyasztás majdnem 4%-kal csökkent. Ez részben a gazdasági válsággal magyarázható, de a gazdasági tevékenységek energiafogyasztásának kismértékű korlátozása is hozzájárult a csökkenéshez.
A fosszilis tüzelőanyagok még mindig a legfontosabb energiaforrások: egy átlag európai polgár energiafogyasztásának mintegy 77%-át olaj, gáz vagy szén elégetéséből fedezik. Az atomenergia használata további 14%-ot jelent, míg a maradék 9% megújuló energiaforrásokból származik. A megújuló energia használata azonban gyorsan növekszik: 2010-ben a fotovoltaikus napenergia volt az újonnan létesített kapacitás legnagyobb forrása, míg a második a gáz, harmadik pedig a szélenergia volt. A nukleáris energiára inkább az erőművek leszerelése, mintsem létesítése volt jellemző.
Egy átlag európai évente 27 megawatt óra energiát fogyaszt, beleértve az összes háztartási, ipari és közlekedési energiafogyasztást is. Ez a szám nagyban változik az országok között, ahogyan a szén-dioxid-kibocsátás adatai is, amely szoros összefüggésben áll a megújuló és nukleáris energia használatával. A legnagyobb energiafogyasztó a közlekedés, amely 1990 óta a leggyorsabban növekvő energiafelhasználó ágazat.
Az Európai Unió szakpolitikái
Az energia szakpolitikai szempontból egyre fontosabb: az Európa 2020 stratégia öt fejlesztési területének egyike, és az alábbi célkitűzések érintik:
- A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni Európában.
- Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.
Az Energia 2020 stratégia konkrét irányszámai mellett a különböző szakpolitikák további érdekeltségi területeket is megcéloznak, ahogyan az az Európai Bizottság honlapján olvasható. Ezek a szakpolitikák többek között a következőket érintik:
- a források biztonságának javítása;
- az európai gazdaság versenyképességének és a megfizethető energia elérhetőségének biztosítása;
- a belső energiapiac versenyképességének elősegítése;
- az energiára kivetett adók minimális szintjeinek meghatározása.
Az EEA tevékenységei
Az energia területén az EEA egyik legfontosabb tevékenysége annak figyelemmel követése, hogy a környezeti megfontolásokat beépítik-e az energiaágazatba. Az ügynökség évente frissíti és megjelenteti az energiával és a környezettel kapcsolatos mutatóit. Az EEA ezen kívül a megújuló energiaforrások különböző részesedései várható előnyös és hátrányos környezeti hatásainak vizsgálatait is megjelenteti.
Az energia–környezet mutatók hat szakpolitikai kérdéssel kapcsolatosak:
- Az energia felhasználása és termelése csökkenő hatással van-e a környezetre?
- Csökken-e az energia felhasználása?
- Milyen gyorsan növekszik az energiahatékonyság?
- A kevésbé szennyező üzemanyagok kiszorítják-e a károsabbakat?
- Milyen gyorsan kezdik használatba venni a megújuló energiát alkalmazó technológiákat?
- A környezetvédelemmel kapcsolatos költségek jobban beépülnek-e az árak megállapításának rendszerébe?
A mutatók a következőkben is fontos szerepet játszanak:
- az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájának figyelemmel követése;
- az Európai Unió üvegházhatású gázokra vonatkozó jegyzékének elkészítése az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) számára;
- jelentések készítése az üvegházhatású gázok európai kibocsátásainak alakulásáról és előrejelzéseiről a Kiotói Jegyzőkönyv alapján.
Az EEA további vizsgálatokat is végez azzal kapcsolatosan, hogy a megújuló energia teljes energiatermelésen belüli növekvő részesedése milyen várhatóan előnyös és káros hatással jár. Ezek többek között a következők:
Permalinks
- Permalink to this version
- db15b5c0542a745ce32627eca12d96cf
- Permalink to latest version
- 9YQJGRKHCE
Geographic coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/themes/energy/intro or scan the QR code.
PDF generated on 2023. január 26., 23:46
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal