Energia

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2019. 09. 18.
Az energia nem csak az ipari, kereskedelmi és társadalmi jólét számára alapvető fontosságú, hanem a személyes kényelem és mobilitás szempontjából is elengedhetetlen. Ugyanakkor környezetünk számára az energia termelése és fogyasztása lényeges terhelést jelent: üvegházhatású gázok és a levegő egyéb szennyezőanyagainak kibocsátásával, földhasználattal, hulladéktermeléssel és olajfoltokkal jár. Ezek hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz, a természetes ökoszisztémák és az épített környezet károsodásához, továbbá az emberi egészségre is káros hatással vannak.

Számos emberi tevékenység fosszilis tüzelőanyagok elégetésével jár. Ez a légkör szén-dioxid-tartalmának (CO2) megnövekedését és végső soron éghajlatváltozást eredményez, valamint a globális átlaghőmérséklet megnövekedéséhez vezet. A világ energiaigénye folyamatosan növekszik, amely igény tovább fokozza az emelkedő szén-dioxid-kibocsátást.

A legtöbb ország a fosszilis tüzelőanyagokra (olaj, gáz és szén) támaszkodva elégíti ki energiaigényét. Ezeknek az anyagoknak az elégetése hőt termel, amely energiává alakítható. A folyamat során az anyagokban található szén reakcióba lép az oxigénnel, és az így létrejövő szén-dioxid a légkörbe jut. További szennyezőanyagok (kén-dioxid, nitrogén-oxidok és részecskék) is kerülnek a levegőbe, amelyeknek hatása van a levegő minőségére. Az erőművekkel és hőtermelő üzemekkel kapcsolatos műszaki intézkedéseknek és fejlődésnek köszönhetően azonban az elmúlt évtizedekben csökkentek ezek a káros kibocsátások.

Európa energiafogyasztásának csúcspontja 2006 volt, 2010-re a fogyasztás majdnem 4%-kal csökkent. Ez részben a gazdasági válsággal magyarázható, de a gazdasági tevékenységek energiafogyasztásának kismértékű korlátozása is hozzájárult a csökkenéshez.

A fosszilis tüzelőanyagok még mindig a legfontosabb energiaforrások: egy átlag európai polgár energiafogyasztásának mintegy 77%-át olaj, gáz vagy szén elégetéséből fedezik. Az atomenergia használata további 14%-ot jelent, míg a maradék 9% megújuló energiaforrásokból származik. A megújuló energia használata azonban gyorsan növekszik: 2010-ben a fotovoltaikus napenergia volt az újonnan létesített kapacitás legnagyobb forrása, míg a második a gáz, harmadik pedig a szélenergia volt. A nukleáris energiára inkább az erőművek leszerelése, mintsem létesítése volt jellemző.

Egy átlag európai évente 27 megawatt óra energiát fogyaszt, beleértve az összes háztartási, ipari és közlekedési energiafogyasztást is. Ez a szám nagyban változik az országok között, ahogyan a szén-dioxid-kibocsátás adatai is, amely szoros összefüggésben áll a megújuló és nukleáris energia használatával. A legnagyobb energiafogyasztó a közlekedés, amely 1990 óta a leggyorsabban növekvő energiafelhasználó ágazat.

Az Európai Unió szakpolitikái

Az energia szakpolitikai szempontból egyre fontosabb: az Európa 2020 stratégia öt fejlesztési területének egyike, és az alábbi célkitűzések érintik:

  • A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni Európában.
  • Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani.

Az Energia 2020 stratégia konkrét irányszámai mellett a különböző szakpolitikák további érdekeltségi területeket is megcéloznak, ahogyan az az Európai Bizottság honlapján olvasható. Ezek a szakpolitikák többek között a következőket érintik:

  • a források biztonságának javítása;
  • az európai gazdaság versenyképességének és a megfizethető energia elérhetőségének biztosítása;
  • a belső energiapiac versenyképességének elősegítése;
  • az energiára kivetett adók minimális szintjeinek meghatározása.

Az EEA tevékenységei

Az energia területén az EEA egyik legfontosabb tevékenysége annak figyelemmel követése, hogy a környezeti megfontolásokat beépítik-e az energiaágazatba. Az ügynökség évente frissíti és megjelenteti az energiával és a környezettel kapcsolatos mutatóit. Az EEA ezen kívül a megújuló energiaforrások különböző részesedései várható előnyös és hátrányos környezeti hatásainak vizsgálatait is megjelenteti.

Az energia–környezet mutatók hat szakpolitikai kérdéssel kapcsolatosak:

  • Az energia felhasználása és termelése csökkenő hatással van-e a környezetre?
  • Csökken-e az energia felhasználása?
  • Milyen gyorsan növekszik az energiahatékonyság?
  • A kevésbé szennyező üzemanyagok kiszorítják-e a károsabbakat?
  • Milyen gyorsan kezdik használatba venni a megújuló energiát alkalmazó technológiákat?
  • A környezetvédelemmel kapcsolatos költségek jobban beépülnek-e az árak megállapításának rendszerébe?

A mutatók a következőkben is fontos szerepet játszanak:

  • az Európai Unió fenntartható fejlődési stratégiájának figyelemmel követése;
  • az Európai Unió üvegházhatású gázokra vonatkozó jegyzékének elkészítése az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye (UNFCCC) számára;
  • jelentések készítése az üvegházhatású gázok európai kibocsátásainak alakulásáról és előrejelzéseiről a Kiotói Jegyzőkönyv alapján.

Az EEA további vizsgálatokat is végez azzal kapcsolatosan, hogy a megújuló energia teljes energiatermelésen belüli növekvő részesedése milyen várhatóan előnyös és káros hatással jár. Ezek többek között a következők:

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

EEA policy evaluation: EU law on combustion plants very effective in greening the energy sector Emissions of key air pollutants from large combustion plants have significantly decreased in the European Union (EU) over past years. According to a European Environment Agency (EEA) assessment published today, the EU Large Combustion Plant Directive regulating this sector was the main reason behind these major emission cuts from 2004 to 2015. Understanding the reasons for past policy successes is essential to inform how new policies can be designed to ensure that Europe meets its health, environment and climate targets.
Climate change puts pressure on Europe’s energy system All parts of Europe’s energy system, from availability of energy sources to energy consumption, are potentially vulnerable to climate change and extreme weather events, according to a European Environment Agency report, published today. To secure reliable supply of clean energy, Europe’s energy system needs to adapt and become more climate resilient, the report states.
Az uniós tagállamoknak nagyobb erőfeszítést kell tenniük a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos közös célkitűzés elérésére Az Európai Unió (EU) energiafelhasználásában a megújuló energiaforrások részaránya 2005 óta megduplázódott, de ez a növekedés az utóbbi években lelassult, különösen a növekvő energiafogyasztás és a közlekedési ágazat fejlődésének hiánya miatt. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése szerint az uniós tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket a megújuló energiára vonatkozó, 2020-ra kitűzött cél elérése érdekében.
Decommissioning fossil fuel power plants between now and 2030 essential for Europe’s low carbon future Significant changes will be needed in the Member States’ energy-generating mix if the European Union is to meet its 2050 goal to cut greenhouse gas emissions by 80-95 % compared to 1990 levels, according to a new European Environment Agency (EEA) report published today. While the European Union has made considerable progress in improving energy efficiency and using renewable energy sources, a well-planned transition out of carbon-intensive power generation is needed to meet the long-term aim of creating a low-carbon society.

Lásd még

Légszennyezés A légszennyezés káros az emberi egészségre és a környezetre. Európában az elmúlt évtizedekben számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen visszaesett, így a régió levegőjének minősége javult. A légszennyező anyagok koncentrációja azonban még mindig túl magas, és továbbra is vannak a levegőminőséggel kapcsolatos problémák. Európa népességének jelentős része olyan helyeken – főleg városokban – él, ahol időnként sor kerül egyes levegőminőségi határértékek túllépésére.
Ipar Az európai ipar környezetvédelmi teljesítménye az elmúlt évtizedekben javuló tendenciát mutatott. A változásoknak több oka van: szigorúbb környezetvédelmi jogszabályok, az energiahatékonyság javulása, az európai ipar általános hajlama a nehéz, szennyezőbb gyártási technikáktól való eltávolodásra és a vállalatok önkéntes részvétele a környezeti hatásaik csökkentését célzó programokban.
Indicators
Az éghajlatváltozás csökkentése Az éghajlatváltozás folyamatban van: az évi átlagos hőmérséklet emelkedik, az évszakonként lehullócsapadékmennyiség változik, a gleccserek és a hótakaró folyamatosan olvad, az átlagos tengerszint pedig emelkedik. A felmelegedést nagy valószínűséggel elsősorban az emberi tevékenységekből származó kibocsátás során a légkörbe kerülő üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedése okozza. Azért, hogy mérsékelni tudjuk az éghajlatváltozást, csökkentenünk kell, vagy meg kell előznünk az ilyen gázok légkörbe jutását.

Permalinks

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/themes/energy/intro or scan the QR code.

PDF generated on 2019. szeptember 23., 10:04

EEA Page URL QR
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
The EEA is an agency of the European Union

Engineered by: EEA Web csapat

Software updated on 29 August 2019 16:49 from version 19.8.19

Software version: EEA Plone KGS 19.8.29

fejlesztők kódja

Systems Status

Jogi nyilatkozat

Creative commons license

CMS login