Ön itt áll: Főoldal / Sajtószoba / Sajtóközlemények / Továbbra sem megoldott az egészségre káros légszennyező anyagok kérdése

Továbbra sem megoldott az egészségre káros légszennyező anyagok kérdése

Nyelv megváltoztatása
Press Release Publikálva / Megjelentetve 2012. 09. 24. Utolsó módosítás 2013. február 06., 12:04
Az európai városlakók csaknem harmada van kitéve a szálló por túlzott koncentrációjának. E lebegő részecskék az emberi egészséget leginkább veszélyeztető szennyezőanyagok közé tartoznak, mivel belélegezve egészen a tüdő mélyébe jutnak. Az elmúlt évtizedek során az EU eredményesen szállt harcba a savasodást okozó légszennyező anyagokkal szemben, de az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) mai napon közzétett jelentése szerint kontinensünk jelentős hányadán visszatérő problémát jelent a kültéri levegő szállópor- és talajközeli ózonkoncentrációja.

Sok országban a légszennyező anyagok koncentrációja még mindig a megengedett és az ajánlott határértékek felett van, amely határértékeket az európai polgárok egészségének védelme érdekében állapítottak meg. A leginkább szennyezett városokban és régiókban a levegőszennyezés akár két évvel is csökkentheti a várható élettartamot.

Jacqueline McGlade professzor asszony, az EEA ügyvezető igazgatója

Janez Potočnik környezetvédelmi biztos így fogalmazott: "E jelentés éppen időben ébreszt rá arra, hogy a levegőminőség milyen fontos szerepet játszik az emberek egészsége szempontjából. Ezért szeretném, ha 2013 a levegő éve lenne, és ezért fogunk különös hangsúlyt fektetni a levegő minőségével kapcsolatos jogszabályokra annak érdekében, hogy orvosolni tudjuk e problémát."

Jacqueline McGlade professzor asszony, az EEA ügyvezető igazgatója elmondta: "Bár az Európai Unió az elmúlt évtizedben több szennyezőanyag tekintetében visszaszorította a kibocsátást, nem elégedhetünk meg az eddigi eredményekkel. Sok országban a légszennyező anyagok koncentrációja még mindig a megengedett és az ajánlott határértékek felett van, amely határértékeket az európai polgárok egészségének védelme érdekében állapítottak meg. A leginkább szennyezett városokban és régiókban a levegőszennyezés akár két évvel is csökkentheti a várható élettartamot."

Az EEA "A levegő minősége Európában – 2012. évi jelentés" című tanulmánya a lakosság légszennyező anyagoknak való kitettségét vizsgálva mutatja be kontinensünk levegőminőségének jelenlegi állapotát. A jelentés célja, hogy támogatást nyújtson a tiszta levegő megőrzését szem előtt tartó, hatékonyabb szakpolitika kidolgozásához.

Főbb megállapítások

•  Az EU-ban a szálló por (PM) jelenti a légszennyezéshez kötődő legnagyobb kockázatot az egészségre nézve, és az ilyen anyagoknak való kitettség korai halálozáshoz vezethet. A nagyobb átmérőjű finomszemcsés anyagok (PM10) tekintetében a jelentés becslései szerint 2010-ben a városi lakosság 21%-a volt kitéve az egészség védelme érdekében meghatározott, legszigorúbb uniós napi határértékek feletti koncentrációnak, míg a városokban élők 30%-a esetében a kisebb átmérőjű finom porszemcsék (PM2,5) – kevésbé szigorú – uniós éves határértékek feletti koncentrációjának való kitettséget lehetett megállapítani. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) uniós jogszabályokban foglaltaknál is szigorúbb referenciaszintjeit alapul véve PM10 tekintetében a városi lakosság 81%-a, a PM2,5tekintetében pedig 95%-a él olyan környezetben, ahol a szállópor-koncentráció túllépi az egészség védelme céljából meghatározott referenciaszinteket, ami rámutat a levegő védelméről szóló jogszabályok felülvizsgálatának égető szükségére. 

•  Az ózon (O3) a légzőszervi megbetegedések mellett a korai halálozásért is gyakorta tehető felelőssé. E tekintetben a városi területeken élők vannak a legnagyobb veszélyben – 2010-ben az EU városi lakosságának 97%-a volt kitéve a WHO referenciaszintje feletti ózonkoncentrációnak. 17%-uknál lehetett megállapítani az ózon vonatkozásában meghatározott uniós célértéket meghaladó koncentrációt. 2009-ben Európa mezőgazdasági művelésű területeinek 22%-a felett volt károsan magas az ózon koncentrációja, amely végül veszteségeket okozott az agrárszektorban.

•  A nitrogén-dioxid (NO2) az eutrofizáció (azaz a növények és algák túlzott elszaporodása a vízben) és a savasodás fő előidézője, emellett katalizálja a szálló por és az ózon képződését is. 2010-ben a városban élő európaiak 7%-a volt kitéve a nitrogén-dioxid uniós határértékeket meghaladó szintjének. Kontinensünk több országa továbbra sem tudta az uniós jogszabályokban foglalt vagy az Egyesült Nemzetek megállapodásainak keretében elfogadott kibocsátási határértékek alá csökkenteni a nitrogén-oxidok tagállami szintű kibocsátását.

•  A benzo(a)pirén (BaP) rákkeltő anyag. Az Unió városi lakosságának jelentős része (2008–2010 között mintegy 20-29%-a) volt kitéve az uniós célérték feletti koncentrációnak, amely célértéket 2013-ra már sehol sem szabad túllépni. Az utóbbi évek egyre növekvő BaP-kibocsátása Európában ezért komoly aggodalomra ad okot.

   A kén-dioxid (SO2) a levegőszennyezés elleni küzdelem sikertörténete: a füstgázmosó technológiák és az alacsonyabb kéntartalmú üzemanyagok használatát előíró uniós jogszabályoknak köszönhetően a kén-dioxid kibocsátása a közelmúltban számottevő mértékben csökkent. 2010 volt az első olyan év, amikor az EU városi lakossága nem volt kitéve az uniós határértékeket túllépő SO2-koncentrációnak.

•  A szén-monoxid, a benzol és bizonyos nehézfémek (arzén, kadmium, nikkel, ólom) kültéri levegőben mérhető koncentrációja az EU-ban általában alacsony, jól lehatárolható, és mindössze elvétve fordul elő, hogy valamelyest túllépné a jogszabályokban foglalt határ- és célértékeket.

Következő lépések

Az elmúlt években az EEA éves rendszerességgel tett közzé beszámolókat a légszennyező anyagok kibocsátására és a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvben megállapított határértékek túllépésére vonatkozóan. Az Ügynökség még az idén nyilvánosságra fogja hozni azt a visszatekintő elemzést, amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy vajon teljesültek-e a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelvben 2010 tekintetében meghatározott környezetvédelmi célkitűzések.

Az Európai Bizottság jelenleg – az érdekelt felekkel egyeztetve – a levegő kérdéséhez kapcsolódó uniós jogszabályok felülvizsgálatán dolgozik, és 2013-ban különös figyelmet fog szentelni a légszennyezéssel foglalkozó szakpolitikáknak.

Előzmények

A rossz minőségű levegő szívbetegségeket, légzőszervi zavarokat, tüdőrákot, légzési nehézségeket és egyéb egészségügyi problémákat is előidézhet. A szennyezőanyagok némelyike eutrofizációhoz, alacsonyabb mezőgazdasági termésátlagokhoz és az erdők növekedési ütemének csökkenéséhez vezet, de hatással van bolygónk éghajlatára is. Bár bizonyos anyagok kapcsán elmondható, hogy kibocsátásuk csökkent a közelmúltban, és ez egyes területeken a levegőminőség jelentős javulását eredményezte, nem mindenhol esett vissza ezzel együtt megfelelő mértékben a légszennyező anyagok koncentrációja. A levegőminőség visszatérő problémái tehát még határozottabb fellépést követelnek bizonyos szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentése érdekében.

További információ:

Geographic coverage

EEA32, Cyprus, Estonia, Poland, Denmark, Luxembourg, Ireland, Netherlands, Belgium, Latvia, Malta, Germany, Czech Republic, Hungary, Bulgaria, Sweden, Greece, Portugal, Spain, Italy, Austria, Finland, Romania, United Kingdom, France, Lithuania, Slovenia, Slovakia, Switzerland, Iceland, Liechtenstein, Norway, Turkey
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100