Mezőgazdasági vízfelhasználás

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2012. 12. 13. Utolsó módosítás 2016. 08. 31.
Enni kell. Az élelmiszerek előállításához pedig tiszta víz kell. Az emberi tevékenységek jelentette növekvő kereslet és az éghajlatváltozás szorításában sok térségben, főleg a déli vidékeken, egyre nehezebb a szükségleteket kielégítő mennyiségű édesvízhez jutni. Hogyan termeszthetünk élelmiszernövényeket anélkül, hogy a természetben vízhiányt okoznánk? Egy biztos: a hatékonyabb mezőgazdasági célú vízfelhasználás az egyik megoldás.

 Image © agrilifetoday | flickr.com

Európában az agrárium felelős a vízfelhasználás harmadáért. A mezőgazdaság hatással van a többi felhasználó számára rendelkezésre álló víz minőségére és mennyiségére. Európa egyes részein a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek és műtrágyák okozta szennyezés a gyenge vízminőség egyik fő okozója.

A többi szektor valamint a sokasodó lakosság életstílusa és egyéni igényei egyaránt a természettől elvont vízfelhasználást növelik. Az éghajlatváltozás további bizonytalansági tényezővel járul hozzá a vízkészletek elérhetőségéhez. A változó csapadékeloszlás miatt a jövőben Európa egyes részein több, míg más területein kevesebb édesvíz áll majd rendelkezésre. A növekvő kereslet és az éghajlatváltozás következtében a fogyasztóknak – így a természetnek is – küzdenie kell a vízigénye kielégítéséért. Vízhiány esetén az ipar és a háztartások képesek alacsonyabb vízfelhasználást eredményező módszerek alkalmazására, de a vízfüggő ökoszisztéma visszafordíthatatlanul károsodhat, és ennek hatásait nem csak egy-egy víztest élővilága sínyli meg, hanem mi magunk is.

A helyes mezőgazdasági gyakorlat és támogató szakpolitikai megoldások alkalmazásával jelentős vízmegtakarítást érhetünk el az agráriumban, mellyel több víz marad más célokra, különösen pedig a természet számára.

Hatékony öntözési módszerek

A mezőgazdasági öntözés az egyik olyan terület, ahol az új gyakorlatok és szakpolitikák nagy mértékű vízmegtakarítást eredményezhetnek. Dél-Európa országaiban, így Görögországban, Olaszországban, Portugáliában, Cipruson, Spanyolországban és Franciaország déli területein a száraz vagy félszáraz körülmények teszik szükségessé az öntözést. Ezeken a területeken a mezőgazdasági vízfelhasználás majdnem 80%-át fordítják öntözésre.

Ennek ellenére nem szükséges, hogy az öntözés ennyire vízigényes legyen. A vízhatékonyság területén egész Európában értek már el megtakarításokat mind a vízszállítási hatékonyságban (a kivett víz öntözőterületre szállított aránya) és a tényleges felhasználás területén (a terményhez szállított összes vízmennyiséghez képest az adott termény által ténylegesen felhasznált vízmennyiség). Görögországban, például, a hatékonyabb vízszállítás és elosztóhálózatok a korábban alkalmazott öntözési módszerekhez képest mintegy 95% vízhatékonysági nyereséget eredményeztek.

A politika döntő szerepet játszik a mezőgazdasági szektor ösztönzésében a hatékonyabb öntözési technikák bevezetésére. A múltban például egyes európai országok árképzési politikája nem feltétlenül írta elő a hatékony vízfelhasználást a gazdálkodók számára. A gazdáknak nem igazán kellett megfizetniük a víz valódi – a környezeti és forrásköltségeket is tükröző – árát. Ezen felül, az EU Közös Agrárpolitikája (KAP) és más intézkedések révén kapott támogatások közvetetten vízigényes növények termelésére és alacsony hatásfokú technológiák alkalmazására ösztönözték a gazdákat. Cordoba tartomány esetében például a támogatások termeléstől való 2004. évi részleges függetlenítése eredményeképpen a gyapot öntözési hatékonysága mintegy 40%-kal nőtt. A hatékony vízfelhasználóknak kedvező árképzési struktúra és a negatív hatású mezőgazdasági támogatások megszüntetése nagy valószínűséggel jelentős öntözővíz-felhasználás csökkenést eredményez az agráriumban.

Módszerváltás

A módosított öntözési technikák mellett a gazdáknak a hatékony vízfelhasználási gyakorlatokat bemutató oktatásokkal és tudásmegosztó programokkal is víz- és költségmegtakarítás érhető el. Krétán például egy öntözési tanácsadó szolgálat felállítása 9-10%-kal alacsonyabb vízfelhasználást eredményezett. A szolgálat a terményeket érintő, naponta vizsgált viszonyok alapján telefonon tájékoztatja a gazdákat az öntözés javasolt módjáról és idejéről.

Az eddigi mezőgazdasági gyakorlat megváltoztatása is hozzájárulhat a többi vízfelhasználónak jutó víz minőségének költséghatékony javításához. A szervetlen és szerves trágyák és növényvédő szerek használatával sok, a mezőgazdaság okozta vízszennyezés orvosolható. Emellett jelentősen javítható a vízminőség egész Európában a jövedelmezőséget vagy termelékenységet nem vagy alig befolyásoló lépésekkel, mint például a növényvédő szerek csökkentett használatával, a vetésforgók módosításával és a folyóvizek mentén kialakított védősávokkal.

Szennyvízfelhasználás a mezőgazdaságban

A szennyvíz mezőgazdasági felhasználásával több tisztavízforrás marad meg más célokra, például a természetben vagy a háztartások számára. A visszanyert víz minőségének megfelelő biztosításával a kezelt szennyvíz hatékony alternatívát jelenthet a mezőgazdasági vízigények kielégítésére.

A kezelt szennyvíz mezőgazdasági célú felhasználása egyes európai országokban már most is jelentős vízgazdálkodási megtakarításokat eredményezett. Cipruson például a 2014. évre kitűzött újrafelhasznált vízmennyiség a 2008. évi mezőgazdasági vízigény mintegy 28%-át teszi ki. Gran Canaria szigetén az összes ágazatban felhasznált víz 20%-át kezelt szennyvíz teszi ki, ideértve az 5.000 hektárnyi paradicsom- és 2.500 hektárt kitevő banánültetvények öntözésére fordított mennyiséget.

Megfelelő szakpolitika

A hatékonysági intézkedéseket támogató megfelelő szakpolitikai csomagokra van szükség ahhoz, hogy biztosítsuk az ökoszisztémák szükségletének megfelelő mennyiségű vízkészleteket úgy, hogy a saját fogyasztási igényeink kielégítésére is elegendő forrás maradjon. Az EU Víz Keretirányelve (VKI) az európai vízminőséget és a rendelkezésre álló mennyiséget javító mezőgazdasági gyakorlatok megváltoztatásának ösztönzésével járul hozzá ennek eléréséhez. Mindazonáltal a KAP és a nemzeti vízárképzés struktúrájának továbbfejlesztésével biztosítani kell, hogy azok támogassák a VKI célkitűzéseit. Az Európai Bizottság kiadásában az év végéig megjelenő, az európai vízkészletek megőrzésére irányuló terv a vízügyi erőforrás-hatékonyság javításának és a vonatkozó szakpolitikai alternatívák lehetőségeit helyezi a középpontba. A mezőgazdasági vízgazdálkodás mindenképpen hasznát látja a KAP-ban nagyobb hangsúlyt kapó erőforrás-hatékonysági és ökoszisztéma szolgáltatásoknak.

A vízkészletek mezőgazdasági célú felhasználásának hatékonyabbá válása csak egyike a környezetre gyakorolt hatásunk csökkentésére tett lépéseknek. E lépés nélkül azonban nem valósulhat meg az erőforrás-hatékony gazdaság és a fenntartható jövő.

Geographic coverage

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100