Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Témák / Városi környezet / A városi környezetről

A városi környezetről

Az emberi történelem során most először többen élnek kis- és nagyvárosokban, mint vidéki területeken. Európa az egyik leginkább elvárosiasodott kontinens. Népességének mintegy 75%-a él városi területeken, 2020-ra pedig ez az arány 80%-ra nő a jövőben. Ebből adódóan a városokban és azok környékén egyre akutabbá válik a földterületek iránti igény – a városok terjeszkedése átalakítja a tájak képét, az emberek életminőségére és a környezetre pedig soha korábban nem tapasztalható hatással van. A várostervezés és -irányítás kiemelt helyre került a politikai napirendben, ezen belül pedig alapvető kihívást jelent a közlekedés és a lakhatás.

A városfejlesztés Európában igen erőteljes szerepet játszó dimenzió. A városok kétirányú kapcsolatban állnak az őket körülvevő földekkel, illetve befolyásolják azokat, így a környezetnek alapterületüknél jóval nagyobb részére gyakorolnak hatást. Fejlődésüket olyan külső tényezők is mozgatják, mint a demográfiai változások, a mobilitás iránti igény, a globalizáció és az éghajlatváltozás. A háztartások méretének csökkenése és a népesség elöregedése az elkövetkező évtizedekben várhatólag fokozni fogja a környezetre háruló terheket. Az információs, kommunikációs szolgáltatások és technológia további fejlődése a városi rendszerekben fontos, eddig nem ismert minőségi változásokat váltanak ki.

Gyakran a kis- és nagyvárosok mozgatják kulturális, intellektuális, művelődési és technológiai eredményeink, innovációink döntő többségét, azaz mintegy a haladás motorjaiként működnek. Napjaink új, kevésbé sűrűn lakott városokat teremtő fejlesztési megközelítés felé mutató irányzata azonban az energia, az erőforrások, a közlekedés és a föld iránti fokozott igényhez vezet, ennek révén pedig hozzájárul az üvegházhatást okozó gázok mennyiségének, a légszennyezésnek és a zajártalomnak gyakran a jogszabályokban előírt vagy javasolt emberi egészségi határértékek feletti szintre való emelkedéséhez.

A városi háztartások számának növekedésével együtt jár az általános fogyasztás, energia- és vízfelhasználás, valamint hulladéktermelés. Az EEA-nak a városok terjeszkedéséről szóló jelentése szerint a városok földhasználata az Európai Unió területének több, mint egynegyedére hatott közvetlenül: 1990. és 2000. között Nagy-Londonnál ötször nagyobb területet emésztett fel. Ez elsősorban korábbi mezőgazdasági területeken történt meg, ami olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatások elveszítéséhez vezetett, mint például az élelmiszertermelés, az árvizekkel szembeni védelem és a biológiai sokszínűség.

Az ökológiai lábnyom fogalma annak jelzését takarja, mekkora föld-, illetve vízterületre van szüksége egy egyénnek, városnak vagy országnak az általa elhasznált erőforrások megtermeléséhez és az általa termelt hulladék ártalmatlanításához. Nagy-London ökológiai lábnyoma például saját területének 293-szorosa, az Egyesült Királyságénak pedig kétszerese.

A Légszennyezés Európában 1990–2004. című jelentés kimutatta, hogy a finom részecskék és a talaj menti ózon magas koncentrációja a kibocsátás visszaszorulása ellenére is még mindig gondot okoz számos városban, illetve az azokat körülvevő területeken. A finom részecskés anyag és a talaj menti ózont ma már általánosan a légszennyezés emberi egészséget leginkább fenyegető formáinak tekintik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint évente mintegy 100 000 haláleset hozható összefüggésbe az Európa városainak környezeti levegőjében lévő szennyeződéssel, ami a várható élettartamot átlagosan egy évvel csökkenti.

A légszennyezés és a zaj okozta problémák egyik legfőbb forrása a motorizált közlekedés jellemzőbbé válása, ami egyébként elvezet a városközpontokban rendelkezésre álló zöld és csendes helyek eltűnéséhez is. Mindez arra készteti az embereket, hogy a városokból a külvárosokba és a távolabb eső országrészekbe költözzenek. Az új, ritkán lakott városi területek az egyéni közlekedés arányának növekedését váltják ki, ami a meglévő problémákat tovább fokozza.

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 33011 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100