Zöld infrastruktúra: jobb élet, természetes megoldásokkal

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2015. 12. 02. Utolsó módosítás 2016. szeptember 15., 10:50
A zöld infrastruktúra vonzó megoldásokat kínál a környezeti, társadalmi és gazdasági problémákra, ezért szervesen be kell épülnie a különféle szakpolitikai területekbe. Mivel az EEA hamarosan jelentést ad ki a környezetbarát infrastruktúra szerepéről az időjárási és éghajlat-változási vonatkozású természeti veszélyek hatásának enyhítésében, erről beszéltünk Gorm Dige vezető szerzővel, területi környezeti, szakpolitikai és gazdasági elemzésért felelős projektvezetővel.

 Image © Birgit Georgi/EEA

Mi az a zöld infrastruktúra, és miért fontos?

Az Európai Bizottság Környezetbarát Infrastruktúráról szóló Közleménye szerint ez egy eszköz az ökológiai, gazdasági és társadalmi javak természeten alapuló előállítására, a természet által az emberi társadalomnak nyújtott előnyök jobb felismerésére, valamint az ezen előnyök fenntartását és megerősítését szolgáló beruházások mozgósítására. Más szóval, természetes és félig természetes területek és más zöldterületek hálózatát jelenti, amely az emberi jóllétet és életminőséget támogató ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújt.

A zöld infrastruktúrának ugyanazon a területen számos funkciója és előnye lehet. Ezek a funkciók lehetnek környezetiek (pl. a biológiai sokféleség megőrzése vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás), társadalmiak (pl. vízelvezetés vagy zöldterület biztosítása) és gazdaságiak (pl. munkahelyek biztosítása és az ingatlanárak emelése). A jellemzően egyetlen funkciót – például csatornázás vagy közlekedés – betöltő szürke infrastruktúra megoldásaival szemben a zöld infrastruktúra azért vonzó, mert több probléma egyidejű kezelésére is lehetőséget adhat. A hagyományos szürke infrastruktúrára továbbra is szükség van, de ezt gyakran meg lehet erősíteni természetes alapú megoldásokkal.

Zöld infrastruktúra szolgálhat például arra, hogy a növényzet és a talaj természetes vízvisszatartó és elnyelő képességének kihasználásával csökkenteni lehessen a csatornarendszerbe – és onnan végső soron a tavakba, folyókba és patakokba – kerülő csapadékvíz mennyiségét. A zöld infrastruktúra előnyei közé tartozhat ilyen esetben a fokozott szénmegkötés, a jobb levegőminőség, a városi hősziget-hatás mérséklése, valamint a természetes élőhelyek és az emberek pihenőterületeink növelése. A zöld területek a kulturális és történelmi tájképhez is hozzáadódnak, meghatározzák a helyek jellegét, szebbé teszik az emberek élő- és munkahelyéül szolgáló városi és városkörnyéki területeket. A kutatások azt mutatják, hogy a zöld infrastruktúra olcsóbb megoldásokat kínál, mint a szürke infrastruktúra, és emellett járulékos előnyök széles körét nyújtja a helyi gazdaság, a társadalmi viszonyok és a tágabb környezet számára.

Melyek a legfontosabb kérdések a zöld infrastruktúra fejlesztése kapcsán?

A zöld infrastruktúra viszonylag új, összetett fogalom, ezért még általánosan elfogadott meghatározása sincs. A mennyiségi elemzések és mutatók ugyancsak hiányoznak. Ennek következtében a környezeti szakpolitika alkotói azért küszködnek, hogy a zöld infrastruktúrát beépítsék a szakpolitikákba.

A zöld infrastruktúra némely elemei azonban szembemennek ezzel a tendenciával. Az autópályákon épített vadátkelők és a természetes vízgazdálkodási rendszerek, például a zöldtetők világosan meghatározott funkciókat látnak el, és külön intézkedések vannak a teljesítményük értékelésére.

A zöld infrastruktúra mellett szóló pénzügyi érvek bonyolultnak tűnhetnek, de amellett, hogy többféle előnnyel jár – mint azt a fentiekben láthattuk –, ez a megoldás gyakran még olcsóbb, masszívabb és fenntarthatóbb is. A szürke megoldások, például az árvízvédelemben használt gátak és vízvezetékek automatikus alkalmazása helyett a tervezőknek először tehát meg kell vizsgálniuk az árterületek vagy vizes élőhelyek helyreállításának előnyeit.

A zöld infrastruktúra az EU Biodiverzitás Stratégiájában gyökerezik, de többről van szó, mint a biológiai sokféleség megőrzésének egyik eszközéről. A zöld infrastruktúra érdemben járulhat hozzá a regionális és vidékfejlesztésre, az éghajlatváltozásra, a katasztrófakockázat-kezelésre, a mezőgazdaságra, az erdőgazdálkodásra és a környezetvédelemre vonatkozó uniós politikai célkitűzések megvalósításához.

Mit tartalmaz a zöld infrastruktúráról szóló európai szakpolitika, és mit tesznek a fenti problémák megoldására?

Az EU Zöld Infrastruktúra Stratégiája pártolja a zöld infrastruktúra teljes körű beépítését az uniós szakpolitikába, hogy a területfejlesztés állandó eleme lehessen az EU egész területén. A stratégia azt is elismeri, hogy a zöld infrastruktúra hozzájárulhat számos olyan uniós szakpolitikához, amelyek céljait a természet folyamatain alapuló megoldásokkal lehet megvalósítani, és a zöld infrastruktúra használatát az Európa 2020 Növekedési Stratégia kontextusába helyezi.

A Biodiverzitás Stratégia emellett azt tűzte ki célul, hogy „a zöld infrastruktúra létrehozása és a romlásnak indult ökoszisztémák legalább 15%-ának helyreállítása révén 2020-ra fennmaradnak és javulnak az ökoszisztémák és a szolgáltatásaik". Továbbá felszólítja a tagállamokat, hogy térképezzék fel és értékeljék a területükön található ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotát. Ez a munka hozzá fog járulni az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági értékének felméréséhez, és elősegíti, hogy ezek az értékek 2020-ra beépüljenek az uniós-, és a nemzeti szintű számviteli és jelentéstételi rendszerekbe.

A zöld infrastruktúrát az uniós politika más területein is elismerték, különösen a hetedik környezetvédelmi cselekvési programban (7EAP), a 2014–2020-ra szóló Regionális Politikában, a Víz Keretirányelvben, a Nitrát Irányelvben és az Árviz Irányelvben, valamint az Éghajlatváltozáshoz való Alkalmazkodásról szóló EU Stratégiában.

Ezek a kezdeményezések remélhetőleg a zöld infrastruktúra mint szakpolitikai eszköz nagyobb arányú használatához és helyi gyakorlati megoldásokhoz fognak vezetni.

Hogyan segíti az EEA ezt a munkát?

Az EEA a döntéshozók és a lakosság támogatása érdekében részt vesz a zöld infrastruktúrával foglalkozó kutatásban. 2011-ben adtuk ki a Zöld infrastruktúra és területi kohézió című jelentést, amely hangsúlyozta a zöld infrastruktúra kimutatására és mérésére szolgáló eszközök kidolgozásának fontosságát, és alapot adott a nemzeti és regionális prioritások és célok kitűzéséhez. A jelentés adatait a zöld infrastruktúráról szóló uniós közleményben is felhasználták.

Az EEA Zöld infrastruktúrák területi elemzése Európában című jelentése úgy értékeli a zöld infrastruktúrát, mint egy ökológiai és térbeli koncepciót az ökoszisztéma egészségének és rugalmasságának elősegítéséhez, amely hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez, és az embereknek is előnyös azáltal, hogy segíti az olyan ökoszisztéma-szolgáltatások megvalósítását, mint az éghajlatváltozás mérséklése, biztosítja a bióta fő élőhelyeit és az élőhelyek összekapcsolódását.

Ezenkívül hamarosan elkészül a „Természet folyamatain alapuló megoldások keresése: a zöld infrastruktúra szerepe az időjárással és az éghajlatváltozással összefüggő természeti veszélyforrások hatásainak enyhítésében" című, utánkövetési EEA-jelentés is.Ez a korábbi jelentésekre támaszkodva azt mutatja be, hogy a zöld infrastruktúra hogyan járul hozzá európai és globális szinten a legnagyobb költségekkel és legtöbb halálos áldozattal járó természeti veszélyek közé tartozó szélsőséges időjárási és éghajlati események káros hatásainak enyhítéséhez. A jelentés olyan eseménytípusokra helyezi a hangsúlyt, amelyeka már folyamatban lévő éghajlatváltozás tanulságai alapján nagy valószínűséggel gyakoribbak lesznek: ilyenek a földcsuszamlások, a lavinák, árvizek és vihardagályok. A jelentés emellett arra is kitér, hogy a zöld infrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások hogyan járulnak hozzá a globális éghajlat szabályozásához.

Gorm Dige

Az interjú az EEA hírlevelének 2015/3. számában jelent meg, 2015. szeptemberben.

Geographic coverage

Austria, Belgium, Bulgaria, Croatia, Cyprus, Czech Republic, Denmark, Estonia, Finland, France, Germany, Greece, Hungary, Ireland, Italy, Latvia, Lithuania, Luxembourg, Malta, Netherlands, Poland, Portugal, Romania, Slovakia, Slovenia, Spain, Sweden, United Kingdom
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100