következő
előző
tételek
Interjú — Termelő-fogyasztók és az energiaválság: lakossági hozzájárulás az EU energetikai átállásához

Kik azok a „termelő-fogyasztók”, és milyen szerepet játszhatnak a megújuló energia használatának Európa-szerte történő fellendítésében? Az EEA energetikai és környezetvédelmi szakértőjével, Javier Esparragóval beszéltünk arról, hogy a polgárok, az intézmények és a vállalkozások hogyan járulhatnak hozzá a jelenlegi energiaválság kezeléséhez azáltal, hogy termelő-fogyasztókká alakulnak, akik megújuló energiát állítanak elő és fogyasztanak. Az EEA a hónap elején közzétett egy jelentést, amely áttekintést nyújt a megújuló energiát termelő-fogyasztók szerepéről, a jobb és olcsóbb technológia felbukkanását követő elterjedésükről és a kapcsolódó támogató szakpolitikákról.

Olvasson bővebben

2022 nyara: véget nem érő válságok sorozata

Mintha soha nem érnének véget az egymást követő válságok: a világjárványt az éghajlatváltozás okozta szélsőséges hőhullámok és aszályok követték, majd az inflációval, a háborúval, végül pedig az energiaválsággal kellett szembesülnünk. Az idei tél várhatóan a folytatódó bizonytalanság és a világpiacok nagyfokú volatilitásának jegyében telik majd, például az energia és az élelmiszerek területén, ami egyes országokat és csoportokat másoknál fokozottabban fog sújtani. Ahhoz, hogy megbirkózzunk e válságokkal, különösen hosszú távon, rendíthetetlen politikai elkötelezettségre és a fenntarthatóságot előmozdító beruházásokra van szükség, amelyekkel erősíthetjük társadalmaink rezilienciáját.

Olvasson bővebben

Európai szolidaritás háború idején

Az ukrajnai orosz katonai agresszió egyik napról a másikra változtatta meg az ukránok életét. Ennek az indokolatlan háborúnak a hatásai nemcsak Ukrajnában, hanem Ukrajna határain túl is érezhetők, és mindannyiunkat évekig, sőt generációkig érinteni fognak.

Olvasson bővebben

Az éghajlatváltozás összetettségének megértése és az ebből következő lépések

Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása. Hatásait érezni szerte a világon; érinti az embereket, a természetet, valamint a gazdaságot. Az éghajlatváltozás mérséklésének érdekében világszerte jelentősen csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ahhoz, hogy az átfogó célból konkrét intézkedések szülessenek, egy olyan összetett rendszer megértése szükséges, amely a különböző forrásokból származó kibocsátásokat köti össze a nemzeti és regionális hatásokkal, a globális kormányzással és a járulékos előnyökkel. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség arra törekszik, hogy folyamatosan bővítse a hatékony helyszíni intézkedések megtervezéséhez szükséges ismereteket.

Olvasson bővebben

Európa 2020-as éghajlati és energetikai célkitűzéseinek elérése felé tett lépéseinek nyomon követése

Az Európai Unió (EU) számos éghajlattal és energiával kapcsolatos célkitűzés elérésében elkötelezett, amelyek célja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése, az energiahatékonyság fejlesztése, és a megújuló energiaforrások használatának növelése. Hogyan követi az EEA nyomon az Unió tagállamainak előrehaladását e célok megvalósulása felé? Megkértük Melanie Sporert, az EEA éghajlatváltozás hatásainak enyhítésével és energiával foglalkozó szakértőjét, hogy magyarázza el az Ügynökség szerepét ebben a feladatban. Emellett a legújabb, Tendenciák és előrejelzések (Trends and Projections) jelentésben szereplő éves előrehaladást is értelmezte számunkra.

Olvasson bővebben

Elektromos járművek: elmozdulás a fenntartható mobilitási rendszer felé

A modern társadalom rá van utalva az áruk és személyek mozgására, jelenlegi közlekedési rendszereink azonban negatívan hatnak az emberi egészségre és a környezetre. Az elektromos járművekről szóló, a közeljövőben elkészülő jelentés felelősével, Magdalena Jóźwickával beszélgettünk a villamos energia mint a hagyományos üzemanyagok alternatívája jelentette környezetvédelmi előnyökről és kihívásokról.

Olvasson bővebben

Párizs után: a karbonszegény gazdaság megvalósítása

Múlt év decemberében Párizsban ambiciózus célt tűzött ki maga elé a világ: 2 °C alatt tartja a globális átlagos hőmérséklet-emelkedést, miközben törekszik arra, hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított hőmérséklet-emelkedés 1,5 °C fokra korlátozódjon. Az e hónap elején megrendezett G20 csúcstalálkozón Kína és az Egyesült Államok bejelentette hivatalos kötelezettségvállalását a párizsi megállapodáshoz való csatlakozásra. Ez hatalmas lépés az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentése és a globális felmelegedés megállítása érdekében tett nemzetközi erőfeszítések terén. Az aláíró országok által eddig vállalt, fennálló csökkentési kötelezettségek azonban nem elegendők ezen ambiciózus cél megvalósításához.

Olvasson bővebben

Megújuló energia: a kulcs egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő felé

A megújuló energiaforrások jövője fényesnek ígérkezik, tekintve, hogy annál fontosabb szerephez jutnak, Európa minél inkább csökkenteni próbálja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét. A tiszta energia előtt álló lehetőségekről és kihívásokról beszélgettünk Mihai Tomescuval, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség energia szakértőjével.

Olvasson bővebben

Összeegyeztethető-e a közlekedés a környezetre gyakorolt hatásával (TERM jelentés)?

Az EEA 2015-re vonatkozó éves közlekedési és környezeti jelentéstételi mechanizmusának (Transport and Environment Reporting Mechanism, TERM) nemrégiben történt közzétételével, valamint a jelenlegi, a járművek kibocsátásával kapcsolatos, nemzetközi figyelmet kapott botránnyal kapcsolatban az EEA TERM-koordinátorával, Alfredo Sánchez Vicente-vel beszélgettünk.

Olvasson bővebben

A víz, amit megeszünk – a mezőgazdasági öntözés miatti súlyos teher

A mezőgazdaság súlyos és egyre növekvő, vízhiánnyal és az ökoszisztémák károsításával fenyegető terhet ró Európa vízkészleteire. A fenntartható vízfelhasználás eléréséhez a mezőgazdasági termelők számára megfelelő árösztönzést, tanácsadást és segítségnyújtást kell biztosítani.

Olvasson bővebben

Ha a bioenergia elszabadul — Az átállás az olajról a bioenergiára nem kockázatmentes

A bioenergia nem új fogalom. Az emberek már évezredek óta égetnek fát. Az 1800-as évek közepén az ipari forradalom előtérbe állította az ún. fosszilis tüzelőanyagokat, elsősorban a szenet és az olajat. A fosszilis tüzelőanyagok azonban egyre nehezebben fellelhetők és kitermelhetők, egyre drágábbak, és egyre sűrűsödnek körülöttük a kiélezett politikai viták.

Olvasson bővebben

Permalinks

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések