következő
előző
tételek

EEA jelzések 2019 -- A föld és a talaj Európában

Nyelv megváltoztatása
kiadvány Létrehozva 2019. 09. 26. Publikálva / Megjelentetve 2019. 12. 05.
Megjegyzés: vannak újabb verziók!
Cover Image
Egészséges föld és talaj nélkül nem tudunk élni. A földön termeljük meg élelmiszereink többségét, és arra építjük otthonainkat. A föld minden faj számára létfontosságú, a szárazföldi vagy vízi állatok és növények számára egyaránt. A talaj, a föld egyik alapvető összetevője, egy rendkívül összetett és gyakran alulértékelt elem, amelyben nyüzsög az élet. Sajnos nem fenntartható az a mód, ahogy jelenleg Európában és világszerte használjuk a földet és a talajt. Ennek jelentős hatása van a földön folyó életre.
Downloading: PDF document icon HU final PDF.pdf — PDF document, 5.77 MB (6051792 bytes)
Nyelv megváltoztatása
kiadvány Létrehozva 2019. 09. 26. Publikálva / Megjelentetve 2019. 12. 05.
Egészséges föld és talaj nélkül nem tudunk élni. A földön termeljük meg élelmiszereink többségét, és arra építjük otthonainkat. A föld minden faj számára létfontosságú, a szárazföldi vagy vízi állatok és növények számára egyaránt. A talaj, a föld egyik alapvető összetevője, egy rendkívül összetett és gyakran alulértékelt elem, amelyben nyüzsög az élet. Sajnos nem fenntartható az a mód, ahogy jelenleg Európában és világszerte használjuk a földet és a talajt. Ennek jelentős hatása van a földön folyó életre.

Download

See additional files

Additional Files

Lásd a régebbi verziókat.

Kapcsolódó tartalom

Hírek és cikkek

Related infographics

A talaj és az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési céljai Számos globális szakpolitikai keretrendszer, így az ENSZ fenntartható fejlődési célok is foglalkoznak közvetlenül és közvetve a földdel és a talajjal. E célok közül sok nem valósítható meg egészséges talaj és fenntartható földhasználat nélkül. Az alábbiakban áttekintjük azokat a fenntartható fejlődési célokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a talajhoz.
A természet tápanyagciklusa A talaj alapvető szerepet játszik a természet körforgásaiban, így a tápanyagciklusban is, amely a talaj szervesanyag-tartalmának – azaz a szén, a nitrogén és a foszfor – felvételét és a talajban való tárolását foglalja magában. A szerves vegyületeket, például a leveleket és a gyökércsúcsokat a talajban élő szervezetek egyszerűbb vegyületekre bontják le, mielőtt a növények felhasználhatják azokat. Egyes talajbaktériumok a légkörben lévő nitrogént ásványi nitrogénné alakítják át, amely elengedhetetlen a növények növekedéséhez. A műtrágyák nitrogént és foszfátokat juttatnak a talajba, amelyek serkentik a növények növekedését, azonban a növények nem használják fel a teljes mennyiséget. A többlet (felesleg) folyókba és tavakba kerülhet, és befolyásolhatja e vízi ökoszisztémákat.
A talaj, a föld és az éghajlatváltozás A talaj jelentős mennyiségű szenet és nitrogént tartalmaz, amely a földhasználat módjától függően a légkörbe kerülhet. Erdők irtása vagy ültetése, a permafroszt megolvadása mind felborítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának egyensúlyát egyik vagy másik irányban. Az éghajlatváltozás jelentősen megváltoztathatja azt is, hogy mit és hol termelhetnek a mezőgazdasági termelők.
A fenntartható föld- és talajgazdálkodás felé Európa földjeit és talaját számos hatás éri, többek között a városok terjeszkedése, a mezőgazdasági és ipari eredetű szennyezés, a talaj leburkolása, a természetes táj szétszabdaltsága, a termesztett növények alacsony változatossága, a talajerózió és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szélsőséges időjárási jelenségek révén. A környezetkímélőbb energiával és közlekedési rendszerekkel rendelkező zöldebb városok, a zöld területeket összekapcsoló zöld infrastruktúra, a kevésbé intenzív fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok révén Európa földhasználata fenntarthatóbbá, a talajok pedig egészségesebbé válhatnak.
Jelenlegi állapot Európa felszínborítottsága viszonylag állandó 2000 óta: a felszín mintegy 25 %-át szántóterület és állandó növénykultúrák, 17 %-át legelők, 34 %-át pedig erdők borítják. Ugyanakkor a városok és a beton infrastruktúrák tovább terjeszkednek, és a mezőgazdasági művelés alatt álló teljes terület csökkent. Bár a mesterséges felületek az EEA szélesebb értelemben vett „területének” kevesebb mint 5 %-át borítják, 2000 és 2018 között összességében mégis jókora területen burkolták le a talajt betonnal és aszfalttal. Jó hír, hogy az elmúlt években lelassult a mesterséges borítású területek növekedési üteme.

Lásd még

EEA-JELZÉSEK, 2020: Cél a szennyezőanyag‑mentesség Európában Mi a szennyezés? Honnan származik? Hogyan hat a szennyezés a környezetre és az emberek egészségére? Hogyan mozdulhat el Európa a szennyezőanyag-mentesség felé az Európai Zöld Megállapodás törekvésével összhangban? Az EEA-jelzések, 2020 az Ügynökség munkájához és az uniós jogszabályokhoz kapcsolódó különböző nézőpontokból vizsgálja a szennyezést.
Local soil contamination Sources of soil contamination
Contamination from local sources Throughout Europe soil contamination affects almost 250 000 sites, and is expected to continue growing. Potentially polluting activities are estimated at nearly 3 million sites across the EU, many of which need further investigation to establish the damage and whether soil remediation (clean up) is required. Although considerable efforts have been made in some countries, it will take decades to clean up the legacy of soil contamination. Over the last 30 years approximately 80 000 sites have been cleaned up in the countries where data on remediation is available.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/publications/eea-jelzesek-2019-a-fold or scan the QR code.

PDF generated on 2021. szeptember 28., 04:49

EEA Page URL QR
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
The EEA is an agency of the European Union

Engineered by: EEA Web csapat

Software updated on 17 September 2021 08:30 from version 21.9.8

Software version: EEA Plone KGS 21.9.17

fejlesztők kódja

Systems Status

Jogi nyilatkozat

Creative commons license

CMS login