All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Press Release
Koppenhága/Brüsszel, 2002. május 23.
.
.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legfrissebb éves értékelése szerint - miközben egyes természeti erőforrások, mint például a halállomány és a földterület terhelése folyamatosan növekszik - az Európa környezetterhelésének enyhítését célzó erőfeszítések egyenetlen haladást jeleznek.
.
A Brüsszelben egy rendezvénysorozat keretében ma nyilvánosságra hozottKörnyezeti jelzések 2002 c. dokumentum általános pozitív tendenciát mutat ki Európai Unió-szerte az éghajlatváltozást előidéző üvegházhatású gázok kibocsátásában és a hulladékkeletkezésben, valamint a víz- és a levegőszennyezés megerősített csökkentésében.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása - annak ellenére, hogy 2000-ben enyhe növekedést mutatott - 3,5%-kal alacsonyabb, mint 1990-ben; számos levegőszennyező anyag kibocsátása jelentősen csökkent; a hulladék összmennyisége, noha még mindig növekszik, úgy tűnik lassabban nő, mint a gazdaság; továbbá számos új szennyvíztisztító telep üzembeállítása csökkenti a folyókba és más víztestekbe jutó szennyező anyag mennyiségét.
Ez az átfogó csökkenés sok esetben azonban csak néhány országban vagy gazdasági ágazatban bekövetkezett nagy visszaesésnek köszönhető, figyelmeztet a jelentés. Sok ország és számos ágazat egyáltalán nem járult hozzá a pozitív trendhez, amely a haladást így csak részlegessé teszi.
Az időtáv - amíg ezek a csökkenések a korábban kibocsátott és egyéb forrásokból származó szennyező anyagok nagy háttérkoncentrációjával együtt a környezetminőség javulásában is testet öltenek - azt jelenti, hogy e terhelések hatásai továbbra is gondot okoznak.
Következésképpen a természetes élőhelyek és a mezőgazdasági művelés nagy területeit továbbra is fenyegeti a savasodás veszélye. Kis jel utal arra, hogy a parti vizek tápanyaggazdagsága (eutrofizáció) kevesebb gondot jelent. Európa városlakó népességének meghatározó részét továbbra is jelentős szintű, káros troposzférikus ózon- és "finom" szilárdanyag-koncentráció érinti.
.
Egyes természeti erőforrások terhelése tovább növekszik. Ez különösen a halászatra érvényes. Az összflotta-kapacitás általános csökkentése ellenére a folytatódó túlhalászás miatt számos, kereskedelmi szempontból fontos európai halfajállományt az összeomlás veszélye fenyeget.
.
A települések növekedése és a szállítási infrastruktúra bővülése következtében a földterületre mint erőforrásra is jelentős terhelés hárul.
.
A nagyobb nyugat- és kelet-európai országokban a beépített területek az elmúlt 20 évben csaknem 20%-kal nőttek, sokkal gyorsabban, mint ahogy az EU népessége növekedett (6 %). Ez Európa legtöbb részén a természetes területek elvesztését vagy megzavarását, valamint az állati és növényi élőhelyek jelentős mértékű feldarabolódását eredményezte.
.
Domingo Jiménez-Beltrán, az EEA ügyvezető igazgatója kijelentette:
.
"Hosszú még az út addig, amíg sikerül elérni, hogy a gazdasági és társadalmi megfontolások mellett a környezeti témák megfelelő súlyt kapjanak a döntéshozatalban."
.
"A környezet állapotának jelen éves áttekintéséhez hasonló környezeti információk biztosítása nélkülözhetetlen, amennyiben a politikai elgondolások és kezdeményezések felülvizsgálatára, új irányainak kijelölésére és fejlesztésére van szükség annak érdekében, hogy lehetővé váljék a fenntarthatóbb Európa végső céljának elérése."
.
Majd így folytatta:
.
"Az éves környezeti jelentések általában nem fednek fel kiugró változásokat a környezet állapotában: értékük abban rejlik, hogy bemutatják az alapvető vonulatokat és a várható változásokat, továbbá idejekorán felhívják a figyelmet az esetleges veszélyekre."
.
"Az idei jelentés vegyes képet vázol fel az érintett témákról, de a két évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott első Környezeti jelzések c. dokumentumhoz képest nem mutat jelentős elmozdulást a környezet állapotában."
"A jövőbeli változások előfeltételei politikai szinten azonban már bizonyos mértékben megjelentek az EU-ban. Ez az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája elfogadásának, a Hatodik Környezetvédelmi Cselekvési Program véglegesítésének és a környezeti vonatkozások ágazati politikákba történő folyamatos beépítése felé haladásnak tulajdonítható, noha az eredmények olykor még csalódást okoznak."
Jiménez-Beltrán úr három fő következtetést emelt ki a Környezeti jelzések 2002 c. dokumentumból.
.
Az "anyagtalanítás" (az életminőség javítása miközben az energia- és anyagfelhasználás csökken) folyamata - amely a szolgáltatásvezérelt gazdaságba való átmenet következményeként előre sejthető volt -, még komoly tartalékokkal rendelkezik.
Folytatódik egyes környezetterhelések szoros összefonódása a gazdasági fejlődéssel. Példa erre a közlekedéssel és az idegenforgalommal összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátás; a földterület- és a talajromlás (degradáció); a háztartások energia- és erőforrás-felhasználása; valamint a halászat okozta állománycsökkenés. Más terhelések (pl. a bányászat és a termelési hulladékok) lassabban növekedtek, mint a gazdaság, de abszolút értékben tovább emelkednek.
Az EU energiafelhasználása átlagosan hatékonyabbá vált, de az energiafogyasztás abszolút értékben még mindig nem csökkent. Miközben néhány ország megmutatta, hogy elérhetők az olyan célok, mint a megújuló energiafajták arányának növelése az energiamérlegben, mások energiahatékonysága romlott. A megújuló energiaforrások sikeres elterjedését gátolja az összenergiafogyasztás, különösen a villamosenergia-fogyasztás általános növekedése.
A háztartások környezetterhelésben játszott szerepén gyakran átsiklunk. A rendelkezésre álló jövedelem növekedésével egyidejűleg a fogyasztás mértéke is folyamatosan nő, ezzel együtt a fogyasztók öntudatos döntéseinek elősegítése is egyre fontosabbá válik. Az ökocimkézés és az ismeretterjesztés (pl. energiatakarékossági kampányok) elterjedőben vannak, de alkalmazásuk még mindig korlátozott mértékű.
.
A Környezeti jelzések 2002 c.
kiadvány teljes szövege és annak összefoglalója megtalálható és
letölthető az EEA
http://reports.eea.europa.eu/environmental_assessment_report_2002_9/ honlapjáról.
.
A savasodás olyan savas hatású anyagok ülepedését jelenti, amelyek károsíthatják a környezeti elemeket (pl. az édesvizeket, az erdőket, a talajt és a természetes ökológiai rendszereket). A savasodást okozó anyagok többnyire három gáznemű szennyező anyag (kén-dioxid, nitrogén-oxidok és ammónia) emberi eredetű kibocsátásából származnak.
A kedvezőtlen biológiai hatásokkal járó eutrofizáció a természetes vizek tápanyagokkal való túltelítése, amely a vizek oxigéntartalmának csökkenéséhez vezet, s ennek következtében az állati és növényi élet fenntartása akadályozottá válik.
Az EU azt a számszerű célt tűzte ki, hogy 2010-re a megújuló energiaforrások részarányát az összenergiafogyasztásban 12%-ra, míg a villamosenergia-fogyasztásban 22,1%-ra növeli.
.
Az Európai Unió és tagállamai számára az Európai Környezetvédelmi Ügynökség a környezetpolitika kialakítását szolgáló információk fő forrása. Az Ügynökség célja a fenntartható fejlődés támogatása, valamint Európa környezetének jelentős és mérhető javításának elősegítése a politikaformáló tényezők és a nyilvánosság időszerű, célzott, megfelelő és megbízható információkkal történő ellátása útján. Az EU által 1990-ben alapított, 1994 óta Koppenhágában működő EEA egyben központja annak az Európa-szerte mintegy 600 szervezeti egységet magában foglaló Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózatnak (EIONET), amelyen keresztül a környezeti adatokat és információkat összegyűjti és közzéteszi.
Az Ügynökség - amely nyitva áll bármely, céljait elfogadó ország előtt - jelenleg 29 tagot számlál. Ezek a 15 EU tagállam; Izland, Liechtenstein és Norvégia, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagállamai; továbbá Kelet- és Közép-Európa, valamint a Földközi-tenger térségének 13 államából az a 11 ország, amelyek belépni szándékoznak az EU-ba - Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, Szlovák Köztársaság és Szlovénia. Tagságukkal az EEA az első olyan európai intézmény, amely felvette a belépésre váró országokat. Várható, hogy a további két, belépni szándékozó ország, Lengyelország és Törökország, az elkövetkező hónapokban ratifikálják tagsági szerződéseiket. Ezzel az Ügynökség taglétszáma 31 országra fog bővülni. Tagsági tárgyalások Svájccal is folynak.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/pressroom/newsreleases/signals_2002-hu or scan the QR code.
PDF generated on 2024. december 03., 08:57
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal