Press Release
Aszály és túlzott vízfelhasználás Európában
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
Több vizet fogyasztunk, mint amit a körülményeink engednék. A vízhiány rövid távú megoldására egyre több vizet veszünk ki felszínivíz- és talajvízkészleteinkből. A túlzott vízkitermelés azonban nem fenntartható. Súlyos hatással van a megmaradó vízkészlet minőségére és mennyiségére, valamint az attól függő ökoszisztémákra. Vissza kell fognunk a vízigényt, minimálisra kell csökkentenünk a kitermelt víz mennyiségét, és növelnünk kell a vízfelhasználás hatékonyságát.
Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója
Az EEA „Vízkészletek Európa-szerte − a vízhiány és az aszály jelentette kihívás leküzdése” című jelentése rámutat arra, hogy míg Dél-Európa továbbra is rendkívül nagy vízhiánnyal küzd, a vízzel kapcsolatos problémák egyes északi területeken is nőnek. Ráadásul az éghajlatváltozás következtében a jövőben fokozódik majd az aszályok súlyossága és gyakorisága, súlyosbodnak a vízzel kapcsolatos problémák, legfőképp a nyári hónapokban.
„Több vizet fogyasztunk, mint amit a körülményeink engednék. A vízhiány rövid távú megoldására egyre több vizet veszünk ki felszínivíz- és talajvízkészleteinkből. A túlzott vízkitermelés azonban nem fenntartható. Súlyos hatással van a megmaradó vízkészlet minőségére és mennyiségére, valamint az attól függő ökoszisztémákra” − mondta Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója. „Vissza kell fognunk a vízigényt, minimálisra kell csökkentenünk a kitermelt víz mennyiségét, és növelnünk kell a vízfelhasználás hatékonyságát.”
Fő megállapítások és ajánlások
A vízgazdálkodás figyelemközéppontját a vízellátás növelésétől a vízigény minimálisra csökkentése felé kell elmozdítani különböző szakpolitikák és gyakorlatok alkalmazásával:
-
Valamennyi ágazatban – a mezőgazdaságban is − a víz árát a felhasznált mennyiségnek megfelelően kell meghatározni.
-
A kormányoknak szélesebb körben kell végrehajtaniuk az aszálykezelési terveket, és a válságkezelés helyett a kockázatkezelésre kell összpontosítaniuk.
-
A nagy vízigényű bioenergia-növények termesztése mellőzendő a vízhiánnyal küzdő területeken.
-
A növénykultúrák és öntözési módszerek kombinálása jelentékenyen javíthatja a mezőgazdasági termelés vízhatékonyságát, amennyiben azt kiegészítik a gazdáknak nyújtott tanácsadó programok. A nemzeti és uniós források − köztük az Európai Unió Közös Agrárpolitikája − fontos szerepet játszhatnak a hatékony és fenntartható mezőgazdasági vízfelhasználás elősegítésében.
-
A lakosság figyelmének felkeltését szolgáló intézkedések (pl. ökocímkék, ökotanúsítványok alkalmazása, iskolai oktatási programok) elengedhetetlenek a fenntartható vízfelhasználás megvalósításához.
-
A lakossági vízellátó rendszerekben jelentkező szivárgás problémáját meg kell oldani. Európa egyes részein a szivárgás okozta vízveszteség meghaladhatja a teljes vízellátás 40%-át.
-
Az illegális vízkivétel − amely gyakran mezőgazdasági célból történik − Európa egyes területein igen elterjedt. A probléma megoldásához megfelelő ellenőrzésre és bírság- vagy büntetési rendszer kialakítására van szükség.
-
A hatóságoknak a vízzel kapcsolatos problémák csökkentése érdekében ösztönözniük kell az alternatív vízellátási források − például a kezelt szennyvíz, a háztartási szennyvíz és az összegyűjtött esővíz − nagyobb mértékű felhasználását.
Az európai vízfelhasználás áttekintése
Európa egészét tekintve a kivett vízmennyiség 44%-át energiatermelésre, 24%-át mezőgazdasági termelésre, 21%-át a lakossági vízellátásra fordítják, 11%-át pedig az iparban használják fel. E számok azonban nem tükrözik a kontinens ágazati vízfelhasználásában jelentkező számottevő különbségeket. Dél-Európában például a mezőgazdaság hasznosítja a teljes vízkivétel 60%-át, azonban egyes területeken ez az arány eléri a 80%-ot is.
Európa-szerte a felszíni vizek ‑ tavak és folyók ‑ adják az összes édesvíz-kivétel 81%-át, s ezek egyúttal az ipar, az energiaágazat és a mezőgazdaság legfőbb vízforrásai is. Ezzel szemben a lakossági vízellátás leginkább a felszín alatti vizekre támaszkodik, mivel az rendszerint jobb minőségű. Az energiatermelésben felhasznált víz szinte teljes mennyisége visszakerül valamely víztestbe, a mezőgazdasági célra kivett víz legnagyobb része pedig nem.
A víz sótalanítása a hagyományos vízforrások gyorsan teret nyerő választási lehetőségévé vált, főként a vízproblémákkal küzdő európai régiókban. A sótalanítás átfogó környezeti hatásának felmérésekor azonban számításba kell venni magas energiaigényét és az eredményeképpen keletkező sós vizet.
Megjegyzések a szerkesztőnek
A jelentés hozzáférhető a http://www.eea.europa.eu/publications/water-resources-across-europe oldalon.
A jelentés a törökországi Isztambulban megrendezett 5. Víz Világfórumon kerül bemutatásra a sajtónak: http://worldwaterforum5.org/
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségről (EEA)
Az EEA székhelye Koppenhágában található. Az Ügynökség célja az Európa környezeti állapotában bekövetkező jelentős mértékű és mérhető javulás elősegítése a politikai döntéshozók és a nyilvánosság időszerű, célzott, következetes és megbízható tájékoztatása révén.
Kapcsolatfelvétel
Médiával kapcso
Gülçin Karadeniz,
Sajtófelelős
gulcin.karadeniz at eea.europa.eu
mobil +45 23 68 36 53
Permalinks
- Permalink to this version
- 2fa26dce350124d56a8d7b7b9a75185b
- Permalink to latest version
- KZ1F5CP6Y2
Geographic coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/pressroom/newsreleases/aszaly-es-tulzott-vizfelhasznalas-europaban or scan the QR code.
PDF generated on 2023. január 29., 14:09
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal