A közlekedés okozta szennyezés Európa számos részén még mindig káros az egészségre
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Irish Gaelic (ga)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
a 21. század egyik fő kihívását az jelenti majd, hogyan enyhítsük a közlekedés káros hatásait – beleértve az üvegházhatást okozó gázokat, a légszennyezést és a zajt – úgy, hogy közben a mobilitással járó előnyöket továbbra is élvezzük.
Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója szerint
Az eea közlekedési és környezeti jelentési rendszere (TERM) keretében közzétett éves jelentése Európa-szerte értékeli a közlekedés környezeti hatásait. Némi javulás látszik az utóbbi években, ez azonban részben a válság alatt visszaesett gazdasági aktivitásnak tulajdonítható. A gazdasági légkör javulásával az új uniós közlekedési célkitűzéseknek úgy kell összpontosítaniuk az erőfeszítéseket, hogy azok a káros környezeti hatások további mérséklését eredményezzék , írja a jelentés.
Bár a légszennyezés az elmúlt két évtized során csökkent, számos térségben még mindig jelentős problémát jelent. A gépjárművekre vonatkozó „euroszabványoknak” nem sikerült a jogszabályban előírt szintre csökkenteniük a tényleges nitrogén-dioxid kibocsátást, bár összességében lényegesen javították a levegőminőséget.
Az áruszállítás növekedése szintén rosszabb levegőminőséget eredményez. A magas nitrogén-dioxid szintek egyik fő oka a teherszállítás volt. A szállítás elmúlt két évtizedben tapasztalt mennyiségi növekedése azt is jelenti, hogy a savas esőt okozó kén-oxid kibocsátás 1990 óta a hatékonyság érdemi javulása ellenére mindössze 14%-kal csökkent.
Jacqueline McGlade, az EEA ügyvezető igazgatója szerint „a 21. század egyik fő kihívását az jelenti majd, hogyan enyhítsük a közlekedés káros hatásait – beleértve az üvegházhatást okozó gázokat, a légszennyezést és a zajt – úgy, hogy közben a mobilitással járó előnyöket továbbra is élvezzük. Európa ebben vezető szerepet játszhat, ha fokozza az elektromos mobilitáshoz kapcsolódó technológiai innováció terén folyó munkáját. Az ilyen irányú változás átalakíthatná a belvárosi életet.”
További tendenciák és megállapítások
- A forgalmas európai utak mentén élő emberek még mindig különösen ki vannak téve a túlzott mértékű légszennyezésnek. 2010-ben az út menti levegőminőség-megfigyelő állomások 44%-ánál mértek ártalmas, a jogszabályi határértékeket meghaladó szén-dioxid (NO2) szinteket. A szálló por (PM10) szintje az állomások 33%-ánál haladta meg a határértékeket. Ezek a szennyezőanyagok hatással vannak a szív- és érrendszerre, a tüdőre, a májra, a lépre és a vérre.
- Európának tovább kell csökkentenie a közlekedés energiafelhasználását, mivel ez 2011-ben csak 4,3%-kal volt alacsonyabb, mint legmagasabb szintjén, 2007-ben. Egyes közlekedési alágazatok energiafelhasználását erősen befolyásolták az elmúlt évek gazdasági ingadozásai. A teherszállítás iránti kereslet különösen érzékeny a gazdasági ingadozásokra: a 2008 és 2009 közötti meredek visszaesést követően 2010-ben 5,4%-kal növekedést mutatott.
- A személyszállítás iránti kereslet 2009 és 2010 között majdnem 1%-kal csökkent. Ez ellentétesnek tűnik a hosszú távú tendenciával, ami az személyszállítás iránti kereslet folyamatos emelkedését mutatja az EU‑ban a vonatkozó nyilvántartás kezdete, az 1990-es évek közepe óta. A magángépkocsi-használat a gazdasági visszaesés és az üzemanyagárak elmúlt évtizedben mutatkozó nagymértékű ingadozásai ellenére a jelentés szerint többé-kevésbé állandó szinten maradt.
- Egyes esetekben az árak olyan döntésekre sarkallhatják az embereket, amelyek a környezetre károsak. A jelentés megállapítja, hogy a gépkocsihoz jutás az 1990-es évek közepe óta reálértéken egyre olcsóbb lett, míg a vasúti közlekedés és a vízi személyszállítás egyre drágult. Ugyanakkor az új gépkocsik egyre hatékonyabbak. Egy 2011-ben értékesített átlagos gépkocsi 3,3%-kal hatékonyabb volt, mint az előző évben értékesített átlagos modell.
- A közlekedési ágazatnak 2010-től a század közepéig között 68%-kal kell csökkentenie a széndioxid-kibocsátást ahhoz, hogy eleget tegyen az uniós célkitűzésnek. A közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2009 és 2010 között 0,4%-kal csökkent, és a korai becslések hasonló csökkenést mutatnak 2010 és 2011 közöttre is.
- A közlekedésből eredő zaj szintén súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A jelentés megállapítja, hogy a legnagyobb európai városokban minden öt lakóból három káros közlekedési zajszintnek van kitéve, míg vidéken 24 millió európai lakost ér káros közlekedési zaj éjszakánként, ami testi és pszichológiai problémákat egyaránt okozhat.
További információk
- 2012 decemberében az EEA az új személygépkocsik üvegházhatásúgáz-kibocsátására vonatkozó új adatokat tesz majd közzé. Előzetes adatok.
- Az EEA közlekedési kiadványai
- A 2012-es éves európai levegőminőségi jelentés
- Közelmúltbeli ÜHG-kibocsátási jelentések
Permalinks
- Permalink to this version
- d6e814f1597e4d6ab32aaef96e912498
- Permalink to latest version
- EUBXO3DV40
Geographic coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/pressroom/newsreleases/a-kozlekedes-okozta-szennyezes-europa or scan the QR code.
PDF generated on 2020. szeptember 19., 02:33
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal