Az éhes város táplálása

Még ha egy farmon élünk is, az általunk fogyasztott élelmiszer nagy részét valamilyen módon szállítani kell. Mivel négy európaiból három városban lakik, az élelmiszer-ellátás nagy mértékben függ a közlekedéstől, amely jelenleg nagy mértékben éghető fosszilis üzemanyagokon alapul. Természetesen ez negatív hatást gyakorol a környezetre és az éghajlatra.

Globálisan a világ népességének több mint fele él városi területeken és az Egyesült Nemzetek szerint ez az arány 2050-ig várhatóan tovább növekszik körülbelül kétharmadra, ami több mint hat milliárd embert jelent. Számos ilyen városlakó várhatóan a növekvő és viszonylag tehetős középosztályba fog tartozni, így a különböző élelmiszerek szállítása iránti és a szükségleteinket és ízlésünket is kielégítő kereslet valószínűleg növekedni fog.

A megtett távolság nem sok mindent mond el az útról

Az élelmiszerek, emberek és áruk szállítása számos környezeti hatással jár, ideértve a légszennyezést, a zajt, a tájkép feldarabolódását és az üvegházhatású gázkibocsátást. Az e hatásokkal kapcsolatos aggodalom vezetett az „élelmiszer-kilométerek” fogalmának megalkotásához. Ez a kifejezés rendszerint azt a távolságot jelenti, amelyet az élelmiszerek a háztartásokba, szupermarketekbe vagy éttermekbe érkezésükig megtettek.

Egyes esetekben az „élelmiszer-kilométerek” meghatározása hasznos lehet az általunk fogyasztott étel környezeti hatásainak becslése szempontjából. Ugyanakkor számos korláttal is rendelkezik: az élelmiszerrel kapcsolatos környezeti hatásoknak csak egy része származik annak szállításából. Ami az üvegházhatású gázkibocsátást illeti, az élelmiszer termelésének módja (pl. üvegházban vagy nyílt mezőn a növekedési idényben) rendszerint sokkal fontosabb, mint a megtett távolság. Valójában az általunk fogyasztott élelmiszer környezeti hatásainak nagy része a termelési fázishoz kötődik, amely magában foglalja az erdők mezőgazdasági célú kivágását, az öntözést, a műtrágya használatát, az állatok etetését stb.

Kizárólag az „élelmiszer-kilométerek” vizsgálatával nem pusztán az adott élelmiszer előállítási módját hagyjuk figyelmen kívül, hanem az általunk megvásárolt élelmiszer típusát is. A vegetáriánussá válás vagy a húsfogyasztás egyszerű visszafogása, a más húsra való áttérés és az ételpazarlás csökkentése az élelmiszerrel összefüggő üvegházhatású gáz kibocsátását akár egyharmadával is csökkentheti.

Ráadásul az élelmiszer által megtett kilométerek  („élelmiszer-kilométerek”) az utazást jellemzően a termeléstől a szupermarketbe vagy étterembe jutás szempontjából vizsgálják. Ugyanakkor nagy mennyiségű élelmiszer egyik helyről a másikra történő szállítása igen hatékony lehet. Előfordulhat, hogy a szupermarket megközelítéséhez és a hazatéréshez általunk választott közlekedési mód — gyalog, kerékpáron, gépkocsival vagy buszon — sokkal fontosabb szerepet játszik az étel környezeti hatásának becslésében.

Ki mit értékesítsen

Az élelmiszer által megtett kilométerek száma valószínűleg kisebb problémát jelent a szállításmódjához képest. Európai szinten nem létezik egyetlen közös élelmiszerellátási lánc. Az elmúlt években a logisztikai szolgáltatók megpróbáltak szövetséget alkotni, és Európa-szerte szolgáltatásokat nyújtani. E trend ellenére a páneurópai logisztikai szolgáltatókat terhelő költségek oda vezetnek, hogy sokan a kisméretű piaci szereplőket alvállalkozóként vonják be. Ennek eredményeként a közúti teherszállítás jelentős részét még mindig számtalan kisvállalkozásnak és vezető-tulajdonosnak adják ki alvállalkozásba.

Ugyanakkor az Európai Bizottság egyik tanulmánya szerint az élelmiszer-kiskereskedelem az EU-n belül koncentráltabbá vált a modern logisztikát használó központosított elosztó rendszerrel rendelkező szupermarketláncok, hipermarketek és diszkontok piacra lépése miatt. Más szóval kevesebb piaci szereplő dolgozik az élelmiszer-kereskedelem területén. Ez hatékonyabb logisztikához és költségmegtakarításhoz vezetett, ugyanakkor vitathatóan befolyásolta a fogyasztók számára elérhető élelmiszerek választékát és nehezebbé tette a kistermelők számára a kiterjedtebb elosztó rendszerekbe való bejutást.

Ezekben a központosított logisztikai rendszerekben fennakadások is bekövetkezhetnek, amelyek következtében a szupermarketeket és a fogyasztókat érinti az élelmiszer ellátás fennakadása. 2000-ben például az Egyesült Királyságban az üzemanyagárak miatti tüntetések egyes esetekben arra késztették a szupermarketeket, hogy beosszák az élelmiszert az ellátási vonalak ismételt felállításáig.

Az élelmiszerrendszerünk nagy mennyiségben történő szállításra alapozása az általunk fogyasztott élelmiszer összetételét is befolyásolja. Mivel az élelmiszernek frissnek — vagy legalábbis fogyaszthatónak — kell maradnia a szállítás során és azt követően, számos friss terméket nyersen kell leszedni, és számos élelmiszertípus esetén szükségessé válik a tartósítószerek használata.

A pizzadrón kora?

Az online bevásárlás gyorsan terjed Európában, és ez nagy átalakulást jelenthet az élelmiszer fogyasztókhoz történő eljutásának módjában. Mindazonáltal nem túl világos, hogy ez jó vagy rossz-e a környezetnek.

A Massachusetts Institute of Technology elektronikai árucikkek, ruházati cikkek és játékok vásárlásáról készített tanulmánya szerint az online vásárlás a legkörnyezetbarátabb opció. Ennek két okát jelölték meg: a vásárlónak nem kell a boltig megtennie az utat és egy kiskereskedői weboldal fenntartása jelentősen alacsonyabb szintű kibocsátást idéz elő (és kevesebb energiát használ), mint egy fizikai kiskereskedelmi bolt. Mindazonáltal ha valaki egy élelmiszerbolt mellett lakik, a számítási eredmények eltérőek lehetnek. Számos tényező játszhat szerepet: Mennyire van közel a legközelebbi élelmiszerbolt? Gyalog, biciklivel vagy autóval megy-e oda? Egy teljes hétre vagy csak egy étkezésre vásárol-e élelmiszert?

Egy másik kérdés az, hogy vásárlási szokásaink miként követik a szállítási technológia változását. Az önjáró elektromos teherautók és a pizzafutár drónok előbb válhatnak realitássá, mint azt gondolnánk. A távolsági szállításban a hatékonyabb konténerhajók —lehetőség szerint lassú teherszállítók vitorlákkal kombinálva — változtathatnak a helyzeten.

Hasonlóképpen, étrendünk a vegetáriánus ételek felé tolódhat el. A proteinszükségletünket halgazdaságok, vagy rovarok fogyasztása révén nagymértékben kielégíthetjük. Ami a logisztikát illeti, sokkal egyszerűbb volna igen tápláló, koncentrált porokat vagy tablettákat szállítani; ezek a száraz ételek azonban nem vágnak egybe legtöbbünk finom vacsoráról alkotott képével, legalábbis most még nem.

Más innovatív megoldások, mint a városi élelmiszer-termelés például függőleges gazdaságokban és háztetőkön, csökkentheti a szállítási szükségletet és segítheti a városok alkalmazkodását az éghajlatváltozás hatásaihoz.

Európa élelmiszerrendszerének vizsgálata

Az EU 7. környezetvédelmi cselekvési programja rögzíti a „bolygónk adta kereteken belül jól éljünk” ambiciózus célkitűzését. Ez a dokumentum a lakhatás mellett az élelmiszert és a mobilitást is kulcságazatokként jelöli meg, amelyekben csökkenteni kell a fogyasztás teljes életcikluson keresztül tartó környezeti hatását. Fenti három ágazat együttesen a fogyasztás környezeti hatásainak közel 80%-áért felelős.

Az egy átlagos uniós polgárra eső éves mintegy 179 kilónak megfelelő ételpazarlás kezelése jó kiindulópontnak tűnik, mivel szintén csökkenti az élelmiszer szállítást. Mindazonáltal a fenntarthatatlan fogyasztás kezelése érdekében a teljes élelmiszerrendszerrel foglalkoznunk kell, ideértve a termelést, a fogyasztást és az irányítást is.

Ez a felfogás állt az EEA közelmúltbeli felméréseinek középpontjában is, ideértve a „Greening the Common Agriculture Policy (CAP)” kiadványt és „Az európai környezet — állapot és előretekintés” mezőgazdasági összefoglaló jelentést (SOER 2015). A rendszerszintű elemzések az élelmiszerrel egy szélesebb körű fenntarthatósági kontextusban foglalkoznak, amelyben az élelmiszert nem csupán a jelenlegi környezeti hatásokkal, hanem olyan kérdésekkel is összekapcsolják, mint például az élelmiszer-biztonság egy globalizált világban, a világ népességének növekedésével összefüggő élelmiszer iránti keresletnövekedés, a növekvő jövedelmi szintek, az éghajlatváltozás élelmiszer-termelésre gyakorolt hatása, az étrendek megváltozása egyrészt az elhízás, másrészt az alultápláltság szempontjából.