Article
Üzleti szempontból érdemes?
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
Az Unilever valószínűleg nem említi a legfontosabb üzleti kockázatai között a majominvázió veszélyét, pedig volt már rá példa. 2008. április 21-én az Unilever londoni központját, valamint merseyside-i, római és rotterdami létesítményeit orángutánnak öltözött Greenpeace-aktivisták szállták meg. Az aktivisták, az Unilever számos termékében használt pálmaolaj gyártása során, az indonéz trópusi esőerdőkben okozott károk ellen tiltakoztak. Röviddel a „támadás” után a társaság bejelentette, hogy 2015-re teljes pálmaolaj-szükségletét „fenntartható” forrásokból elégíti majd ki. Az azóta eltelt idő alatt a társaság új üzleti tervet vázolt fel, amely az üzleti folyamatai középpontjába állítja a fenntarthatóságot.
Számos különböző indok ösztönözheti a multinacionális vállalatokat, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat vezessenek be. Az indokok kapcsolódhatnak a társaság vállalati imázsához, vagy éppen márkáinak imázsához. A fenntarthatóságot elvárhatják a társaság befektetői is, akik elfordulhatnak a környezeti változás kockázataival nem törődő vagy az ökoinnováció vívmányai iránt nem érdeklődő vállalkozásoktól.
Karen Hamilton, az Unilever fenntarthatósági alelnöke szerint „nem tapasztalunk semmilyen ellentmondást a növekedés és a fenntarthatóság között. Sőt, a fogyasztóink egyre inkább elvárják.”
Másfelől előfordulhat, hogy a fenntartható gyakorlatok bevezetése egyszerűen üzleti szempontból megéri. A vállalkozások versenyelőnyre tehetnek szert, és növelhetik a piaci részesedésüket. Ugyanakkor új üzleti lehetőségeket is kínálhat a környezetbarát termékek iránti kereslet növekedésére reagáló innovatív ökovállalkozók számára.
„A fenntarthatóság költségmegtakarítást is jelent. Ha csökkenteni tudjuk a csomagolás árát, lenyomhatjuk a gyárakban használt energia mennyiségét, amivel spórolni tudunk, és növeljük a nyereséget” — tette hozzá Karen.
Hol keressünk ötleteket?
Ha a multinacionális vállalatok belefognak a környezetbarátabb gyakorlatok bevezetésébe, lépéseik — a vállalatok méreténél fogva — jelentős változásokat hozhatnak magukkal. A vállalkozások gyakran partnereiket is felszólítják hasonló gyakorlatok bevezetésére. Az 1992-es riói csúcs éjszakáján a magánszektor érdekeinek képviselete céljából létrehozott Fenntartható Fejlődés Világtanácsa (FFV) fórumot biztosít a fenntarthatóság eszméjének előmozdítására a magánszektorban.
Az FFV által — vezető vezérigazgatók és szakértők segítségével — kiadott „Jövőkép 2050” című jelentés ismerteti a globális fenntarthatóság elérése céljából a magánszektor által a következő évtizedekben végrehajtandó elengedhetetlen lépéseket. Másként fogalmazva, a dokumentum a szektoron belülről eredő fenntarthatóságra szólít fel.
Az FFV által azonosított elengedhetetlen lépések a politikai döntéshozók számos célkitűzését tükrözik: a piaci árak megfelelő alakítása, hogy azok tükrözzék a környezeti károk költségeit is; az élelmiszer-termelés fokozására irányuló és további föld- és vízhasználattal nem járó hatékony megoldások azonosítása; az erdőirtás megfékezése; a szénkibocsátás csökkentése világszerte a környezetbarát energiára történő átállás révén; valamint az energiahatékonyság szem előtt tartása mindenhol, így a közlekedési ágazatban is.
A Carbon Disclosure Project (CDP) egy másik, a magánszektorban a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezés. A CDP nonprofit szervezet, célja pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésének, valamint a vállalkozások és városok vízfogyasztása csökkentésének elérése. A CDP támogatást nyújt továbbá a befektetők számára a környezethez kapcsolódó kockázatok — például éghajlatváltozás, vízhiány, áradás, szennyezés vagy egyszerűen nyersanyaghiány — értékelésében. Különösen a jelenlegi pénzügyi válságra tekintettel a befektetők jelentős mértékben befolyásolhatják, hogy mely vállalkozások maradnak fenn.
Univerzális megoldás nem létezik
Marad tehát a kérdés: a vállalkozások hogyan ültethetik át a fenntarthatóságot az üzletvezetésbe? Univerzális megoldás ugyan nem létezik, de temérdek tanács és támogatás vehető igénybe.
A Fenntartható Fejlődés Világtanácsához és a Carbon Disclosure Projecthez hasonló fenntartható üzleti fórumok útmutatást nyújtanak a magukat az élvonalba pozícionáló vállalkozások számára. Számos célzott ajánlás — például az OECD nemzetközi befektetésről és multinacionális vállalatokról szóló nyilatkozatához fűzött multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások — is született már. E dokumentumok a felelős vállalati magatartásra vonatkozó önkéntes elvekkel és normákkal szolgálnak a nyilatkozathoz csatlakozó országokban működő multinacionális vállalatok számára.
A jelenlegi rendszerek többsége azonban az önkéntesség alapján működik, és azokkal a vállalati társadalmi felelősség szélesebb összefüggéseiben foglalkoznak.
Nem csak a különböző vállalkozások felsővezetői irányítják a fenntartható gyakorlatokra való átállást. A kormányok és általában a hatóságok a mindenki számára egyenlő esélyeket biztosító környezet kialakítása és ösztönzők biztosítása révén segíthetik a vállalkozásokat. Nem feltétlenül szükséges minden alkalommal orángutánjelmezt ölteni, mivel a fogyasztók és a civil társadalom határozott jelzést küldhetnek a magánszektor felé pusztán azzal, hogy érdeklődést mutatnak a környezetbarát termékek iránt.
Karen is úgy gondolja, hogy „[a] kormányoknak és a civil társadalomnak együtt kell működnie. A vállalkozások magatartása és — természetesen — az általuk megszólított fogyasztók széles köre különösen sokat számít a határokon átnyúló ellátási láncok tekintetében”.
További információk
- Fenntartható Fejlődés Világtanácsa: www.wbcsd.org
- Carbon Disclosure Project: www.cdp.net
Permalinks
- Permalink to this version
- 515ab4749d5f42c1b9b8ac93aa19742a
- Permalink to latest version
- 58R37QBTVW
Geographic coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2012/kozelrol/uzleti-szempontbol-erdemes or scan the QR code.
PDF generated on 2022. január 17., 03:25
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal