Az Unilever valószínűleg nem említi a legfontosabb üzleti kockázatai között a majominvázió veszélyét, pedig volt már rá példa. 2008. április 21-én az Unilever londoni központját, valamint merseyside-i, római és rotterdami létesítményeit orángutánnak öltözött Greenpeace-aktivisták szállták meg. Az aktivisták, az Unilever számos termékében használt pálmaolaj gyártása során, az indonéz trópusi esőerdőkben okozott károk ellen tiltakoztak. Röviddel a „támadás” után a társaság bejelentette, hogy 2015-re teljes pálmaolaj-szükségletét „fenntartható” forrásokból elégíti majd ki. Az azóta eltelt idő alatt a társaság új üzleti tervet vázolt fel, amely az üzleti folyamatai középpontjába állítja a fenntarthatóságot.

Számos különböző indok ösztönözheti a multinacionális vállalatokat, hogy fenntarthatóbb gyakorlatokat vezessenek be. Az indokok kapcsolódhatnak a társaság vállalati imázsához, vagy éppen márkáinak imázsához. A fenntarthatóságot elvárhatják a társaság befektetői is, akik elfordulhatnak a környezeti változás kockázataival nem törődő vagy az ökoinnováció vívmányai iránt nem érdeklődő vállalkozásoktól.

Karen Hamilton, az Unilever fenntarthatósági alelnöke szerint „nem tapasztalunk semmilyen ellentmondást a növekedés és a fenntarthatóság között. Sőt, a fogyasztóink egyre inkább elvárják.”

Másfelől előfordulhat, hogy a fenntartható gyakorlatok bevezetése egyszerűen üzleti szempontból megéri. A vállalkozások versenyelőnyre tehetnek szert, és növelhetik a piaci részesedésüket. Ugyanakkor új üzleti lehetőségeket is kínálhat a környezetbarát termékek iránti kereslet növekedésére reagáló innovatív ökovállalkozók számára.

„A fenntarthatóság költségmegtakarítást is jelent. Ha csökkenteni tudjuk a csomagolás árát, lenyomhatjuk a gyárakban használt energia mennyiségét, amivel spórolni tudunk, és növeljük a nyereséget” — tette hozzá Karen.

A Carbon Disclosure Project (CDP) egy másik, a magánszektorban a fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezés. A CDP nonprofit szervezet, célja pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésének, valamint a vállalkozások és városok vízfogyasztása csökkentésének elérése. A CDP támogatást nyújt továbbá a befektetők számára a környezethez kapcsolódó kockázatok — például éghajlatváltozás, vízhiány, áradás, szennyezés vagy egyszerűen nyersanyaghiány — értékelésében. Különösen a jelenlegi pénzügyi válságra tekintettel a befektetők jelentős mértékben befolyásolhatják, hogy mely vállalkozások maradnak fenn.

Univerzális megoldás nem létezik

Marad tehát a kérdés: a vállalkozások hogyan ültethetik át a fenntarthatóságot az üzletvezetésbe? Univerzális megoldás ugyan nem létezik, de temérdek tanács és támogatás vehető igénybe.

A Fenntartható Fejlődés Világtanácsához és a Carbon Disclosure Projecthez hasonló fenntartható üzleti fórumok útmutatást nyújtanak a magukat az élvonalba pozícionáló vállalkozások számára. Számos célzott ajánlás — például az OECD nemzetközi befektetésről és multinacionális vállalatokról szóló nyilatkozatához fűzött multinacionális vállalatokra vonatkozó OECD-iránymutatások — is született már. E dokumentumok a felelős vállalati magatartásra vonatkozó önkéntes elvekkel és normákkal szolgálnak a nyilatkozathoz csatlakozó országokban működő multinacionális vállalatok számára.