Környezetbarátabb gazdaság

Az előre vezető út: inkluzív környezetbarát gazdaság

Amikor több milliárd ember legfontosabb napi problémája az, hogy ételt tegyen az asztalra és a jobb jövő reményében iskolába járassa a gyermekeit, szinte lehetetlennek tűnik a rövid távú megoldások alkalmazásának elkerülése. Hacsak nem kínálnak számukra más és jobb lehetőségeket...

Egyértelmű, hogy gazdasági tevékenységeinkhez természeti erőforrásokra van szükség. Ami azonban dilemmának — a környezet megóvása és a gazdaság fejlesztése közötti választásnak — tűnhet, az valójában félrevezető. Hosszú távon a gazdasági és társadalmi fejlődéshez elengedhetetlen a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás.

2011 végén minden tizedik ember munkanélküli volt az Európai Unióban. A fiatalok közül minden ötödik volt munkanélküli. A munkanélküliség súlyos nehézségeket állít az egyének, családok és a társadalom egésze elé. Az EU népességének mintegy negyedét a szegénység és társadalmi kirekesztés veszélye fenyegette 2010-ben. A globális szegénységi ráta pedig még ennél is magasabb.

Jelenlegi gazdasági modelljeink nem tükröznek számos, az egészséges környezet által számunkra biztosított előnyt. A bruttó hazai termék (GDP) — az egyes országok fejlettségi szintjének, életszínvonalának és más országokhoz viszonyított helyzetének kifejezésére leggyakrabban használt gazdasági indikátor — a gazdasági termelés eredményén alapul. A GDP azonban nem foglalja magában a gazdasági tevékenységek mellékhatásaiért — például a levegőszennyezésért — fizetett társadalmi és emberi költségeket. Éppen ellenkezőleg, még a légzőszervi megbetegedésektől szenvedők számára nyújtott egészségügyi szolgáltatások is a GDP alakulásához pozitívan hozzájáruló tényezőként szerepelnek ebben.

Az előttünk álló lehetőségek

Életmódunk, termelési és fogyasztási szokásaink megváltoztatása valójában egy lehetőségekkel teli új világ kapuját tárja fel előttünk. A „Jelzések 2012” (Signals 2012) áttekintést nyújt a jelenlegi, az 1992-ben Brazíliában, Rio de Janeiróban tartott Föld-csúcstalálkozó után pontosan 20 évvel kialakult helyzetünkről. Szemlélteti, hogy miként kapcsolódik egymáshoz a gazdaság és a környezet, és hogy miért is kell környezetbaráttá tennünk gazdaságunkat. A „Jelzések 2012” bepillantást enged az előttünk álló változatos lehetőségekbe is.

A gyors átállás előmozdítására nincs egyetlen vagy mindenki számára megfelelő megoldás. A hatékony hulladékgazdálkodásra vonatkozó általános célok mellett Grönland hulladékgazdálkodásának egészen más valósággal kell szembenézni, mint például a luxembourgi hulladékgazdálkodásnak.

Az időzítés kulcsfontosságú szerepet tölt be. Manapság a környezeti problémákat, a jelenleg rendelkezésre álló technológiák felhasználásával kezelő megoldásokra van szükségünk. Eközben szem előtt kell tartanunk azt hogy politikáinkat és üzleti döntéseinket folyamatosan javítanunk és alakítanunk kell, hogy megfeleljenek a környezetre vonatkozó növekvő ismereteinknek és a műszaki fejlődésnek. Ugyanakkor már ma is számos megoldás rendelkezésünkre áll, és számtalan újabb megoldás válik rövidesen elérhetővé.

Minden a döntéseken múlik

Végső soron minden a döntéseken múlik — politikai döntéseken, üzleti döntéseken és fogyasztói döntéseken. De hogyan választhatjuk ki a legjobb lehetőséget?

Rendelkezésünkre állnak-e a megfelelő politikák kialakításához szükséges információk és eszközök? „Helyes” szinten kezeljük-e az adott problémát? „Helyes” ösztönzőket vagy piaci jelzéseket használunk-e a megújuló energiákba történő beruházások ösztönzésére? Megjelennek-e a „helyes” információk vagy címkék a megvásárolható árukon, hogy a fogyasztók a környezetbarátabb terméket választhassák?

Mai tudásunk és az, hogy mikor szerezzük meg ezt a tudást, kulcsfontosságú szerepet játszik majd abban, hogy segítsünk a különböző közösségeknek a „helyes” döntések meghozatalában. A tudás végső soron lehetővé teszi majd számunkra, hogy kidolgozzuk megoldásainkat, és új lehetőségeket teremt majd számunkra, hogy megoldásainkat megoszthassuk másokkal is.