A globális fenntarthatósághoz vezető út
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Hungarian (hu)
- Icelandic (is)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Romanian (ro)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
India Image © Thinkstock
A nemzetközi közösség első alkalommal az ENSZ emberi környezetről rendezett konferenciáján (Stockholm, 1972) találkozott a globális környezetvédelem és fejlődés szükségleteinek közös megvitatása céljából. E konferenciát követően született meg az Egyesült Nemzetek 2012-ben 40. évfordulóját ünneplő környezetvédelmi programja (UNEP), világszerte pedig számos országban környezetvédelmi minisztériumot hoztak létre.
A fenntartható fejlődés sok ember számára számos dolgot jelenthet. Az egyik 1987-es irányadó meghatározás azonban a következőképpen írja le azt: „A jelen szükségleteit a jövő generációi saját szükségleteik kielégítésére való képességének sérelme nélkül kielégítő fejlődés” (a Brundtland-bizottság „Közös jövőnk” című jelentése). E „szükségletek” körébe nemcsak gazdasági érdekek tartoznak, hanem ide értendők a globális jólétet alátámasztó környezeti és társadalmi alapok is.
1992 júniusában 172 ország döntéshozói gyűltek össze Rio de Janeiróban az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi és Fejlesztési Konferenciáján. Az üzenet egyértelmű volt: „a szükséges változások megvalósításához nem kevesebbre van szükség, mint hozzáállásunk és magatartásunk megváltoztatására”.
Az 1992-es csúcs fordulópontot jelentett, mivel a közösség figyelmét határozottan a környezetvédelemmel és a fejlődéssel összefüggő kérdésekre irányította.
A Föld-csúcstalálkozó fektette le a környezetvédelemről szóló számos kulcsfontosságú nemzetközi egyezmény alapjat:
- „Agenda 21” — a fenntartható fejlődést célzó cselekvési terv
- a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozat
- az erdőre vonatkozó alapelvekről szóló nyilatkozat
- az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye
- az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye
- az ENSZ elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezménye
A világ — pontosan húsz évvel a riói csúcs után — újra összegyűlik, hogy megvitassa az előrelépés lehetőségeit, és döntést hozzon. A 2012-es Föld-csúcstalálkozó lesz a negyedik ilyen jellegű csúcs, és újabb mérföldkövet jelent a fenntartható fejlődés elérését célzó nemzetközi erőfeszítések tekintetében. A napirend élén a környezetbarát gazdaság és a globális környezetvédelmi irányítás áll.
A világ népességének több mint fele nevében szólok. Mi vagyunk a csendes többség. Helyet kaptunk ugyan e teremben, az érdekeink azonban nem szerepelnek a napirenden. Mi kell ahhoz, hogy beszállhassunk a játékba? Lobbi? Vállalati befolyás? Pénz? Amióta élek csak tárgyaltak, ugyanakkor nem tettek semmit, hiába fogadkoztak, nem érték el a céljaikat, és megszegték az ígéreteiket.
Anjali Appadurai, a College of the Atlantic hallgatója, aki az ifjúsági nem kormányzati szervezetek nevében szólalt fel 2011. december 9-én a dél-afrikai Durbanban
Az ENSZ éghajlati konferenciájának zárónapja
A fenntarthatóság felé nincsen gyors és könnyű út. Az átmenethez kollektív erőfeszítésre van szükség a politikai döntéshozók, a vállalkozások és a polgárok részéről egyaránt. Bizonyos esetekben a politikai döntéshozóknak ösztönzőket kell nyújtaniuk az innováció előmozdítása, illetve a környezetbarát vállalkozások támogatása érdekében.
Ugyanakkor előfordulhat, hogy a fogyasztóknak is részt kell vállalniuk a fenntartható gyártási folyamatokkal kapcsolatban felmerülő további költségek viselésében. Az is megeshet, hogy további elvárásokat kell támasztaniuk a kedvenc márkáikat előállító gyártókkal szemben vagy fenntarthatóbb termékeket kell választaniuk. A vállalkozásoknak pedig tiszta gyártási folyamatokat kell kifejleszteniük, amelyeket világszerte exportálniuk is kell.
Összetett problémák, összetett megoldások
Globális döntéshozatali struktúráink összetettsége a környezetben fellelhető összetettséget tükrözi. Nem könnyű egyensúlyt találni a jogalkotás, a magánszféra kezdeményezései és a fogyasztói választások között. Hasonlóan bonyolult megtalálni a célba veendő „megfelelő szintet” — amely a helyi szinttől a globális szintig terjedhet.
A környezetvédelmi politika hatékonyabbá válhat, ha arról különböző szinteken döntenek és azt különböző szinteken is hajtják végre — a „megfelelő szint” pedig a konkrét kérdéstől függ. Vegyük például a vízgazdálkodást! Az ivóvíz ugyan helyi erőforrás, azonban könnyen globális nyomás alá kerülhet.
A vízgazdálkodással összefüggő feladatokat Hollandiában például a helyi hatóságok látják el, azonban a nemzeti és európai jogszabályok alapján. A holland vízgazdálkodásnak nem csak a helyi kérdésekkel és a folyók felső szakaszaival rendelkező országokban bekövetkező eseményekkel kell foglalkoznia. A globális felmelegedés következtében várhatóan emelkedni fog a tengerszint, így a holland vízügyi hatóságoknak ezt is figyelembe kell venniük a tervezés során.
A jelenlegi globális politikákat és intézményeket — ideértve az ENSZ környezetvédelmi programját is — azért hozták létre, mert a helyi vagy nemzeti megoldások sikertelenül kezelték a problémákat, a globális vagy nemzetközi koordinációtól pedig jobb eredmények várhatóak. Az ENSZ környezetvédelmi programja a stockholmi konferenciát követően jött létre, mivel a résztvevők megállapodtak, hogy egyes környezetvédelmi kérdéseket jobban lehet kezelni globális szinten.
Az elköteleződés megújítására van szükség
A világméretű kereskedelemnek köszönhetően ma már sokan fogyaszthatnak paradicsomot és banánt az év bármely szakában, vagy éppen a világ különböző pontjairól származó alkatrészekből összeállított termékeket vásárolhatnak. Az összekapcsolódás számos előnyt nyújt, de kockázatokat is hordozhat magában. A más személyektől származó szennyeződés akár a saját házunk táján is megjelenhet. Az összekapcsolódás azt jelenti, hogy nem hanyagolhatjuk el a globális környezet védelmével kapcsolatos felelősségünket.
Az 1992-es riói Föld-csúcstalálkozó egyik vívmánya az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC). A keretegyezmény célja az üvegházhatást okozó — és az éghajlat-változáshoz hozzájáruló — gázok kibocsátásának stabilizálása. Számos nemzetközi egyezmény — így az éghajlat-változási keretegyezmény — sikere az érintett felek elköteleződésétől függ. Csupán korlátozott számú ország részvétele esetén az egyezmény várhatóan sajnos nem lesz elegendő a környezet védelméhez, még akkor sem, ha az országok maradéktalanul átállnak a környezetbarát gazdaságra.
Az ez évi csúcstalálkozó lehetőséget kínál a fenntarthatóság iránti globális elköteleződés megújítására. Legyünk akár polgárok, fogyasztók, tudósok, vállalkozások vezetői, vagy éppen politikai döntéshozók, mindannyian felelősséget kell vállaljunk a tetteinkért — és a tétlenségünkért is.
Kivonat a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozatból
Az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Konferenciája, 1992. június 3–14., Rio de Janeiro, Brazília
- 1. elv: A fenntartható fejlődés érdekeinek középpontjában az emberek állnak. Ők jogosultak — a természettel összhangban — egészséges és termékeny életre.
- 2. elv: Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját erőforrásaikat és biztosítsák, hogy a saját fennhatóságuk vagy ellenőrzésük alatt álló tevékenységek ne okozzanak kárt más államok környezetében vagy a nemzeti fennhatóság határain túli területeken.
- 3. elv: A fejlődéshez való jogot úgy kell érvényesíteni, hogy a ma élő és a jövő nemzedékek fejlődési és környezeti szükségletei egyaránt kielégítést nyerjenek.
- 4. elv: A fenntartható fejlődés elérése érdekében a környezetvédelemnek a fejlődési folyamat szerves részét kell alkotnia, és nem kezelhető attól elkülönülten.
- 5. elv: Valamennyi államnak és minden embernek együtt kell működnie a szegénység leküzdésének alapvető feladatával kapcsolatban, ami a fenntartható fejlődés elengedhetetlen követelménye ahhoz, hogy csökkenjenek az életszínvonalak közötti egyenlőtlenségek és a világ népeinek többsége jobban kielégíthesse szükségleteit.
További információk
- Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődés Konferenciája (Rio+20): www.uncsd2012.org/rio20
- Föld-csúcstalálkozóban érdekelt felek fóruma: www.earthsummit2012.org
Permalinks
- Permalink to this version
- fdca3b0eefda47f8a12412c8fdb697cc
- Permalink to latest version
- PQDO7JFHBE
Temporal coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/jelzesek-2012/cikkek/a-globalis-fenntarthatosaghoz-vezeto-ut or scan the QR code.
PDF generated on 2019. május 26., 10:06
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal