Legtöbben a pénzügyi válság, a japán földrengés/szökőár/nukleáris katasztrófa, az európai országok megmentése és az arab tavaszhoz kapcsolódó tömeges tüntetések, az Occupy Wall Street mozgalom, valamint a spanyol Indignados éveként emlékeznek majd 2011-re. Néhányan emlékeznek majd csak arra, hogy ez volt az az év, amikor a tudósok több mint 18 000 új fajt fedeztek fel a bolygónkon. Még ennél is kevesebben tudnak majd megnevezni akár egyetlen kihaltnak nyilvánított fajt is.

Olvasson bővebben

A környezetvédelmi irányítás négy évtizede segített abban, hogy jobban megértsük és kezeljük a környezetvédelmi problémákat. Húsz évvel az 1992-es Föld-csúcstalálkozót követően a világ vezetői ismét összegyűlnek Rio de Janeiróban, hogy megújítsák a környezetbarát gazdaság iránti globális elköteleződést és javítsák a globális irányítást.

Olvasson bővebben

A viszonylag egyenletes európai fejlődés évtizedei megváltoztatták életmódunkat. Több árut és több szolgáltatást állítunk elő, illetve fogyasztunk. Többet utazunk és tovább élünk. Ugyanakkor gazdasági tevékenységeink saját országunkban és külföldön tapasztalható környezeti hatásai is egyre nagyobb léptékűvé és jobban érezhetővé váltak. A környezetvédelmi jogszabályok — ha gondosan végrehajtják azokat — kézzelfogható eredményeket hoznak. Az elmúlt húsz év változásaira visszatekintve azonban elmondhatjuk-e, hogy megteszünk minden tőlünk telhetőt?

Olvasson bővebben

Szinte minden, amit fogyasztunk vagy előállítunk, hatással van a környezetünkre. Amikor napról napra döntéseket hozunk, hogy mely termékeket vagy szolgáltatásokat vásároljuk meg, gyakran figyelmen kívül hagyjuk azok ökológiai „lábnyomát”. A bolti árak szinte soha nem tükrözik a termékek vagy szolgáltatások valódi költségeit. Számos dolgot tehetünk azonban, hogy környezetbaráttá tegyük a fogyasztási és termelési szokásainkat.

Olvasson bővebben

Számos fejlődő ország gazdasága a természeti erőforrások kiaknázása révén törekszik kiemelni a lakosságot a szegénységből, amivel egyúttal károsíthatják a természeti rendszereket, amelyektől függenek. A rövid távú megoldások gyakran aláássák a népesség hosszú távú jólétét. Segíthetnek-e a kormányok a piacoknak a természeti szolgáltatások „helyes” árának kialakításában és befolyásolhatják-e gazdasági döntéseiket? A következő részben bemutatjuk, hogy Burkina Fasóban mit is jelent a gyapottermesztési célú vízhasználat.

Olvasson bővebben

A vízhez és földhöz hasonló létfontosságú erőforrások szűkösségével vagy az azokra nehezedő nyomás növekedésével szembesülve a döntéshozó személyére vonatkozó kérdés épp olyan fontos lehet, mint az, hogy a természeti erőforrásokat hogyan kezeljük és használjuk. Bár a globális szintű koordináció gyakran elengedhetetlen, a helyi szintű támogatás és részvétel nélkül érdemi változást nem lehet elérni.

Olvasson bővebben