következő
előző
tételek

Article

Élet a kapcsolatrendszerek világában

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2011. 06. 27. Utolsó módosítás 2023. 03. 21.
Photo: © EEA/John McConnico
„… 500 millió európai összesített törekvései és életmódja egyszerűen túl nagy terhet jelent. Nem beszélve arról, hogy bolygónk több milliárd más lakója vágyik jogosan arra, hogy osztozzon ebben az életmódban… Meg kell változtatnunk az európai fogyasztók viselkedését. Dolgoznunk kell az emberek tudatosságán és befolyásolnunk kell a szokásaikat.” Janez Potočnik, az Európai Unió környezetvédelmi biztosa (2010. március).

Öt évvel ezelőtt Bisie területét dzsungel borította. A kelet-kongói Walikale területen fekvő település mára zsúfolt várossá nőtte ki magát, amit a kassziterit – egy számos modern berendezés áramköreinek alapvető összetevőjét jelentő ónszármazék – felfedezésének köszönhet. A kassziterit megtalálható a mobiltelefonokban, laptopokban, digitális fényképezőgépekben és játékkészülékekben.

Az igen értékes kassziterit iránt széles körű a kereslet. A fogyasztói elektronikai cikkek iránti keresletünk következtében az ónérc ára csakugyan a magasba szökött. A Financial Times adatai szerint a londoni fémtőzsdén 2003-ban jegyzett, 5 000 dollár körüli tonnánkénti árról 2010 végére több mint 26 000 dollárra emelkedett a fém egy tonnájának ára.

Manapság számos, Kongó erdeiben és dzsungeljeiben fellelhető természeti erőforrás iránt nagy a kereslet. Mindezek ellenére Kongóban továbbra is rendkívül nagy a szegénység. Az elmúlt 15 évben több mint ötmillió ember halt meg Kelet-Kongóban a különféle fegyveres erők közt dúló háborúban. A becslések szerint ezenkívül nem kevesebb mint 300 000 nőt erőszakoltak meg.

Ez korábban is előfordult már a II. Lipót belga király által alig több mint 100 éve gyarmatosított országban. A Kongóból származó gumi értékesítése II. Lipótot a világ egyik leggazdagabb emberévé tette. Mindez az iparosodás időszakában történt, amikor a virágzó autóipar függött a gumitermeléstől.

A természeti erőforrások iránt régóta fennálló, élelmezéssel, ruházkodással, lakással, közlekedéssel és szórakozással kapcsolatos igényünk növekedése épp egy olyan időszakban gyorsul fel, amikor bizonyos erőforrások készletei kritikusan alacsony szinteket érnek el.

A természeti rendszereknek újfajta igényekkel is szembesülniük kell, például a növényi alapú vegyi anyagok vagy a fosszilis tüzelőanyagokat helyettesítendő biomassza terén. Ezek a csökkenő erőforrásbázissal szemben támasztott, növekvő igények együttesen komoly kockázatokat jelentenek Európa fejlődése szempontjából.

„Világpolgárként mindannyiunknak közünk van a kongói erőszakhoz. Az e konfliktust fenntartó, konfliktusgerjesztő ásványok kitermelése mindannyiunkat összeköt.”

Margot Wallström, az ENSZ főtitkárának a konfliktushelyzetekben történt nemi erőszakkal kapcsolatos különleges képviselője.

 

Fejlődést mindenkinek

„A 2000-es Millenniumi Nyilatkozat mérföldkő volt a nemzetközi együttműködés terén, és olyan fejlesztési törekvéseket inspirált, amelyek világszerte több százmillió ember életét tették jobbá. A nyolc millenniumi fejlesztési cél (MFC) keretrendszert biztosít a nemzetközi közösség egésze számára ahhoz, hogy egy közös cél érdekében munkálkodjanak.

A célok elérhetőek, azonban a szegények életminőségének javulása elfogadhatatlanul lassú ütemben halad, és némely, kemény erőfeszítések árán kivívott eredményt aláássák az éghajlati, élelmezési és gazdasági válságok.

A világnak rendelkezésére állnak azok az erőforrások és az a tudás, amelyekkel biztosítható, hogy még a legszegényebb országokat – illetve más országokat, amelyeket visszafognak a betegségek, a földrajzi elszigeteltség vagy a polgárháborúk – is képessé tegyük arra, hogy elérjék az MFC-ket. A célok elérése mindenki érdeke. Ha lemaradunk, azzal megsokszorozzuk a világunkat fenyegető veszélyeket – az instabilitástól a járványos megbetegedéseken át a környezet pusztulásáig. A célok elérése azonban biztos utat nyit előttünk egy stabilabb, igazságosabb és biztonságosabb világ felé.

Több milliárd ember számít a nemzetközi közösségre a Millenniumi Nyilatkozatban megfogalmazott, nagyszabású jövőkép valóra váltásában. Tartsuk meg ezt az ígéretünket.”

Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára, „A millenniumi fejlesztési célokról szóló jelentés, 2010” (ENSZ, 2010)

Európa és az új erőegyensúly

Ahogy telik a 21. század, azt tapasztaljuk, hogy egyre több kulcsfontosságú globális dinamizmus esik Európa befolyásán és irányításán kívül. Ennek jelentősége van az erőforrásokhoz való hozzáférés szempontjából.

Világszinten szembetűnő bizonytalanságot tapasztalhatunk egy sor létfontosságú erőforrással – élelmiszerrel, vízzel és üzemanyagokkal – való ellátottság és az azokhoz való hozzáférés tekintetében. Az elkövetkező évtizedekben Kína, India, Brazília és más országok erőforrásigénye Európáéval vetekedhet, ami további terhelést jelent majd a környezetre nézve.

Egyes fejlődő országok csakugyan Európáéval megegyező mértékű gazdasági aktivitás felé tartanak: népességük, fogyasztási szintjük és termelési kapacitásuk mellett a miénk akár el is törpülhet majd. A gazdasági és társadalmi fejlődés megvalósítására irányuló, jogos törekvésük a globális nyersanyagkészletek megnövekedett felhasználását fogja eredményezni. Különösen Kína bizonyult ügyesnek abban, hogy biztosítsa országok és régiók egész sorának erőforrásaihoz való hozzáférését.

Az emberiség népessége nő, a technológiánk fejlődik, a nem kormányzati jellegű magánszereplők, például a multinacionális vállalatok pedig egyre nagyobb szerephez jutnak. A gyenge nemzetközi kormányzási mechanizmusok összefüggésében ezek a hatások globális szinten egy „mindenki mindenki ellen” jellegű helyzet kialakulásával fenyegetnek a természeti erőforrások biztosítása és az azokhoz való hozzáférés szempontjából.

Globalizáció: az emberiség fejlődésének kerete

A globalizáció természeténél fogva lehetőségeket és struktúrákat is kínál arra, hogy másmilyen végeredményt érjünk el. Csírájukban már léteznek a hatékony, tisztességes globális kormányzás feltételei olyan kérdések vonatkozásában, amelyek mindannyiunk számára létfontosságúak.

Az ENSZ „millenniumi fejlesztési céljai” csupán egy példát jelentenek az emberiség méltányos és fenntartható fejlődésének szentelt globális politikai folyamatokra.

A nemzetközi klímatárgyalások is értek el eredményeket az elmúlt év során. A 2010 decemberében aláírt cancúni megállapodás első ízben ismeri el ENSZ-dokumentum formájában, hogy a globális felmelegedést az iparosodás időszaka előtti hőmérséklethez képest 2 °C alatt kell tartani.

A megállapodás megerősíti, hogy a fejlett országok – amelyek ipari tevékenysége és ökológiai lábnyoma indította útnak az ember okozta éghajlatváltozás folyamatát – 2020-ig évente 100 milliárd dollárt fognak mozgósítani klímaváltozással kapcsolatos finanszírozási célokra a fejlődő országok javára. Az egyezmény létrehozta továbbá a Zöld Klíma Alapot, amely a források jelentős részének célba juttatásáért fog majd felelni.

Az úgynevezett „REDD+” (Reducing Emissions from Deforestation and Forest Degradation – Az erdőirtásból és az erdők pusztulásából származó kibocsátások csökkentése) nevű mechanizmus és más, hasonló innovációk lehetővé teszik, hogy a fejlődő országokban fellépjünk az erdőirtásból és az erdők pusztulásából származó kibocsátások csökkentése érdekében. E tevékenységek egyike sem volna lehetséges a globális kormányzási struktúrák és az együttműködés szelleme nélkül.

Az Európai Unió igyekszik előmozdítani a közös kihívásokra és célokra történő, együttműködésen alapuló válaszadást. Az EU 2020-as Jövőképe egy intelligens, fenntartható és nyitott gazdaság köré tervezett növekedési stratégiát fogalmaz meg.

A magánszférabeli szereplők növekvő szerepe

Egyértelmű, hogy a globális politikai folyamatok fontos szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a gazdasági növekedés ne pusztítsa el az annak alapjául szolgáló természeti rendszereket. A globalizációnak azonban egy másik meghatározó jellegzetessége az, hogy egyre nagyobb szerep jut a nem kormányzati szereplőknek.

A multinacionális vállalatok is – például a mobiltelefonos és informatikai társaságoknak – fontos szerepet játszhatnak a fenntartható fejlődés biztosításában. Az első vállalat, amely tanúsítja, hogy termékei nem tartalmaznak „konfliktusgerjesztő” ásványokat, számos ember életére gyakorol majd pozitív hatást, és óriási értékesítési potenciálra tesz szert.

Át kell tekintenünk a vezető vállalkozások nyújtotta, innovatív kutatási és fejlesztési példákat, és alkalmaznunk kell azokat az előttünk álló kihívásokra. Mozgósítanunk kell a rendelkezésünkre álló teljes problémamegoldó kapacitást a folyamatos, fenntartható fejlődés érdekében.

Polgárokként szintén mobilizálódunk, akár egyénileg, akár nem kormányzati szervezeteken keresztül. Egyesek az utcára vonulnak tüntetni. Mások az idejüket és energiájukat a táplálkozási vagy a közösségi aktivizmus újrafelfedezésére fordítják. Sokan úgy alakítják ki fogyasztási szokásaikat, hogy a lehető legkisebb környezeti hatást gyakorolják, és tisztességes hasznot biztosítsanak a harmadik világbeli termelőknek. A lényeg, hogy a globalizáció mindannyiunkra hatással van, és kezdünk ráébredni, hogy nem vagyunk tehetetlenek, hogy képesek vagyunk alakítani a dolgok menetét.

Fejlődés, alkotás, munka és oktatás

Folytatnunk kell a fejlődést, az alkotást, a munkát és az önképzést és okosabbnak kell lennünk a természeti erőforrások felhasználásában. A millenniumi fejlesztési célok legelső, kritikus célja például az, hogy biztosítsa a természeti környezetet, amelytől a legszegényebbek mindennapi túlélése függ.

Ez a természeti erőforrásokkal való olyan gazdálkodást jelent, amely lehetővé teszi a helyi közösségek számára a túlélést, és később azt, hogy élvezzék az előnyöket, és végül hogy fejlődjenek. Ez az egyik legnagyobb kihívás, amellyel globális szinten szembe kell néznünk, ahogy ez a következő, az indiai erdőlakókról szóló fejezetből is kiderül majd.

Olyan kihívás ez, amelynek megválaszolásában nagy szerepe van az európaiaknak. A globális erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás kulcsfontosságú lesz a méltányos gazdasági jólét, a nagyobb mértékű társadalmi kohézió és az egészségesebb környezet elérése szempontjából.

  • Az ENSZ nemrégiben készült, „Utak a zöld gazdaság felé” című jelentése az alábbi címen olvasható:
    www.unep.org/greeneconomy

Hands Innováció: ásványok

Ujjlenyomatvétel

A németországi Hannoverben működő Szövetségi Természetierőforrás- és Geológiai Intézetnél Dr. Frank Melcher vezetésével egy kutatócsoport az elektronikai cikkekben használt ásványok tanúsítására szolgáló, a gyémántok tanúsításához hasonló módszer kifejlesztésén dolgozik. A kérdéses ásványok mindegyike egyedi, a származási helyéhez kötődő „ujjlenyomattal” rendelkezik.

„Az ásványok – például a koltán vagy a kassziterit – ujjlenyomatának meghatározásához egy apró lyukat fúrunk a mintán” – magyarázza Dr. Melcher.

„Ezután körülbelül két-három órán keresztül vizsgáljuk a mintát, aztán pedig elemezzük annak összetételét. Így kapjuk meg az ujjlenyomatot. Ez pedig nagyon is jellemző Bisie községre.

Minden itt elemzett szemcse alapján meg tudjuk határozni a formáció korát – geológiai korát –, és kijelenthetjük, hogy például ez az anyag a Kongói Demokratikus Köztársaságból vagy Mozambikból származik, mivel pontosan tudjuk, hogy ezeknek a szemcséknek mennyi idősnek kell lenniük.

Így tehát technikailag képesek vagyunk meghatározni a nyers ásványok eredetét, de ezt még azelőtt kell megtennünk, hogy fémmé olvasztanák azokat” – mondja Dr. Melcher.

Dr. Melcher a német és a kongói kormány között a „Kongói Demokratikus Köztársaság természetierőforrás-ágazata átláthatóságának és ellenőrzésének erősítése” nevű projekt céljából kötött együttműködési megállapodások keretében végzi munkáját. A 2009-ben megkezdett munka támogatja a kongói bányaügyi minisztériumot az ónra, a volfrámra, a tantálra és az aranyra kiterjedő ásványhitelesítési rendszer megvalósításában.

 

Permalinks

Geographic coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések