Interjú – Málta: a vízhiány az élet velejárója

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2018. 10. 15. Utolsó módosítás 2019. 02. 15.
11 min read
Málta egyike annak a 10 országnak, ahol a legnagyobb a vízhiány. Mi a teendő, ha a természet csupán a lakossági vízigény felét biztosítja? Málta tiszta vizet „állít elő” és ügyel arra, hogy egy csepp víz se vesszen kárba. A máltai Energia- és Vízügyi Hivatalt képviselő Manuel Sapiano új technológiákról, háztartási és mezőgazdasági vízről, valamint a sziget körüli érintetlen fürdővízről beszélgetett velünk.

 Image © K. H. Reichert / Flickr

Miként kezelik Máltán a vízhiányt?

Földrajzi helyzete miatt Máltán természetes jelenség a vízhiány. Az alacsony csapadékszinttel és magas hőmérséklettel jellemezhető mediterrán éghajlaton kevés az elérhető természetes víz, a párolgás pedig nagy vízveszteségeket okoz. Emellett Máltán közel 1400 fő/km2 a népsűrűség értéke. Más szóval tehát nagyon sűrűn lakott területtel, és kevés rendelkezésre álló vízzel rendelkezünk.

A természet csak körülbelül a teljes vízigényünk felét tudja biztosítani. Málta 1982 óta a tengervíz sótalanításával „állít elő” vizet. A sótalanítást kiegészíti egy átfogó szivárgás csökkentési  program, amelyet a közüzemi vízszolgáltatónk már az 1990-es évek óta komoly beruházásokkal fejleszt. Ennek eredményeként jelenlegi települési vízigényünk mintegy 60%-a az 1992. évi szintnek, ami főleg a szivárgások csökkentésének  köszönhető. A kereslet és kínálat közötti rés hatékonyabb betöltése érdekében tavaly elindítottunk egy nagyratörő programot is a víz újrahasználatára.

Az igények egymással versengenek, hiszen Málta természetes vízi erőforrásai korlátozottak. Hiába kérnek több vizet a városlakók vagy a gazdálkodók, a természetnek is kell a víz. A Máltán kialakított összes vízgazdálkodási tervnek biztosítania kell a természet vízigényének tiszteletben tartását és kielégítését. Völgyeink jelentik az ökoszisztémák csomópontjait; ezek között vannak őshonosak is, és ezért kiváló ökológiai értékűek. Ennek megfelelően vannak olyan területek a völgyekben, ahová „tilos belépni és tilos hozzáérni”, mert az ott élő növényeket és állatokat – valamint azok vízigényét – tiszteletben kell tartani.

Nem nagyon drága a sótalanítás? Nem gyakorol túl nagy hatást a tengeri környezetre?

A természeti erőforrások sajnos nem elegendőek, így az édesvíz „előállítása” számunkra nem választás, hanem kényszer. Emellett a sótalanítási technológia az utóbbi években jelentős változásokon ment át, különösen az energiahatékonyság terén. A máltai közüzemi vízszolgáltató (Water Services Corporation) jelenleg átfogó felújításokat végez – uniós kohéziós finanszírozás mellett – az összes sótalanító üzemében. Ezzel a tengervízből származó édesvíz 1 köbméterének előállítási energiaigénye 2,8 kilowattórára csökken. Tíz évvel ezelőtt ez az érték még közel 6 kilowattóra volt. A sótalanítási technológia nagyon hatékonnyá vált, és az ágazat folyamatosan törekszik az egyre magasabb hatékonysági szintek elérésére.

A sótalanítás tengeri környezetre gyakorolt hatásait illetően főleg a sótalanítási folyamat melléktermékét, a sósvizet kell megemlíteni, amelyet beleöntenek a tengerbe. Viszonylag kis méretű sótalanító üzemeink olyan helyeken találhatók, ahol erősek a tengeri áramlatok. A kibocsátott mennyiség tehát korlátozott és gyorsan szétterjed. A közüzemi cég előzetes vizsgálatokat végzett az üzemeinkből történő kibocsátásról, és azt találta, hogy a tengeri környezetre gyakorolt potenciális hatás a kibocsátási ponttól számított első néhány méterre korlátozódik. Az így kapott eredményeket a tervezett kibocsátási létesítmények fenntarthatóbb kialakításához vették figyelembe és ültették át a gyakorlatba. E vizsgálatok most egy integrált LIFE projekten keresztül folytatódnak majd.

A sótalanító üzem telepítési helyének kiválasztásánál számos tényezőt kell figyelembe venni. Az üzem mérete nem csak a kibocsátás szempontjából, hanem az ellátás biztonságának szempontjából is fontos tényező. Stratégiai telepítésű három üzemünket a tengerpart különböző pontjain építettük - főleg azért, hogy ha például olajszennyezés esetén az egyik üzemet le kell állítani, akkor a másik kettő tovább működhessen.

A terület geológiai adottságai szintén fontosak. A máltai sótalanító üzemek mélytengeri kutakon keresztül jutnak vízhez, és ezért az alapkőzet tisztító hatására támaszkodnak. Ennek köszönhetően kevesebb előkezelésre van szükség, ily módon pedig az előállítási költségek is csökkennek. Ez fontos tervezési szempontot jelent, mivel az előkezelés költsége elérheti akár magának a sótalanításnak a költségét is.

Tekintettel a természetes vízhiányra, mivel járulnak hozzá a máltai polgárok a víztakarékossághoz?

A máltai polgárok napi vízhasználata személyenként körülbelül 110 liter, ami a többi uniós országhoz képest viszonylag alacsony érték. Azonban új nehezítő körülményeket is figyelembe kell vennünk. Az ország közelmúltbeli gazdasági növekedésének köszönhetően közel 50 000 külföldi munkavállaló érkezett Máltára. Az idegenforgalmi ágazat is folyamatosan bővül, és a becslések szerint közel 40 000 lakosnak megfelelő létszámot hoz a szigetre. Ha több ember tartózkodik itt, az nagyobb vízigényt jelent. Emellett az embereknek eltérő vízhasználati szokásaik vannak. Ha például valaki hozzá van szokva ahhoz, hogy egy vízben gazdag országban napi 250 liter vizet használ, akkor ezt nehéz néhány nap alatt 110 literre csökkenteni. Az Energia- és Vízügyi Hivatal éppen most indít útjára egy átfogó vízvédelmi kampányt, amely az említett demográfiai és társadalmi-gazdasági tendenciákra is figyelve ad teljes képet a vízigények kezeléséhez.

E tekintetben minden bizonnyal szerepe lehet a víz árképzésének. Máltán a hazai lakosoknak kiszámlázott ár meglehetősen magas: köbméterenként 1,39 euró az első 33 köbméter után évente. Az ezt meghaladó mennyiség esetén köbméterenként 5,14 euróra emelkedik az ár. Ez a sávos árképzési mechanizmus már önmagában is a vízhasználat korlátozására ösztönöz.

Emellett a piac is segíti az emberek kisebb vízhasználatát. Manapság például nagyon nehéz újonnan beszerezni nagy méretű vécéöblítő-tartályt. Az újonnan vásárolt csapok már valószínűleg levegőztetővel vannak ellátva. Egyre javul a mosó- és mosogatógépek víz- és energiatakarékossága.

Most kezdtük vizsgálni az újrahasznosítást, amivel szintén sok víz takarítható meg.

Miként használják fel majd az újrahasznosított vizet?

Két rendszerre összpontosítunk: a mezőgazdasági és a háztartási használatra. A mezőgazdasági rendszer – víztisztító üzemeken keresztül – évi 7 millió köbméter újrahasznosított vizet állít elő. Becsléseink szerint ez a mezőgazdasági vízhasználat egyharmadának felel meg.

Otthonainkban a víz 30–45%-át használjuk zuhanyozáshoz és hasonló mennyiséget vécélehúzáshoz. Ha a viszonylag tiszta zuhanyvizet vécélehúzáshoz használjuk – ahol nincs közvetlen érintkezés emberekkel –, akkor a napi vízhasználatot a személyenkénti 110 literről körülbelül 70 literre csökkenthetjük. A megtakarítási lehetőség ugyan óriási, de számunkra mindig a közegészség az elsődleges szempont. A technológiának biztonságosnak kell lennie, hiszen végső soron a magunk és családunk egészsége a tét.

Mi a helyzet az újrahasznosított víz mezőgazdasági alkalmazásával?

A mezőgazdaságnak vízre van szüksége. Viszonylag olcsó és helyi megoldás a víz közvetlen kiszivattyúzása a felszín alatti víztartó rétegekből. A probléma az, hogy Málta víztartó rétegei közvetlenül érintkeznek a tengervízzel, és csak korlátozottan termelhető ki belőlük víz. Az édesvíz nagy mennyiségének a víztartó rétegekből való kitermelése a tengervíz beáramlásával járna, ami miatt használhatatlanná válna a felszín alatti víz, és romlana az általános minősége. Ebben az esetben nyilvánvalóan mindenki veszítene.

A felszín alatti vízkitermelés mennyiségének szabályozása céljából az utóbbi években csaknem az összes privát fúrólyukra mérőket szereltek fel. Ma már pontosabb áttekintésünk van a mezőgazdasági vízhasználatról és vízigényekről. Gazdálkodóknak szánt alternatívánk a magasan polírozott, tisztított szennyvíz (highly polished treated waste water) – ennek részleteit a máltai „Új Víz”  program tartalmazza.

Miként reagálnak a gazdálkodók az újrahasznosított víz alkalmazásának ötletére?

Ebben az esetben nagy szerepe van a percepciónak. A „szennyvíz” helyett a „reciklált”, vagy „kezelt” víz percepcióját kell erősítenünk. A gazdálkodók általi elfogadás erősítése érdekében ismertetjük az új tisztítási folyamat során elért minőségi szinteket. Azt is bemutatjuk, hogy ennek a víznek a használata semmilyen módon nem károsítja a növényeket.

E célból árképzési ösztönzőket is alkalmazunk. Az „új víz” esetében emelkedő sávos árképzési mechanizmus kerül kialakításra. Az újrahasznosított víz elfogadása érdekében az első tarifasáv egyelőre nem vonatkozik a mezőgazdasági ágazatra.

További fontos intézkedést jelent a kis méretű, helyszíni esővíztározók kifejlesztése. Málta uniós csatlakozása óta erős növekedésnek indult az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által támogatott ilyen víztározók fejlesztésére vonatkozó kérelmek száma.

Miként járulnak hozzá az uniós kezdeményezések és támogatások Málta vízgazdálkodásához?

Az uniós Kohéziós Alap keretén belül a vízügyi ágazat jelenti Málta egyik legfőbb prioritását. Jelenleg több vertikális beruházással is foglalkozunk az infrastruktúrák terén: a tengervíz sótalanítás energiahatékonyságának javítása, az Új Víz program, a vízelosztás hatékonyságának fokozása, a szennyvízcsatorna hálózat felújítása és szabályozása, innovatív technológiák tesztelése, vízmegóvási kampányok, és a felszín alatti vizek kitermelésének  kezelése.

Ezek az intézkedések abban a vízgazdálkodási keretben kerülnek majd egymás mellé, amelynek kialakítása Málta második vízgyűjtő-gazdálkodási terve alapján történik egy integrált projekten keresztül. Ez az integrált projekt is az EU LIFE program  támogatását élvezi, és célja a figyelemfelkeltés fokozása, az új technológiák és gyakorlatok bevezetésének ösztönzése, valamint az irányítási kérdések megoldása. Azt is vizsgáljuk, hogy európai és más regionális kezdeményezéseken keresztül miként oszthatjuk meg e tudást a Földközi-tenger térségének más szigeteivel és tengerparti területeivel.

Milyen a Málta körüli tengervizek állapota?

A tengeri környezet terheit az egyedi tényezők – például szigetünk nagy népsűrűsége és intenzív idegenforgalmi ágazata, a tengerparti övezetek és a tengervíz kereskedelmi és szabadidős célú hasznosítása – jelentik. Az elmúlt évek során azonban – szintén főleg az uniós támogatásoknak és jogszabályoknak köszönhetően – jelentős javulások történtek. Ennek egyik fontos példája a tengerparti vizeink minőségjavulása – a legfrissebb eredmények szerint fürdővizeink „szuper” állapotban vannak. E javuláshoz kétségtelenül hozzájárult a Települési Szennyvíz Kezeléséről szóló Irányelv végrehajtása a három új üzem kapcsán.

Azzal is foglalkozunk, hogy miként lehet javítani a tápanyag-gazdálkodást a mezőgazdaságban és mérsékelni a szivárgások  miatti szennyezést. Málta számára létfontosságú a tengerparti vizek minősége. Tekintettel Málta nagy népsűrűségére, a tenger melletti pihenés is az életünk része a nyári hónapokban, ezért a tiszta strandok és a kiváló minőségű fürdővizek nem csak a turistáknak, hanem nekünk is fontos.

Manuel Sapiano

szakpolitikai vezető (vízügy)

Energia- és Vízügyi Hivatal, Málta

 

 

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Felvéve: