All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Hírek
Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások megerősítése nemcsak a jelenlegi energiaválság kezelése, hanem a klímasemlegesség elérése szempontjából is döntő fontosságú
Az EEA „
” című jelentésében szereplő adatok szerint Európában az üvegházhatásúgáz-kibocsátás hosszú ideig tartó csökkenését követően, a Covid19-világjárvány miatti lezárások utáni gazdasági fellendülés a kibocsátások növekedéséhez vezetett, különösen a közlekedési, az ipari és az energiaellátási ágazatban. A küszöbön álló energiaválság és különösen a magas gázárak miatt az energiaellátási ágazatban részben áttértek a karbonintenzívebb üzemanyagokra, míg a megújuló energia utóbbi években megfigyelt erőteljes térnyerése 2021-ben alábbhagyott. E fejlemény ellensúlyozása érdekében alapvető fontosságú, hogy az energetikai infrastruktúrát érintően napjainkban hozott döntések a szén-dioxid-kibocsátás magas szinten való rögzülésének elkerülése érdekében figyelembe vegyék a jövő klímasemlegességi célkitűzését.„Az elkövetkező hónapokban és években kritikus fontosságú intézkedésekre lesz szükség annak biztosítása érdekében, hogy az európai uniós tagállamok ambiciózus kibocsátáscsökkentési terveket valósítsanak meg az uniós éghajlatpolitikai célok elérése érdekében. Bár idén télen rövid távú intézkedésekre van szükség az energiaellátás javítása érdekében, ezek a beruházások nem idézhetik elő azt, hogy Európa több éven át a fosszilis tüzelőanyagoktól függjön. Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások megerősítése nemcsak a jelenlegi energiaválság kezelése, hanem a klímasemlegesség elérése szempontjából is döntő fontosságú” – jelentette ki Hans Bruyninckx, az EEA ügyvezető igazgatója.
Az európai uniós tagállamok által szolgáltatott előzetes adatok alapján az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2021-ben 2020-hoz képest 5%-kal nőtt, beleértve a nemzetközi légi közlekedést is. A kibocsátások azonban jóval a Covid19 előtti szint alatt maradnak.
A becslések szerint az energiafogyasztás 2021-ben a primerenergia-fogyasztás tekintetében 6%-kal, a végsőenergia-fogyasztás tekintetében pedig 5%-kal nőtt 2020-hoz képest. A primerenergia-fogyasztás az energiaigényt jelzi, míg a végsőenergia-fogyasztás a végfelhasználók általi tényleges felhasználásra utal. Az energiafelhasználás eme növekedése nagyrészt a gazdasági fellendülésnek tulajdonítható. 2021-ben az emelkedő energiaáraknak az éves fogyasztási adatokra gyakorolt hatása még nem volt szembeszökő. Ez a hatás 2022-ben várhatóan nyilvánvalóbb lesz.
Az előzetes adatok arra engednek következtetni, hogy a megújuló energiaforrások teljes európai részaránya 2021-ben továbbra is az energiafogyasztás 22%-a maradt, ami lassulást jelent az elmúlt évek egyébként erőteljes növekedéséhez képest. Ez azzal magyarázható, hogy 2021-ben a szél- és a vízenergia kisebb részarányt képviselt, míg az energiafogyasztás ismét fellendült.
Ahhoz, hogy hosszú távon megvalósuljon a klímasemlegesség, a következő években minden évben jelentős kibocsátás-csökkentést kell fenntartani. Az európai klímarendelet az 1990-es szinthez képest legalább 55%-os nettó üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentésre módosította a 2030-ra vonatkozó célt. Az Európai Parlament és a tagállamok jelenleg tárgyalják az átfogó „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot, figyelembe véve ugyanakkor a 2022. évi RePowerEU tervet is.
A 2030-ra kitűzött 55%-os nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás elérése érdekében a 2021. évi becsült szinthez képest a kibocsátást évente átlagosan 134 millió tonna szén-dioxiddal (MtCO2 eq) kellene csökkenteni. Ez több mint kétszerese az 1990 és 2020 között elért átlagos éves csökkenésnek. Minden ágazatnak jelentősen fokoznia kell az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló erőfeszítéseit. Emellett növelni kell a földhasználat, a közvetett földhasználat-változás és az erdőgazdálkodás révén történő szén-dioxid-eltávolítás szintjét, megfordítva a szénelnyelők csökkenésének jelenlegi tendenciáját az EU-ban.
Ugyanakkor az energiafelhasználásnak a következő években jelentősen csökkennie kell – a REPowerEU terv keretében 2030-ra vonatkozóan újonnan javasolt cél a 2022–2030-as időszakban az éves energiamegtakarítás több mint megkétszerezését teszi szükségessé. Ugyanez vonatkozik a megújuló energiaforrásokra is: 2005 óta a megújuló energia részaránya Európa teljes bruttó energiafogyasztásában évente átlagosan 0,8 százalékponttal nőtt. Ennek a számnak 2030-ig évente 2,5 százalékpontra kell emelkednie annak érdekében, hogy teljesüljön a megújuló energiára vonatkozóan a REPowerEU tervben javasolt, megnövelt 45%-os célkitűzés.
Bár tagállami szinten már jelentős előrelépés történt, a jelenlegi szakpolitikák és intézkedések nem elegendőek az ambiciózus új éghajlat- és energiapolitikai célok eléréséhez. A tagállamok 2023 közepéig benyújtják nemzeti energia- és éghajlatpolitikai terveik módosítástervezetét. Ez lehetőséget biztosít számukra arra, hogy fokozzák intézkedéseiket, és olyan terveket dolgozzanak ki a 2030-ig tartó időszakra, amelyek tükrözik az új uniós törekvéseket és a klímasemlegesség célját.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/highlights/trendek-es-elorejelzesek-korlatozott-merteku or scan the QR code.
PDF generated on 2024. október 13., 15:41
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal