Hírek
Motorizált közlekedés: vonat, repülőgép, közúti gépjármű vagy hajó – melyik a leginkább környezetbarát?
- Bulgarian (bg)
- Czech (cs)
- Danish (da)
- German (de)
- Greek (el)
- English (en)
- Spanish (es)
- Estonian (et)
- Finnish (fi)
- French (fr)
- Croatian (hr)
- Hungarian (hu)
- Italian (it)
- Lithuanian (lt)
- Latvian (lv)
- Maltese (mt)
- Dutch (nl)
- Norwegian (no)
- Polish (pl)
- Portuguese (pt)
- Slovak (sk)
- Slovenian (sl)
- Swedish (sv)
- Turkish (tr)
Utazás repülőgéppel, vonattal vagy személygépkocsival: a környezetvédelmi szempontból legmegfelelőbb választás nem mindig egyértelmű. A legutóbbi, 2020-as közlekedési és környezetvédelmi éves jelentés az Európai Unió zöld megállapodásának megvalósítására irányuló erőfeszítések közepette foglalkozik a témával, és felméri a vonattal, illetve repülőgéppel történő utazás értékét. Az európai zöld megállapodás azt a célt tűzi ki, hogy 2050-re 1990-hez képest 90%-kal csökkenjen a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátás. A fenntarthatóbb közlekedésre való átállás jelentősen hozzájárulhat e célkitűzés eléréséhez. A jelentés kifejti, hogy a személyszállítás tekintetében a légi közlekedésről a vasúti közlekedésre való áttérés ebben kulcsszerepet játszhat.
A vasúti és a légi közlekedés környezeti hatása
2018-ban a közlekedés tette ki az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátásának 25%-át. Az ágazat kibocsátása elsősorban a közúti közlekedésből származik (72%), a tengeri közlekedés és a légi közlekedés a kibocsátás 14, illetve 13%-át teszi ki, míg a vasúti közlekedés (kizárólag a dízelvonatok kibocsátását figyelembe véve) 0,4%-os részarányt képvisel. A globális felmelegedéshez és a légszennyezéshez való közvetlen hozzájárulás mellett figyelembe veszik a vonatok és repülőgépek által felhasznált energia előállítása, szállítása és elosztása során keletkező kibocsátásokat is. A közlekedés a légszennyező anyagok nem kipufogógáz-eredetű kibocsátását is okozza, például a fékek, kerekek, gumiabroncsok vagy vasúti vágányok kopása miatt.
Vonat vagy repülőgép?
A jelentés külön megvizsgálja az európai személyszállítási ágazat jelentős részét képező vasúti és légi közlekedés hatásait. Az értékelés rámutat, hogy a gyalogláson és a kerékpározáson kívül a vasúti közlekedés a legjobb és legészszerűbb közlekedési mód. A légi közlekedésből származó kibocsátás hatásai az utaskilométerek alapján sokkal nagyobbak. A jelentés azonban megjegyzi, hogy a repülés nem feltétlenül a legkárosabb választás. A benzin- vagy dízelüzemű autóval való utazás károsabb lehet, különösen, ha egyedül utazik az ember.
A jelentés megjegyzi azonban, hogy a hosszabb távolságokon a légi közlekedés környezeti költségei kevésbé emelkednek, mivel a leszállás és a felszállás környezeti költségei nem nőnek a közvetlen járattal megtett távolsággal együtt.
Az értékelés az Európa-szerte 20 várospár közötti utazás összehasonlításán alapul.
Az EEA által megrendelt, szintén a mai napon közzétett tanulmányon alapuló külön EEA-tájékoztató szerint a vasút és a hajózás a legkevésbé karbonintenzív motorizált közlekedési forma. A vasúti és a vízi közlekedés esetében a legalacsonyabb a kilométerenkénti és szállított egységenkénti kibocsátás, míg a légi és a közúti közlekedés jelentősen több kibocsátást eredményez.
Míg a tanulmány által lefedett ötéves időszakban jelentősen javult a vasúti és a légi közlekedés hatékonysága, más közlekedési módok hatékonysága stagnálni látszik. A tájékoztató szerint ösztönözni kell a vasúti és vízi közlekedésre való átállást, ugyanakkor javítani kell valamennyi motorizált közlekedési mód üvegházhatásúgáz-hatékonyságát.
Permalinks
- Permalink to this version
- 93ac759d1e3a4dbe8759a678be3e5cbf
- Permalink to latest version
- FM6PZD3KXV
Geographic coverage
Temporal coverage
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/highlights/motorizalt-kozlekedes-vonat-repulogep-kozuti or scan the QR code.
PDF generated on 2021. szeptember 18., 19:50
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal