következő
előző
tételek

Article

Fenntartható városok: az európai városképek átalakítása

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2021. 11. 08. Utolsó módosítás 2021. 11. 16.
5 min read
Photo: © Uno Raamat, Unsplash
Európa ambiciózus környezetvédelmi és éghajlat-politikai célokat tűzött ki, a karbonsemlegességtől a körforgásos gazdaságig, a tisztább levegőtől a tisztább közlekedésig. Az európai polgárok nagy többségének lakóhelyéül szolgáló városoknak meghatározó szerepet kell vállalniuk Európa fenntarthatósági céljainak elérésében. A kérdés adott: hogyan válhatnak a városok fenntarthatóvá?

Észtország fővárosa, Tallinn nemrég elnyerte a 2023. évi Európa Zöld Fővárosa díjat, ezzel pedig olyan európai városokhoz csatlakozott, mint Stockholm, Hamburg, Koppenhága, Grenoble, Ljubljana, Lisszabon és Lahti. A húsz- és százezer fő közötti lakosságú városok körében kiosztott Zöld Levél díjat 2022-ben a portugáliai Valongo és a hollandiai Winterswijk kapta. Az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehettem a bírálóbizottság munkájában. Rendkívül inspiráló és felemelő élmény volt látnom, milyen intézkedéseket tesznek az európai városok annak érdekében, hogy fenntarthatóvá váljanak, egyúttal pedig felkészüljenek az előttük álló kihívásokra. Igaz, hogy a fenntarthatósághoz vezető út nem éppen zökkenőmentes.

Az európai polgárok háromnegyede városlakó. Mindegyik város összetett rendszer, ahol élő, folyamatosan változó körülmények között találkoznak a közösségek és a környezet. A városok társadalmi, kulturális és gazdasági központok, amelyek az őket körülvevő régiók szerves részét képezik. E közös jellemzők ellenére mindegyik európai kis- és nagyváros egyedi. A történelem során kialakult és földrajzi elhelyezkedésük, lakóik és társadalmi-politikai rendszerük által formált sajátosságokkal rendelkeznek. Következésképpen az előttük álló kihívások is nagyban különböznek.

A városok egy részében elöregszik vagy csökken a lakosság, míg máshol növekszik. A gazdasági ágazat, például a nehézipar, az idegenforgalom vagy a halászat hanyatlása súlyosan érintheti egyes városok gazdaságát, ezzel szemben más városok gazdasági innovációs mágnesekként az Unió egész területéről odacsábítják a fiatal tehetségeket. Ehhez hasonlóan a városok környezeti hatásaiban is számottevő különbségek mutathatók ki.

Eszközeink, például az európai levegőminőségi mutató és az európai városi levegőminőségi adatmegjelenítő azt mutatják, hogy nem ugyanazt a levegőt lélegezzük, ennek pedig eltérő okai és következményei vannak. Más értékelések és indikátorok szerint a különféle régiókat – és városokat – eltérő módon érinti majd az éghajlatváltozás. A part menti városok, különösen az északnyugat-atlanti térségben, a szökőár növekvő veszélyével szembesülnek majd, míg a déli városok vízhiányra vagy erdőtüzekre számíthatnak. Tanulmányainkból arra is fény derül, hogy egy adott városon belül bizonyos közösségek és csoportok, különösen az idősek kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mivel egyszerre több környezeti veszély, többek között a légszennyezés vagy a zajártalom is érinti őket.

Ugyanakkor, sajátos jellemzőiktől és kihívásaiktól függetlenül minden városnak intézkedéseket kell hoznia, hogy felkészüljön az éghajlati hatásokra. Minden városnak közre kell működnie a klímasemlegességre, a körforgásos gazdaságra és a biológiai sokféleségre vonatkozó célok elérésében, egyúttal tisztább és egészséges környezetről kell gondoskodnia, és lakói számára jobb társadalmi és gazdasági lehetőségeket kell teremtenie.

A legtöbb európai város évszázadok óta létezik, és utcái, negyedei és épületei ezt az örökséget tükrözik. Részben a meglévő infrastruktúra határozza meg, milyen gyorsan cserélhetjük le az épületállományt, korszerűsíthetjük a fennálló épületeket, illetve alakíthatunk ki új közlekedési lehetőségeket. Ezekben az esetekben a fenntarthatóság eléréséhez kellő körültekintésre van szükség.

A végcél talán ugyanaz, de a fenntarthatósághoz vezető útnak kétségtelenül az egyes városok sajátos jellemzőihez és kihívásaihoz kell igazodnia. Mi az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnél összehoztuk az érdekelt feleket, hogy közös elméleti keretet alakítsunk ki, amely a kérdéskörrel foglalkozó közelmúltbeli jelentésünk és tájékoztatónk, valamint későbbi értékeléseink alapjául szolgál. Az elméleti keret célja, hogy segítséget nyújtson a városi hatóságoknak és a politikai döntéshozóknak a fenntarthatósági átállás megtervezésében úgy, hogy a következő hatféle szempontból vizsgálják a városi fenntarthatóságot: körforgásos város, ellenállóképes város, alacsony szén-dioxid-kibocsátású város, zöld város, befogadó város és egészséges város.

A zöld és kék területek városközponton belüli kialakításától a közforgalmú közlekedés aktív mobilitási rendszerekkel, például a kerékpározással és gyaloglással való kiegészítéséig, valamint hatékonyabb újrahasznosítási rendszerek kialakításáig számos lehetőség kínálkozik a városok fenntarthatóvá tételére. A technológiai fejlesztések, például az elektromos járművek vagy a távmunka szélesebb körű elterjedésével felgyorsulhat ez a folyamat. Európa Zöld Fővárosainak példája is egyértelműen mutatja, hogy a megfelelő irányítási struktúrákon, ismereteken és adatokon nyugvó, hosszú távú és következetes jövőképpel néhány évtized alatt valóban átalakíthatók a városok.

 

 Hans Bruyninckx

Hans Bruyninckx

az EEA ügyvezető igazgatója
A vezércikk az EEA 2021. szeptemberi hírlevelében jelent meg.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Tags

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések