következő
előző
tételek

Közös környezeti információs rendszer (SEIS)

Nyelv megváltoztatása
Lap Utolsó módosítás 2023. 03. 15.
A közös környezeti információs rendszert (Shared Environmental Information System, SEIS) azzal a céllal hozták létre, hogy Európa-szerte javítsa a környezeti adatok és információk gyűjtését, cseréjét és felhasználását. A SEIS célja, hogy a meglévő információs rendszerek és folyamatok egyszerűsítésén és modernizálásán keresztül egy integrált, webalapú uniós szintű környezeti információs rendszert hozzon létre.

Mi a SEIS?

Történet: 2008 februárjában az Európai Bizottságnak „A közös környezeti információs rendszer felé” című közleménye megoldást javasolt a környezeti információk terén Európa előtt álló kihívásokra. Azóta a SEIS az Európai Bizottság, az EEA, valamint az Eionet (Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat) 39 országának együttműködésén alapuló kezdeményezéssé vált. A SEIS bevezetése lényegében 2009 óta munkánk középpontjában áll, és még ma is a 2014–2018-as többéves munkaprogram és mindennapi munkánk alapját képezi.

Célok: A SEIS egy továbbfejlesztett környezeti információs rendszert kíván létrehozni Európa számára. A SEIS tudásbázisunk növekedésének egyik fő mozgatórugója; integrálja az Eionet és más hálózatok és partnerek, a civil tudományos kezdeményezések, a közösségi ötletbörzék és a környezeti információgyűjtés új kezdeményezéseit, például a Copernicus által nyújtott rengeteg információt. Ezeket a célokat támogatja a nyilvános adatszolgáltatók hálózata, amelyek megosztják környezeti adataikat és információkat. A SEIS segít egyszerűsíteni, ésszerűsíteni és korszerűsíteni meglévő rendszereiket és folyamataikat, és webes alapokra helyezi azokat. Egy decentralizált, mégis integrált rendszerről van szó, amely javítja a környezeti információk minőségét, elérhetőségét, hozzáférhetőségét és értelmezését.

A SEIS egy megközelítésbeli eltolódást is jelent, ami abban áll, hogy az egyes országok vagy régiók a meghatározott nemzetközi szervezetek felé történő adatszolgáltatás helyett létrehozzák online rendszereiket olyan szolgáltatásokkal, amelyek több felhasználó számára – gépek és emberek számára is – elérhetővé teszik az információkat. Ez az átállás fokozatosan történik, biztosítva, hogy a SEIS maradjon a mozgatórugója a környezeti információkhoz való hozzáférésnek és ezen információk tudásalapú gazdaságba való integrálásának.

A SEIS hét elve: A SEIS hét „elven” alapul. Ezek a következők:

  1. Az információkat a forrásukhoz a lehető legközelebb kell kezelni.
  2. Az információkat egyszer kell begyűjteni, és másokkal meg kell osztani őket számos cél érdekében.
  3. Az információknak könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük, hogy a jelentéstétellel kapcsolatos jogi kötelezettségeknek könnyen eleget lehessen tenni.
  4. Az információknak minden felhasználó számára könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük.
  5. Az információknak hozzáférhetőnek kell lenniük, hogy lehetőség legyen a megfelelő földrajzi szinten a polgárok részvételével történő összehasonlításukra.
  6. Az információknak teljes körűen hozzáférhetőnek kell lenniük a nyilvánosság számára, és nemzeti szinten a megfelelő nyelv(ek)en rendelkezésre kell állniuk.
  7. Az információk megosztását és feldolgozását közös, ingyenes és nyílt forráskódú számítógépes programokkal kell elősegíteni.

 

A SEIS egyik több területet átfogó célja, hogy hozzáférést biztosítson a környezeti információkhoz, és maximalizálja és bővítse azok felhasználását. Az információkat gyakran csak egy célra hozzák létre, azonban rendszerint rengeteg potenciál van bennük más felhasználásokra. A SEIS elveinek alkalmazása megkönnyíti ezt. Például az árvizekre vonatkozó információk – miközben az árvizek lehetséges hatásának mérséklése miatt van rájuk szükség – rendkívül értékesek a biztosítótársaságok és ingatlan vásárlók számára is az ingatlanok kockázatainak értékelése során.

Technológiai lehetőségek: A SEIS-nek egyértelműen ki kell használnia és elő kell mozdítania a modern információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlesztését. Az IKT rendkívül megkönnyíti az információk megosztását, akár az egyének között, akár zárt csoportokban, vagy az egész webes közösségben. Az IKT hasznosításának jó példái az érzékelők, műholdak, interaktív térképszolgáltatások, webszolgáltatások és a mobil alkalmazások.

Az IKT különösen a valós idejű adatok szolgáltatásában nyújt értékes segítséget, amelyeket fel lehet használni az azonnali döntésekhez, legyen szó a vészhelyzeteket kezelő nemzeti kormányokról vagy a polgárokról, akik a helyi időjárással vagy a forgalommal kapcsolatos információk alapján tervezik meg a napjukat.

Alacsonyabb költségek: A SEIS további haszna az állami hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkenése és a nagyobb hatékonyságból adódó költségmegtakarítás. Például az automatizált elektronikus rendszerek fokozatosan felváltják a jelenleg az információcserére fordított emberi erőforrások többségét.

Három pillér: A funkcionális SEIS-t három pillér alapján kell megszervezni: tartalom, infrastruktúra és együttműködés. Először is a rendszernek azonosítania kell az igényelt tartalom (adat) típusait, valamint a lehetséges forrásokat. Másrészt egy hatékony, webalapú technikai infrastruktúrára van szükség, amely teljes mértékben kiaknázza a legkorszerűbb információs és kommunikációs technológiákat, a webszolgáltatásokat is beleértve (ahol a gépek a költséges és kevésbé hatékony humán erőforrások bevonása nélkül kommunikálnak egymással). Harmadrészt pedig együttműködésre és irányítási struktúrára van szükség a humán erőforrások, a bemeneti adatok és a hálózatépítés kezelése érdekében.

Számos alkalmazás: A SEIS hét elvének és három pillérének alkalmazása egyre fontosabbá és szükségszerűbbé válik minden információcserén alapuló hálózat számára, ideértve az EEA által működtetett Eionetet is.

Az EEA a SEIS elvei alapján modernizálja saját információs rendszerét. Az EEA összekapcsolt adatokat biztosít szemantikai adatszolgáltatása részeként, interaktív és megosztáson alapuló térképmegjelenítőt tart fenn, és weboldalán általában biztosítja a környezeti információk online és naprakész állapotát.

A SEIS-hez kapcsolódó egyéb fontos kezdeményezések napjainkban:

Copernicus – megfigyelési szolgáltatások bevezetése, amelyek Föld-megfigyelési adatokat képesek nyújtani

INSPIRE – a környezeti adatokhoz való hozzáférés javítása és ezen adatok szabványosítása a jobb integráció érdekében

ENI – a SEIS kiterjesztése az európai szomszédságra

GEO/GEOSS – a Föld-megfigyelési rendszerek globális rendszerének kiépítése (Global Earth Observation System of Systems)

UN-GGIM – adatok és információk szolgáltatása az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai (SDG) számára

További információk a SEIS-ről: