A forgatókönyvekről és az előretekintő tanulmányokról

Előretekintő tanulmányokat, azaz például forgatókönyveket az utóbbi néhány évtizedben számos nemzetközi szervezet, kormány, vállalat és nem kormányzati szervezet széles köre készített.

Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) hosszú távú kibocsátási forgatókönyvei jól ismertek. Ezek az éghajlatváltozásnak, és az általa kiváltott hatásoknak és a hatásmérséklés lehetőségeinek elemzésében, illetve a hosszú távú célkitűzések megállapításának céljából folytatott nemzetközi tárgyalások elősegítésében széles körű szerepet kaptak.

Egy másik kiemelkedő példa a Millenniumi ökoszisztéma-felmérés. Az ennek során kidolgozott forgatókönyvek a világ ökoszisztéma-szolgáltatásainak szempontjából az elképzelhető különféle jövőbeni helyzetekben bekövetkező lehetőségeket vizsgálják. Az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) hosszú távú elemzéseit a saját globális környezetvédelmi kitekintésében leírt forgatókönyvek alkalmazásával foglalja keretbe. Jelentős nemzetközi szervezetek, például a Világbank, a Nemzetközi Energia Ügynökség és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rendszeresen adnak ki hosszú távú előrejelzéseket és elemzéseket.

A jövő elemzésének nincs szabványos receptje. A feladat tisztán kvantitatív módon, adatok és (matematikai) modellek felhasználásával a jövőbeni irányzatokat megjósolva, illetve azok bizonytalanságait elemezve (ez ismert kilátáselemzés néven is) nem oldható meg, elbeszélő részek, diagrammok és képek formájában kombinálható azonban a kvantitatív elemzés a kvalitatív elemzéssel, sőt, készíthető akár kizárólag kvalitatív elemzés is.

A jövőről való gondolkodás alternatívákban való gondolkodást jelent. A jövő tele van bizonytalansággal, sok minden történhet. A forgatókönyvek ebből a szempontból hatékony eszközök, serkentik ugyanis a megszokott kereteken kívül való gondolkodást. A forgatókönyvek nem jóslatok, de nem is előrejelzések. „Ha-akkor” feltételezéseken alapuló, valószerű leírásai annak, mit tartogathat a jövő szervezeteink, ügyeink, nemzeteink, sőt, egész világunk számára. A környezetvédelmi forgatókönyvek jellemzően a kiindulási helyzet leírását tartalmazzák, amit a kulcsszerepet betöltő hajtóerők és változások alapján alkotott jövőkép leírása követ.

Az EEA PRELUDE forgatókönyvei például segítenek újragondolnunk a biodiverzitáshoz és a tájvédelemhez való jelenlegi hozzáállásunkat. Kiemelnek számos olyan tényezőt, amelyek közép és hosszú távon veszélyeztethetik a hatékonyságot és a sikerességet például a demográfiai változások vagy az éghajlatváltozás terén.