All official European Union website addresses are in the europa.eu domain.
See all EU institutions and bodiesGondoljon a környezetre, csak akkor nyomtassa ki ezt az oldalt, ha feltétlenül szükséges. Egy kis lépés is nagy változást hozhat, ha emberek milliói teszik azt!
Az Európai Bizottság szabályozói megközelítését kiegészítő környezetvédelmi technológiai cselekvési terv (ETAP) közvetlenül foglalkozik a lisszaboni stratégia három dimenziójával: a növekedéssel, a munkahelyteremtéssel és a környezettel. Az ETAP alapján a tagállamok formális nemzeti útiterveket dolgoztak ki. Ezek leírják a környezetbarát technológiák és az ökológiai innovációk szempontjából jelentősséggel bíró terveket, cselekvéseket és eredményeket.
A kutatás és fejlesztés a lisszaboni stratégia fontos alkotórésze, annak célja ugyanis „Európát a világ legdinamikusabb és legversenyképesebb tudás alapú gazdaságává tenni”. Az elvárások szerint a lisszaboni célkitűzések elérésében kulcsszerepet fog játszani az Európai Unió kutatási tevékenységekre vonatkozó hetedik programja (FP7, 2007–2013.) is. Az FP7-et számos európai technológiai platform fogja továbbra is az ipari szükségleteknek megfelelő irányba terelni. Ezek olyan technológiai témákkal foglalkoznak, mint a szélenergia, a hidrogénüzemanyag-cellák, a napelemcellák és a fosszilis tüzelőanyaggal működő, kibocsátásmentes erőművek. Az ilyen platformok jelentős hatást fognak gyakorolni Európa arra irányuló innovatív kapacitására, hogy a tudást és az innovációt hozzáadott gazdasági értékké és környezeti fenntarthatósággá alakítsa.
Európa a kibocsátásmentességhez vezető úton számos cél kitűzésével indult el: a kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok mennyiségének 20%-kal való visszaszorítása 2020-ig (az 1990-es szintekhez képest), 2020-ra az energia 20%-ának megújuló forrásokból való kinyerése, a közúti közlekedésben használt üzemanyagok 10%-ának bioüzemanyagokból való előállítása. Az ilyen célok nagy lehetőséget teremtettek az új energetikai technológiák, illetve a több évtizede megszilárdult energetikai rendszerek átalakítása számára. A 21. században be fog következni a villamos hálózatoknak új, kisebb, szélesebben elosztott, megújuló erőforrásokra épülő technológiák alkalmazásával történő átalakítása. Ez utóbbiak kisebb területi egységek, akár önálló háztartások szintjén fognak működni.
A technológiák önmagukban nem képesek megoldani Európa környezetvédelmi problémáit. Az egyértelmű gazdasági és környezeti előnyök eléréshez különféle megközelítések kombinációjára van szükség, kezdve a jogalkotási intézkedésektől egészen az önkéntes cselekvésekig. Bizonyos rendeletek, mint például a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló irányelv, olyan módszernek bizonyultak, amelynek révén az európai ipar és üzleti vállalkozások hatékonyan ösztönözhetők arra, hogy tiszta technológiák bevezetése révén csökkentsék a hulladékok mennyiségét, illetve bevezessék az újrahasznosítást. Az olyan önkéntes megközelítések, mint például a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS), hasonlóképpen a környezetvédelmi teljesítmény folyamatos javulását váltották ki Európa több ezer iparágában és szervezetében.
For references, please go to https://www.eea.europa.eu/hu/themes/technology/policy-context or scan the QR code.
PDF generated on 2024. március 28., 23:50
Engineered by: EEA Web csapat
Software updated on 26 September 2023 08:13 from version 23.8.18
Software version: EEA Plone KGS 23.9.14
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések
Ossza meg másokkal