következő
előző
tételek

Article

Városi vizek

Nyelv megváltoztatása
Article Publikálva / Megjelentetve 2012. 12. 17. Utolsó módosítás 2021. 05. 11.
Photo: © Peter Bros Nissen | flickr.com
A népességnövekedéssel, az urbanizációval és a gazdasági fejlődéssel együtt az európai városok vízigénye is növekszik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás és környezetszennyezés a városlakók vízellátására is hatással van. Hogyan képesek Európa városai a jövőben is tiszta ivóvizet biztosítani lakosaik részére?

A 2011. júliusi heves esőzések miatt Koppenhága egyes részei víz alá kerültek. A város csatornarendszere nem tudta elvezetni az intenzív, két óra alatt akár 135 millimétert is elérő csapadékot. Koppenhága vízügyi problémái ezzel nem értek véget, ugyanis nem sokkal az esőzések után a város nagy részében a vízhálózat javítása során hetekig szennyezetté vált az ivóvíz. Hasonló, a vízellátáshoz kapcsolódó problémák más városokban is előfordulnak.

Az európai népesség több mint háromnegyede városi területen él és a városi vízszolgáltatótól kapja az ivóvizet. Az Európában összesen kivett édesvíz körülbelül egyötöde kerül a közüzemi hálózatba – azaz háztartásokba, kisvállalatokhoz, szállodákba, irodákba, kórházakba, oktatási intézményekbe és egyes iparágakhoz.

Az egyenletes vízellátás biztosítása a lakosság részére bonyolult feladat. A vízrendszer kialakításakor számos tényezővel kell számolni, úgymint a lakosság nagysága és a háztartások mérete, a földfelszín fizikai jellemzőinek változása, a fogyasztói magatartás, a gazdasági szektor felhasználása (pl. turisztika), a víz kémiai összetétele, valamint a víztározás és szállítás logisztikai kérdései. Ennek során az éghajlatváltozás hatásait, mint a váratlan áradásokat, hőhullámokat és vízhiányos időszakokat is figyelembe kell venni.

Annak érdekében, hogy elkerüljük a városokban a vízválságot, hatékony vízgazdálkodásra kell törekednünk annak minden szakaszában, a vízellátástól a különböző fogyasztói felhasználási formákig. Ennek része a fogyasztás csökkentése valamint a vízgyűjtés és felhasználás új módszereinek kidolgozása és megvalósítása. A vízgazdálkodást a helyi környezeti jellegzetességek figyelembe vételével jobban integrálni kell az általánosabb tekintetben vett városgazdálkodási területbe.

A felhasznált víz ára

Már a technológiai fejlődés és az új árképzési rendszerek önmagukban is bizonyítottan csökkenést hoztak a – jellemzően az európai közüzemi vízellátás 60-80%-át kitevő – háztartási vízfelhasználásban. A háztartási gépeket, többek közt a mosó- és mosogatógépeket érintő fejlesztések úgy járultak hozzá a vízfelhasználás csökkentéséhez, hogy közben nem igényeltek a felhasználók részéről szemléletváltást vagy tudatosságot.

Ennél azonban sokkal jelentősebb vízfelhasználás csökkenést érhetünk el a háztartások vízfelhasználásának 60%-át kitevő, személyes higiéniai célú vízhasználati szokások változtatásával. A WC öblítőtartályok átalakításával például olcsón és egyszerűen csökkenthetjük a felhasználást öblítésenként egy literrel. A zuhanyzórendszer apró módosításával, például a vízáramba kevert levegővel szintén vizet takaríthatunk meg.

Az EU Víz Keretirányelve is kimondja, hogy a vízár összekapcsolása a fogyasztott mennyiséggel is a fenntarthatóbb vízfelhasználásra ösztönöz. A mérőkkel felszerelt háztartások Angliában és Walesben 13%-kal kevesebb vizet fogyasztanak, mint a vízóra nélküli háztartások.

Eső- és szürkevíz újrafelhasználás

Az egyes szektorokban felhasznált, a közüzemi hálózatból származó víznek mindössze 20%-a kerül ténylegesen elfogyasztásra, míg 80% elsősorban kezelt szennyvízként kerül vissza a környezetbe. A városi beton- és egyéb burkolt felületek a csapadékot a csatornahálózatba irányítják, ahol az a szennyvízzel keveredik. Ezzel megakadályozzák, hogy az esővíz behatoljon a talajba és a földalatti vízkészletek részévé váljon, ami pedig a későbbiekben lehetne hasznunkra. A lefolyó esővíztöbblet és a szennyvíz gyakran vízkezelő telepeken át, általában a városoktól távol eső pontokon jut vissza a folyóvizekbe. A városi vízhálózatokban végzett néhány változtatással az esővíz és a kevésbé szennyezett szennyvíz is visszaforgatható lehetne a város vízfelhasználói számára.

Az egyik ilyen változtatás a szürkevíz újrafelhasználása. Szürkevíznek nevezünk minden olyan háztartási szennyvizet, ami nem a WC-ből származik; ide tartozik a fürdő- és zuhanyzóvíz, a mosogatóvíz és a konyhai szennyvíz. Az ilyen szennyvíz helyben is kezelhető vagy kezeletlenül is felhasználható olyan esetekben, amikor nincs szükség ivóvízminőségre, például vécéöblítéshez.

A városokban a tetőről vagy beállókból lefolyó esővizet felfogó gyűjtőtartályokból származó – nem iható – vizet használhatjuk vécéöblítésre, autómosásra vagy kerti locsolásra. Az összegyűlő esővizet közvetlenül vissza is vezethetjük talajvíz-feltöltésre. Az ezt elősegítő rendszerek könnyen telepíthetők a háztartásokba vagy vállalatokhoz és nem igénylik a felhasználási szokások megváltozását. Mindezek ellenére, már a végső felhasználási pontok előtt is többet tehetünk a vízellátás javítására.

Számos előnye van annak, ha hagyjuk, hogy a víz a városon belül beszivárogjon a talajba és víztestekben gyűljön össze: az ilyen felületek kikapcsolódást jelenthetnek a helyi lakosoknak és forróság esetén hűtőhatással szolgálhatnak.

Tap

(c) ABC Open Wide Bay | flickr.com

A veszteségek csökkentése

A csőrepedések és szivárgások hatalmas vízveszteséget okozhatnak: Horvátország vízveszteségének 40%-a a vízszállító hálózaton jelentkezik. A szivárgások karbantartással és a hálózat felújításával, valamint új technológiák alkalmazásával megelőzhetők. Ilyen technológia például a szivárgás hangját felismerő és annak helyét megállapító érzékelő vagy a folyóvíz jelenlétét észlelő rádiójeles berendezés. Az új technológiák alkalmazásával a korlátozott készletekkel rendelkező közüzemi vízszolgáltatók megszabadulhatnak a szivárgásos vízveszteség okozta problémáktól. A vízhálózatok felújítása azonban jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel.

Ideje lépnünk

A városi közüzemi vízellátás fenntarthatóbbá tételéhez nem csupán a fenti lépéseket kell megvalósítani, de szükség van a lakosság körében a vízvédelemmel kapcsolatos szemléletformálásra is.

A háztartási, üzleti és turisztikai célú vízhasználók tájékoztatására és felvilágosítására számos eszköz áll rendelkezésünkre a weboldalaktól az iskolai programokon és önkormányzati információs kiadványokon át a tömegtájékoztatási eszközökig. A berendezések öko-címkézése és a szállodák öko-tanúsítása például szintén a szemléletformálás fontos eszköze lehet, segítve a fogyasztókat a vízhatékonysági és takarékossági kérdéseket illető tájékozott döntések meghozatalában.

A városi vízhasználat fenntarthatóságának további javítása nélkül nem valósulhat meg az édesvíz-források ténylegesen fenntartható felhasználása.

Permalinks

Geographic coverage

Temporal coverage

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések