Az energiáról

A fosszilis tüzelőanyagok emberi tevékenységek során való elégetése nagy mértékben okolható a légkörben koncentrálódó széndioxid (CO₂) mennyiségének növekedéséért, illetve a világ hőmérsékletének ebből adódó emelkedéséért és az éghajlatváltozásért. Az energia iránti igény növekedése a CO₂ felhalmozódásához vezet, az energiatermelés módjából adódóan ugyanis ez a legfontosabb üvegházhatást okozó gáz. Energiaigényének kielégítésében a legtöbb ország fosszilis tüzelőanyagokra (olajra, gázra és kőszénre) támaszkodik. Ahhoz, hogy a folyamat során felszabaduló hőt energiává lehessen átalakítani, ezeket a tüzelőanyagokat el kell égetni. A tüzelőanyagban lévő szén oxigénnel lép reakcióba, így CO₂ gáz keletkezik, ami a légkörbe szabadul ki. Szabadulnak fel légszennyező anyagok (kéndioxid, nitrogénoxidok és részecskék) is, azaz a levegő minőségét más hatások is befolyásolják. Az elektromos áramot és hőt termelő erőművekben végrehajtott műszaki lépéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően azonban a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége az utóbbi néhány évtized során lecsökkent.

A gazdaság – és ezzel együtt az energiafogyasztás is – továbbra is növekvőben van. Az ásványi tüzelőanyagok még mindig túlsúlyban vannak – az átlagos európai polgár energiaszükségletének kielégítése mintegy 79%-ban kőszén, gáz és olaj révén történik. Nagyjából 13% származik atomerőművekből, míg a fennmaradó 8% a gyorsan növekvő megújuló (különösen szél- és nap) energiából.