Search results

38 results

Rural concentration of the ozone indicator AOT40 for forest, 2018

Accumulated ozone exposure values for forest — over a threshold of 40 parts per billion (AOT40f) — for 2018, as calculated for the fusion maps and as measured at rural background stations.

Woodland creation

This map shows spatial distribution and intensity of woodland creation (lcf61 Withdrawal of farming with woodland creation and lcf72 Forest creation, afforestation) over the territory in period 2006-2012.

National distribution of forest connectivity for year 2006 and forest connectivity change in the period 2000-2006

The map show the proportion of landscape units per connectivity range reported by country for the year 2006. The trend (medium/low increase/decrease or stable) in the proportion of units in a high connectivity range (above 50%) is given for the period 2000-2006 per country. Species dispersing is 1 km.

Potential level of invasive species pressure on forest ecosystems

Pressures on forest ecosystems

Projected changes in climatic suitability for broadleaf and needleleaf trees

The two panels indicate to what degree broadleaf (left panel) and needleleaf (right panel) tree species are expected to increase (blue) or decrease (brown) in numbers. The results represent species distribution modelling, using climate projections from six regional climate models using the A1B scenario of future emissions.

Proportion of forest land in private ownership

Почвата, земята и изменението на климата

Почвата съдържа значителни количества въглерод и азот, които могат да се отделят в атмосферата в зависимост от земеползването. Изсичането и засаждането на горите, топенето на ледниците може да доведе до промени в баланса на емисиите на парникови газове в една или друга посока. Климатичните промени влияят съществено на замеползването, като определят какво и къде може да се отглежда.

Půda, krajina a změna klimatu

Půda obsahuje značné množství uhlíku a dusíku, které se v závis losti na tom, jak krajinu využíváme, mohou uvolňovat do atmosféry. Kácení a výsadba lesů nebo tání p ermafrostu může vychýlit bilanci emisí skleníkových plynů na jednu či druhou stranu. Změna klimatu může také podstatně ovlivnit co a kde mohou zemědělci produkovat.

Jord, jordbund og klimaændringer

Jord indeholder store mængder af kulstof og kvælstof, som kan blive ledt ud i atmosfæren, afhængigt af hvordan vi anvender jorden. Hvad enten vi rydder eller planter skove, kan den smeltende permafrost få balancen i udledningerne af drivhusgasser til at tippe til den ene eller den anden side. Klimaændringerne kan også i væsentlig grad påvirke, hvad landmænd kan producere og hvor.

Boden, Land und Klimawandel

Der Boden enthält erhebliche Kohlenstoff- und Stickstoffmengen, die je nach Landnutzung in die Atmosphäre freigesetzt werden können. Das Abholzen oder Anpflanzen von Wäldern und das Auftauen des Permafrostes können die Treibhausgasbilanz in die eine oder andere Richtung kippen. Der Klimawandel kann auch wesentlich dazu beitragen, was die Landwirte produzieren können und wo.

Έδαφος, γη και κλιματική αλλαγή

Το έδαφος περιέχει σημαντικές ποσότητες άνθρακα και αζώτου, οι οποίες μπορούν να απελευθερώνονται στην ατμόσφαιρα ανάλογα με το πώς χρησιμοποιούμε τη γη. Η εκχέρσωση ή η φύτευση δασών και η τήξη των μόνιμα παγωμένων εδαφών μπορούν να επηρεάσουν την ισορροπία των εκπομπών αερίων του θερμοκηπίου, είτε θετικά είτε αρνητικά. Η κλιματική αλλαγή μπορεί επίσης να προκαλέσει σημαντικές αλλαγές όσον αφορά το τι παράγουν οι Ευρωπαίοι γεωργοί και πού το παράγουν.

El suelo, la tierra y el cambio climático

El suelo contiene cantidades considerables de carbono y nitrógeno, que pueden liberarse en la atmósfera en función del uso que le demos al suelo. La deforestación o reforestación, la descongelación del permafrost pueden decantar la presión sobre las emisiones de gases de efecto invernadero hacia un lado u otro. El cambio climático también puede alterar sustancialmente lo que los agricultores pueden producir y dónde.

Muld, maakasutus ja kliimamuutused

Muld sisaldab palju süsinikku ja lämmastikku, mis võib eralduda atmosfääri sõltuvalt sellest, kuidas me maad kasutame. Metsade raiumine või istutamine ja igikeltsa sulamine võivad muuta kasvuhoonegaaside heite tasakaalu. Kliimamuutused võivad samuti oluliselt muuta seda, mis põllukultuure kasvatatakse ja kus.

Maaperä, maa ja ilmastonmuutos

Maaperä sisältää merkittäviä määriä hiiltä ja typpeä, jotka voivat vapautua ilmakehään riippuen siitä, miten maata käytetään. Metsien kaataminen tai istuttaminen tai ikiroudan sulaminen voi muuttaa kasvihuonekaasupäästötasetta suuntaan tai toiseen. Ilmastonmuutos voi myös muuttaa huomattavasti sitä, mitä viljelijät voivat tuottaa ja missä.

Sols, terres et changement climatique

Les sols contiennent des quantités importantes de carbone et d’azote, qui peuvent être libérées dans l’atmosphère en fonction de notre utilisation de la terre. La déforestation ou la plantation forestière, et la fonte du permagisol peuvent avoir des effets directs sur la quantité d’émissions de gaz à effet de serre. Les changements climatiques peuvent aussi modifier de façon substantielle les productions et les zones de production des agriculteurs.

Tlo, zemljište i klimatske promjene

Tlo sadržava velike količine ugljika i dušika koji mogu biti ispušteni u atmosferu, ovisno o tome kako upotrebljavamo zemljište. Uslijed krčenja ili sadnje šuma ili topljenja vječnog leda ravnoteža emisija stakleničkih plinova može se poremetiti u jednom ili drugom smjeru. Osim toga, uslijed klimatskih promjena mogu se znatno promijeniti količine i mjesta poljoprivredne proizvodnje.

A talaj, a föld és az éghajlatváltozás

A talaj jelentős mennyiségű szenet és nitrogént tartalmaz, amely a földhasználat módjától függően a légkörbe kerülhet. Erdők irtása vagy ültetése, a permafroszt megolvadása mind felborítják az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának egyensúlyát egyik vagy másik irányban. Az éghajlatváltozás jelentősen megváltoztathatja azt is, hogy mit és hol termelhetnek a mezőgazdasági termelők.

Jarðvegur og loftslagsbreytingar

Jarðvegurinn inniheldur töluvert magn af kolefni og köfnunarefni sem getur losnað út í andrúmsloftið eftir þvíhvernig við notum landið. Að ryðja burt skógum eða gróðursetja bráðnun sífrera, allt getur þetta haft áhrif álosun gróðurhúsalofttegunda, aukið hana eða minnkað. Loftslagsbreytingar geta einnig haft veruleg áhrif á hvaðbændur geta ræktað og hvar.

Suolo, territorio e cambiamento climatico

Il suolo contiene quantità significative di carbonio e azoto, che possono essere rilasciate nell’atmosfera a seconda del suo utilizzo. Il disboscamento o la messa a dimora di foreste, lo scioglimento del permafrost possono, in un modo o nell’altro, modificare l’equilibrio delle emissioni di gas serra. Il cambiamento climatico può anche alterare significativamente la produzione agricola e la destinazione delle aree coltivabili.

Dirvožemis, žemė ir klimato kaita

Dirvožemyje yra didelis kiekis anglies ir azoto. Jis, priklausomai nuo žemės naudojimo paskirties, gali patekti į atmosferą. Šiltnamio efektą sukeliančių dujų išmetimą į vieną ar kitą pusę galima pakreipti valant ar sodinant miškus, stabdant amžinojo įšalo tirpimą. Klimato kaita taip pat smarkiai veikia tai, ką ūkininkai gali užauginti ir kokiose vietose.

Augsne, zeme un klimata pārmaiņas

Augsne satur būtisku oglekļa un slāpekļa daudzumu, kas atkarībā no tā, kā mēs izmantojam zemi, var nonākt atmosfērā. Mežu izciršana vai stādīšana un mūžīgā sasaluma kušana var pavērst siltumnīcefekta gāzu emisiju līdzsvara kausus uz vienu vai otru pusi. Klimata pārmaiņas var arī būtiski mainīt to, ko un kur var ražot lauksaimnieki

Il-ħamrija, l-art u t-tibdil fil-klima

Il-ħamrija fiha ammonti sinifikanti ta’ karbonju u nitroġenu, li jistgħu jiġu rilaxxati fl-atmosfera skont kif nużaw l-art. It-tneħħija jew it-tħawwil ta’ foresti, it-tidwib tal-permafrost jista’ jxaqleb il-bilanċ tal-emissjonijiet tal-gassijiet serra b’xi mod jew ieħor. It-tibdil fil-klima jista’ wkoll jibdel sostanzjalment dak li jistgħu jipproduċu l-bdiewa u fejn.

Bodem, land en klimaatverandering

De bodem bevat grote hoeveelheden koolstof en stikstof, die afhankelijk van ons landgebruik in de atmosfeer terecht kunnen komen. Door het kappen of aanplanten van bossen en het smelten van de permafrost kan de balans van de emissie van broeikasgassen in een van beide richtingen doorslaan. Klimaatverandering kan ook zorgen voor grote veranderingen in wat boeren kunnen verbouwen en waar.

Jord, mark og klimaendringer

Jord inneholder betydelige mengder karbon og nitrogen, som kan slippes ut i atmosfæren, avhengig av hvordan vi behandler marken. Rydding eller planting av skog og smelting av permafrosten kan påvirke utslippsbalansen av klimagasser begge veier. Klimaendringer kan også betydelig påvirke hva bønder produserer og hvor.