Search results

70 results

EMEP/CORINAIR Emission Inventory Guidebook - 2007

Air pollution in Europe 1990-2004

Effects of air pollution on European ecosystems

Past and future exposure of European freshwater and terrestrial habitats to acidifying and eutrophying air pollutants

Results from 2013 Baltic eutrophication assessment (left) and results from the 2010 OSPAR eutrophication assessment (right)

The value of long-term time data to inform for the future

The chart shows the average Eutrophication Ratio for the entire Baltic for each year from 1900 to 2200, as well as a 5-year moving average. The eutrophication ratio is calculated by the HEAT tool. A value above 1 indicates that there is a Eutrophic status. A value below 1 indicate a good (non-eutrophic status).

Trends in average Nitrogen inputs for the period 2000-2005 compared to the year 2000

Trends in oxygen concentrations in the near-bottom waters of the North-East Atlantic Ocean and Baltic Sea regions (1989-2021)

The maps show trends in annual 25-percentile of oxygen concentrations in near-bottom waters at stations with at least 6 years of observations in the period 1989-2021, and the number of trends for the North-East Atlantic and Baltic Sea, by three classes of DO concentrations: <4mg/l (including <2mg/l class); 4-6mg/l and >6mg/l. Only trends for time series ending after 2000 are included. The chart shows the number of time series with increasing trend/no trend/decreasing trend in the North-East Atlantic Ocean and Baltic Sea for grid cells with concentrations <4 mg/l, 4-6 mg/l and >6 mg/l group, for oxygen concentrations in the near-bottom layer during 1989-2021.

Nitrate vulnerable zones, EU

Note: the Commission assessment is based on a (non-exhaustive) review on available information on waters with excessive nitrate concentrations threatened with eutrophication.

Occurrence of reduced oxygen concentrations in Europe's coastal and marine waters (average for the years 2011-2022)

Observations are aggregated at the level of 100*100 km grid cells, and show the mean 25-percentile of dissolved oxygen (DO) concentrations subdivided in four classes (<2 mg/l, 2-4 mg/l, 4-6 mg/l, >6 mg/l). The pie charts indicate the relative spatial coverage of areas with the four different concentrations of DO, aggregated by Marine Strategy Framework Directive (MSFD) marine regions - North-East Atlantic Ocean, Baltic Sea, Mediterranean Sea and Black Sea (smaller pie charts) and for all regions combined (large pie chart in centre). Oxygen concentrations above 6mg/l are considered to support marine life with minimal problems while concentrations less than 2mg/l (hypoxia, oxygen deficiency) are considered to cause severe problems.

Percentage of ecosystems protected from impact of eutrophication

Percentage of ecosystems protected from impact of eutrophication through atmospheric deposition of nitrogen

Phosphorus concentration in European lakes and reservoirs

Note: Number of lakes per country: AT(26), BG(4), CH(22), DE(300), DK(28), EE(156), ES(96), FI(70), FR(27), HU(4), IE(18), IT(7), IV(10), MK(3), NL(112), NO(401), PL(290), PT(18), RO(33), SE(2992), SL(4), UK(66).

Regional coincidence of some environmental pressures and impacts (hot spots)

Кръговрат на хранителните вещества в природата

Почвата има решаваща роля за циклите в природата, включително кръговрата на хранителните вещества, който включва количеството органични вещества в почвата — т.е. въглерод, азот и фосфор — което се поглъща и съхранява в почвата. Органичните съединения, например листата и кореновите връхчета, се разграждат до по-прости съединения от организмите, живеещи в почвата, преди да могат да бъдат използвани от растенията. Някои почвени бактерии превръщат атмосферния азот в минерален азот, който е важен за растежа на растенията. Чрез торовете се въвеждат азот и фосфати за стимулиране на растежа на растенията, но не всички количества се поглъщат от растенията. Излишните количества могат да навлязат в реките и езерата и да засегнат живота в тези водни екосистеми.

Koloběh živin v přírodě

Půda hraje zásadní roli v přírodních cyklech, a to i v koloběhu živin, jehož součástí je to, jaké množství organických složek půdy, tj. uhlíku, dusíku a fosforu, se v půdě zachycuje a ukládá. Části rostlin, jako jsou listy a špičky kořenů, jsou organismy žijícími v půdě nejdříve rozloženy na jednodušší sloučeniny, které poté mohou být znovu využity rostlinami. Některé půdní bakterie přeměňují atmosférický dusík na minerální dusík, který je nezbytný pro růst rostlin. Hnojiva dodávají dusík a fosfáty s cílem stimulovat růst rostlin, ty však nedokáží absorbovat veškeré aplikované množství. Přebytečná hnojiva se mohou splachem z půdy dostat do řek a jezer a ovlivňovat život v těchto vodních ekosystémech.

Naturens næringskredsløb

Jord spiller en vigtig rolle i naturens kredsløb, herunder næringskredsløbet, som handler om, hvor meget organisk materiale, dvs. kulstof, kvælstof og fosfor, der optages og lagres i jorden. Organisk materiale, f.eks. blade og rodspidser, nedbrydes i mindre dele af organismer i jorden, inden de kan anvendes af planter. Visse bakterier i jorden omdanner atmosfærisk kvælstof til mineralsk kvælstof, hvilket er nødvendigt for at planter kan vokse. Gødningsmidler tilfører kvælstof og fosfat for at stimulere planters vækst, men planterne optager ikke det hele. Resterne kan sive ud i floder og søer og påvirke livet i disse vandområders økosystemer.

Der Nährstoffkreislauf der Natur

Der Boden ist in den natürlichen Kreisläufen, darunter im Nährstoffkreislauf, von entscheidender Bedeutung. ZumNährstoffkreislauf gehört, wie viel organische Bodensubstanz – also Kohlenstoff, Stickstoff und Phosphor – vomBoden aufgenommen und gespeichert wird. Organische Verbindungen wie Blätter und Wurzelspitzen werden vonim Boden lebenden Organismen zu einfacheren Verbindungen abgebaut, bevor sie von Pflanzen genutzt werdenkönnen. Einige Bodenbakterien wandeln atmosphärischen Stickstoff in mineralischen Stickstoff um, der für dasPflanzenwachstum unerlässlich ist. Mit Düngemitteln werden Stickstoff und Phosphate in den Boden eingebracht,um das Pflanzenwachstum anzuregen, doch sie werden nicht vollständig von den Pflanzen aufgenommen. DieÜberschüsse können in Flüsse und Seen gelangen und das Leben in diesen Gewässern beeinträchtigen.

Ο κύκλος των θρεπτικών στοιχείων της φύσης

Το έδαφος διαδραματίζει σημαντικό ρόλο στους κύκλους της φύσης, συμπεριλαμβανομένου του κύκλου των θρεπτικών ουσιών, ο οποίος ρυθμίζει τις ποσότητες των οργανικών υλών (άνθρακα, αζώτου και φωσφόρου) που δεσμεύονται και αποθηκεύονται στο έδαφος. Οργανικές ενώσεις, όπως φύλλα και ακρορρίζια, διασπώνται σε απλούστερες ενώσεις από οργανισμούς που ζουν στο έδαφος για να μπορέσουν να χρησιμοποιηθούν από φυτά. Ορισμένα βακτήρια εδάφους μετατρέπουν το ατμοσφαιρικό άζωτο σε ανόργανο άζωτο, το οποίο είναι αναγκαίο για την ανάπτυξη των φυτών. Τα λιπάσματα προσθέτουν άζωτο και φωσφορικά άλατα για την προώθηση της ανάπτυξης των φυτών, όμως τα φυτά δεν δεσμεύουν ολόκληρες τις ποσότητες αυτών των ουσιών. Η περίσσεια μπορεί να καταλήξει σε ποταμούς και λίμνες, επηρεάζοντας τη ζωή στα υδάτινα αυτά οικοσυστήματα.

Ciclo de nutrientes de la naturaleza

El suelo desempeña un papel fundamental en los ciclos de la naturaleza, incluido el ciclo de nutrientes, lo que implica cuánta materia orgánica del suelo (es decir, el carbono, el nitrógeno y el fósforo) es absorbida y almacenada en el suelo. Los componentes orgánicos, como las hojas y las puntas radiculares, son divididos en compuestos más sencillos por parte de organismos que viven en el suelo antes de poder ser utilizados por las plantas. Algunas bacterias del suelo convierten el nitrógeno de la atmósfera en nitrógeno mineral, que es esencial para el crecimiento de las plantas. Los fertilizantes introducen nitrógeno y fosfatos para facilitar el crecimiento de las plantas, aunque no toda su cantidad es absorbida por las plantas. El exceso de estas sustancias puede alcanzar a los ecosistemas de ríos y lagos, afectando a las formas de vida de estos ecosistemas acuáticos.

Toitainete ringlus looduses

Mullal on oluline osa loodustsüklites, sealhulgas toitainete ringluse tsüklis, mis hõlmab seda, kui palju mulla orgaanilist ainet – süsinikku, lämmastikku ja fosforit – mullas imendub ja ladestub. Mullaorganismid lagundavad orgaanilisi ühendeid, nt lehti ja juureotsi lihtsamateks ühenditeks, enne kui taimed saavad neid kasutada. Teatud mullabakterid muundavad õhulämmastiku mineraallämmastikuks, mis on taimekasvuks hädavajalik. Taimekasvu soodustavad ka väetistes sisalduvad lämmastik ja fosfaadid, kuid taimed ei omasta neid täielikult. Ülejäänu võib sattuda jõgedesse ja järvedesse ning mõjutada neis veeökosüsteemides elavaid organisme.

Luonnon ravinnekierto

Maaperällä on suuri merkitys luonnon kierroissa, myös ravinnekierrossa, ja tähän liittyy se, miten paljon maan orgaanista ainesta – esimerkiksi hiiltä, typpeä ja fosforia – kertyy ja varastoituu maaperään. Maaperässä elävät organismit hajottavat orgaaniset yhdisteet, kuten lehdet ja juurten kärjet, yksinkertaisemmiksi yhdisteiksi ennen kuin kasvit voivat hyödyntää niitä. Jotkin maabakteerit muuttavat ilmakehän typen mineraalitypeksi, joka on välttämätöntä kasvien kasvamiselle. Lannoitteissa on typpeä ja fosforia kasvien kasvun edistämiseksi, mutta kasvit eivät ime koko määrää. Ylijäämä voi kulkeutua jokiin ja järviin ja vaikuttaa elämään näissä vesiekosysteemeissä.

Cycle des nutriments de la nature

Le sol joue un rôle fondamental dans les cycles de la nature, dont le cycle des nutriments, qui est lié à la quantité de matière organique du sol (carbone, azote et phosphore) absorbée et stockée dans le sol. Les composés organiques, tels que les feuilles et les extrémités radiculaires, doivent être décomposés en composés plus simples par les organismes vivant dans le sol avant de pouvoir être utilisés par les plantes. Des bactéries vivant dans le sol transforment l’azote atmosphérique en azote minéral, essentiel à la croissance des plantes. Les engrais introduisent de l’azote et des phosphates pour stimuler la croissance des végétaux, mais tout n’est pas absorbé par les plantes. L’excès peut pénétrer dans les rivières et les lacs et influer sur la vie dans ces écosystèmes aquatiques.

Ciklus hranjivih tvari u prirodi

Tlo ima važnu ulogu u ciklusima u prirodi, uključujući i ciklus hranjivih tvari, odnosno količinu organskih tvari u tlu, tj. ugljika, dušika i fosfora, koje se apsorbiraju i pohranjuju u tlu. Organizmi koji žive u tlu razgrađuju organske sastojke kao što su lišće i vrhovi korijenja na jednostavnije spojeve koje kasnije iskoriste biljke. Neke bakterije u tlu pretvaraju dušik iz atmosfere u mineralni dušik, koji je neophodan za rast biljaka. Gnojivima se u tlo unose dušik i fosfati radi poticanja rasta biljaka, ali one ne apsorbiraju njihovu ukupnu količinu. Preostali dio može dospjeti u rijeke i jezera i utjecati na život tih vodenih ekosustava.

A természet tápanyagciklusa

A talaj alapvető szerepet játszik a természet körforgásaiban, így a tápanyagciklusban is, amely a talaj szervesanyag-tartalmának – azaz a szén, a nitrogén és a foszfor – felvételét és a talajban való tárolását foglalja magában. A szerves vegyületeket, például a leveleket és a gyökércsúcsokat a talajban élő szervezetek egyszerűbb vegyületekre bontják le, mielőtt a növények felhasználhatják azokat. Egyes talajbaktériumok a légkörben lévő nitrogént ásványi nitrogénné alakítják át, amely elengedhetetlen a növények növekedéséhez. A műtrágyák nitrogént és foszfátokat juttatnak a talajba, amelyek serkentik a növények növekedését, azonban a növények nem használják fel a teljes mennyiséget. A többlet (felesleg) folyókba és tavakba kerülhet, és befolyásolhatja e vízi ökoszisztémákat.

Næringarefnahringrás náttúrunnar

Jarðvegurinn spilar grundvallarhlutverk í hringrás náttúrunnar, þar með talinni næringarefnahringrásinni, semsnýst um hversu mikið af lífrænum efnum jarðvegsins - þ.e. kolefni, köfnunarefni og fosfór - eru tekin upp eðageymd í jarðveginum. Lífræn efnasambönd svo sem laufblöð og rótarendar eru brotin niður í einfaldariefnasambönd af lífverum sem lifa í jarðveginum, áður en plöntur geta nýtt sér næringarefnin. Sumar bakteríurí jarðveginum breyta köfnunarefni í andrúmsloftinu í ólífrænt köfnunarefni sem er plöntuvexti nauðsynlegt.Áburðir bæta við köfnunarefni og fosfati til að stuðla að plöntuvexti en plönturnar nýta ekki allt magnið.Umframmagn áburðar getur komist í ár og vötn og haft áhrif á lífríkið í vatnsvistkerfum.

Ciclo naturale dei nutrienti

Il suolo svolge un ruolo cruciale nei cicli naturali, in particolare nel ciclo dei nutrienti, che regola la quantità di materia organica (carbonio, azoto e fosforo) che viene assorbita e immagazzinata dal suolo. La materia organica, quali foglie e apici radicali, viene decomposta in sostanze più semplici dagli organismi che vivono nel suolo prima di poter essere utilizzata dalle piante. Alcuni batteri del suolo convertono l’azoto atmosferico in azoto minerale, essenziale per la crescita delle piante. I fertilizzanti inducono la crescita della vegetazione introducendo azoto e fosfati , che però non sono assorbiti interamente dalle piante. L’eccesso può raggiungere fiumi e laghi e influenzare la vita di tali ecosistemi acquatici.