Szakpolitikai összefüggések

Last modified: 2011. 04. 13.

A fenntartható városi fejlődés az EU környezetvédelmi, regionális fejlesztési, egészségügyi és közlekedési szakpolitikájában kiemelkedő szerepet kap. Az olyan jogszabályok, mint a környezeti levegő minőségéről szóló, illetve a környezeti zajról szóló irányelv, ugyancsak megcélozzák a városokat. Szakpolitikájában az EU igyekszik a városok felelősségi körét a szubszidiaritás elve alapján megszilárdítani – ez utóbbi azt jelenti, hogy az ügyeket a legalacsonyabb illetékes szinten kell kezelni. A helyi és az európai szint azonban egyre jobban egymásba fonódik, akárcsak a környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági kérdések. Európa városi szakpolitikájának ezért meg kell találnia a különféle szakpolitikai szintek közötti integráltabb, hatékonyabb kezelés módjait.

A városi környezetről szóló zöld könyv (1990) folyamatát követve az EU 2006-ban elfogadta a városi környezetről szóló tematikus stratégiát. Ennek célja az EU létező környezetvédelmi szakpolitikájának a tapasztalatoknak és a jó gyakorlatoknak Európa helyi hatóságai közötti kicserélése révén megvalósított jobb helyi szintű végrehajtása. Az integrált környezetgazdálkodáshoz és a városi közlekedés megtervezéséhez nyújtott iránymutatás ennek része.

További intézkedések kapcsolódnak az EU környezeti levegő minőségéről, illetve környezeti zajról szóló irányelvének végrehajtásához. A Zöld könyv: A városi mobilitás új kultúrája felé (2007) című kiadvány megnyitja a városi közlekedés új, a kis- és nagyvárosok zöldebbé, kevésbé szennyezetté, valamint minden polgár számára biztonságosabbá és elérhetőbbé tételét célzó közös erőfeszítés köré szerveződő új városi közlekedési kultúráról szóló vitát.

Az EU regionális szakpolitikája a városi fejlődés fontos mozgatórugója. A kohéziós politika és a városok: hozzájárulásuk a régiók növekedéséhez és foglalkoztatásához című közlemény a tervek szerint segíteni fogja a nemzeti, regionális, valamint városi hatóságokat a kohéziós szakpolitikai programok újabb körének előkészítésében.

Az Európai Unió területfejlesztési menetrendjének, illetve a a fenntartható európai városokról szóló Lipcsei Chartának a 2007. évi lipcsei informális miniszteri ülésen való elfogadásával az EU tagállamai kiemelték, milyen nagy területi fontossággal bír a városi szakpolitika Európában.

Számos helyi hatóság dolgozott ki saját Local Agenda 21 stratégiát és cselekvési tervet. A fenntartható helyi fejlődésről szóló egyik leghíresebb nyilatkozatot, az Aalborgi Chartát, több, mint 500 helyi és regionális hatóság írta alá. A Fenntartható kis- és nagyvárosok kampány célja Európa-szerte segítséget nyújtani a helyi önkormányzatoknak a legjobb fenntarthatósági gyakorlatok fő áramlatába való bekapcsolódáshoz.