Személyes eszközök

következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Témák / Városi környezet / Városi környezet

Városi környezet

Nyelv megváltoztatása
Az Európai Unió a nagy- és kisvárosok uniója: az Unió lakosságának mintegy 75%-a választott lakóhelyéül várost. A városiasodás ugyanakkor a városhatárokon kívül is érezteti hatását. Az európaiak városi életformát vettek fel, és olyan, városok kínálta lehetőségeket vesznek igénybe, mint a kulturális, az oktatási és az egészségügyi szolgáltatások. Míg azonban a városok Európa gazdaságának motorjai és jólétének megteremtői, nagymértékben függenek a külső régiók erőforrásaitól, például az energia, a víz, az élelmiszerek és más erőforrások iránti igényük kielégítése, valamint a hulladék és a kibocsátások befogadása tekintetében.

Európában a városiasodás folyamatosan zajló jelenség, amely mind a városi területek kiterjedésének növekedésében, mind a városi lakosság növekedő arányában jelentkezik. Miközben a városi növekedés Európa-szerte többféle formát ölt, a város és a vidék közötti határvonal elmosódni látszik. Manapság a külvárosi térségek lényegesen gyorsabban növekednek, mint a hagyományosan központi városrészek. A PLUREL (Peri-urban Land Use Relationships, Külvárosi Földhasználati Kapcsolatok) projekt azzal a céllal jött létre, hogy olyan új stratégiákat, valamint tervezési és előrejelzési eszközöket fejlesszen ki, amelyek alapvető fontosságúak a vidék és város közötti fenntartható földhasználati kapcsolatok kialakításának érdekében.

A környezeti kihívások és a városiasodás lehetőségei szorosan összefonódó jelenségek. Számos város küzd olyan társadalmi, gazdasági és környezeti problémákkal, amelyek a túlzsúfoltságból vagy a hanyatlásból, társadalmi egyenlőtlenségekből, szennyezettségből és a forgalomból adódnak. Ugyanakkor az emberek, az üzletek és a szolgáltatások közelsége lehetőséget jelent egy erőforrás-hatékonyabb Európa építésére. A városok népsűrűségéből már most is az következik, hogy kevesebbet kell utazni a munkahely és a szolgáltatások eléréséhez, ami több sétával, biciklizéssel és tömegközlekedéssel jár, míg a többcsaládos házakban vagy társasházakban található lakások kevesebb fűtést igényelnek és kisebb egy főre jutó alapterületet jelentenek. Ennek következtében a városlakók egy főre jutó átlagos energiafogyasztása és földhasználata kisebb, mint vidéki társaiké.

A zsúfoltság és a kompaktság közötti egyensúly megteremtése, illetve az egészséges városi környezeti életminőség kialakítása azok a fő kihívások, amelyek a jövőben Európa városi területei előtt állnak.

Az Európai Unió szakpolitikái

Európának a városok egésze számít. Az európai szakpolitikáknak lehetővé kell tenniük, hogy a nagy- és kisvárosok fenntartható módon kezeljék területeiket. A fenntartható városok lesznek a sarokkövei az Európa 2020 program egyik fontos célját jelentő erőforrás-hatékony Európának.

Az európai és helyi szintű szakpolitikák összehangolása, illetve a kormányzás új formái kulcsszerepet játszanak abban, hogy a legtöbbet hozzuk ki a városiasodás folyamatából. Ezt az új politikai irányt jelzik az Európai Bizottság azon kezdeményezései, amelyekben a városok önkéntes módon működnek együtt az Európai Unióval – ilyen például az Európa Zöld Fővárosa díj vagy a Polgármesterek Szövetsége. Ezek végrehajtják a városi környezetre vonatkozó tematikus stratégiát, és kiegészítik a közvetlenül (a levegő minőségére, a környezeti zajra és a települési szennyvízre vonatkozó irányelvek) vagy közvetve (Árvíz Irányelv) a városokat célzó uniós szakpolitikákat.

Ezek a politikák alkotják az úgynevezett európai “városfejlesztési menetrendet”, amely magában foglal más szakpolitikákat is, mint például a fenntartható európai városokról szóló lipcsei chartát, a kohéziós politika városi dimenzióját vagy a városi mobilitás cselekvési tervét.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tevékenysége

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) rendszeresen vizsgálja Európa városi környezeteit a területfoglalás, a fogyasztás és a környezeti minőség alakulásának szempontjából; ilyen vizsgálat például a SOER 2010 jelentés részeként megjelent „A városi környezet tematikus vizsgálata”. Az EEA célja az, hogy a városi környezetet Európa nagy- és kisvárosai életminőségének tágabb összefüggésrendszerébe helyezze, amely összefüggésben áll a társadalmi-gazdasági és kulturális dimenzióval is.

Az EEA olyan egész Európára kiterjedő adatkészleteket hoz létre és tart fenn, mint az Urban Atlas, az AirBase és a NOISE (Noise Observation and Information Service for Europe) zajfigyelési és tájékoztatási szolgáltatás. Ezek az IUME (Integrated Urban Monitoring in Europe) internetes platformon közösen szerepelnek más európai szervezetek városi környezetre vonatkozó adatkészleteivel. A platform arra szolgál, hogy az EEA más európai érdekeltekkel együttműködve fejlessze a városi környezetre vonatkozó adatbázist.

Jövőbeli tevékenységek

Vizsgálataiban az EEA jelenleg az egyedi városi alkotóelemek – mint például a városi földhasználat vagy a levegő minősége – vizsgálatától egy átfogóbb vizsgálati elgondolás felé halad: ez a városi anyagcsere vizsgálata. Ez az elgondolás lehetővé teszi a városi területek funkcióinak leírását, valamint a városi mintázatok és a jelenleg zajló városiasodási folyamatok környezeti hatásainak vizsgálatát. Ezek a vizsgálatok alapvető fontosságúak a politikai döntéshozók számára, akik valóban Európa szolgálatába akarják állítani a városi területek erőforrás-hatékonysági lehetőségeit.

Geographic coverage

Europe
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100