A közlekedésről

Ugyanakkor a közlekedés modern társadalmunk fontos része – biztosítja a munkahelyek elérhetőségét, az árukat és a szolgáltatásokat, a művelődést, a szabadidős és az idegenforgalmi tevékenységek lehetőségét. A két kereső főből álló modern háztartások még ennél is jobban függnek a közlekedéstől, egyre gyakoribb ugyanis, hogy legalább egy személynek jelentős távolságon keresztül kell ingáznia. Ez részben a munkaerő egyre fokozódó specializációja miatt van így. Ezen túlmenően az olyan feladatok is egyre jobban támaszkodnak a közlekedésre, mint a bevásárlás, mivel a bevásárlóhelyek hajlamosak szűkebb körzetekbe, a lakott területektől messze koncentrálódni – amely utóbbiakon gyakran egyáltalán nincsenek bevásárlólétesítmények.

A közlekedés mértéke növekszik: az utasforgalomban évi 1,9%-kal, míg az árufuvarozásban évi 2,7%-kal. Ennek a növekedésnek az üteme nagyobb, mint a különféle közlekedési módok energiafelhasználásának hatékonyságában bekövetkező javulásé. Következésképpen a közlekedés energiafelhasználása, illetve az az által kibocsátott, üvegházhatást okozó gázok mennyisége növekvőben van. A helyzetet tovább rontja a közlekedés hangsúlyának a környezetvédelmi szempontból hatékony vasútról, illetve autóbuszról a személygépkocsira, illetve légi szállításra való áthelyeződése.

Különösen a légi közlekedés ad okot aggodalomra, ez ugyanis a leggyorsabban növekvő közlekedési ágazat. Ezt a növekedést részben a növekvő vagyon és az alacsony árak hajtják (a légi közlekedési vállalatok nem fizetnek üzemanyagadót), melyek a turisztikai célú közlekedés erőteljes fejlődését jelzik. A légi közlekedés a nemzetközi légi forgalmat is beszámítva immár több, mint 10%-ban felelős az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáért.

A közlekedés növekedése ellenére az abban érintett olyan káros anyagokból kibocsátott mennyiségek, mint a szénmonoxid, az elégetlen szénhidrogének, a részecskék és a nitrogénoxidok, a személygépkocsikra és tehergépjárművekre vonatkozóan megállapított szigorúbb kibocsátási szabványoknak köszönhetően csökkennek. A részecskékből álló por (PM), illetve az ózon koncentrációja azonban 1997 óta semmilyen jelentős javulást nem mutat. A finom részecskékből álló por és a talaj menti ózon ma már általánosan a légszennyezés emberi egészséget leginkább fenyegető formáinak tekinthetők, ezekhez pedig legnagyobb mértékben a közlekedés járul hozzá (Légszennyezés, Környezet és egészség).

A járművek tehát tisztábbá váltak, bizonyos levegőminőségi problémák mégsem szűnnek meg, aminek az az egyik oka, hogy valós vezetési körülmények között a kibocsátás mértéke általában nagyobb, mint a vizsgálati körülmények között.

A közlekedés által keltett zaj a népesség igen nagy részére van hatással. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint az EU népességének nagyjából 40%-át éri közúti közlekedés által okozott, 55 dB(A)-snál magasabb szintű zaj, több, mint 30%-át éjszaka is (Zaj).