Forgatókönyvek és előretekintő tanulmányok – szakpolitikai összefüggések

A honlapnak korlátozott funkcionalitása van kikapcsolt javascriptel. Kérjük, győződjön meg róla, hogy a JavaScript a böngészőjében engedélyezve van.

Utolsó módosítás: 2011. november 18., 13:44

A jövő nemzedékei iránt érzett felelősség úgy világ-, mint európai, nemzeti és helyi szinten a fenntartható fejlődést lehetővé tévő szakpolitika előfeltétele. A hosszú távú szakpolitikai célok számos, a világszintű éghajlatváltozás okozta problémákkal foglalkozó nemzetközi egyezménynek és jegyzőkönyvnek magvai. A hosszú távú szakpolitikai célok alátámasztják az Európai Unió és a tagállamok alapvető környezetvédelmi szakpolitikáját is. A forgatókönyvek elősegítik a stratégiai tervezést és a döntéshozatalt, emellett hozzájárulhatnak a különféle szakpolitikák hatásainak és robusztusságának teszteléséhez is. Ami ugyanilyen fontos: módot nyújtanak az érdekelt felek számára egymással ütköző nézeteik és világszemléleteik bemutatására, így biztosítva valódi részvételi lehetőséget számukra.

Világszint

A környezetvédelmi irányítás nemzetközi megállapodások és intézmények sűrű hálózatának előnyeit élvezi. A legjelentősebb hosszú távú szakpolitikai keretrendszerek az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye (UNFCCC), a biológiai sokféleségről szóló egyezmény, valamint a millenniumi fejlesztési célkitűzések. A közép és hosszú távú szakpolitikai célok számos különféle nemzetközi környezetvédelmi egyezményt támasztanak alá, például az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezményt és annak az ózonréteget károsító anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvét vagy a le nem bomló szerves szennyező anyagokról (POP) szóló stockholmi egyezményt is.

Európai szint

Az Európai Unió fenntartható fejlődésről szóló stratégiája (SDS) a fenntartható fejlődéssel szembeni hét olyan kulcsfontosságú, közép és hosszú távú kihívás leküzdésének tervét vázolja fel, mint az éghajlatváltozás, a tiszta energia, a fenntartható közlekedés, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés. Számos európai irányelv kimondottan hosszú távú célkitűzéseket követ, különösen az éghajlatváltozás és az energetikai szakpolitika területén. Hasonló fejlemények figyelhetők meg az EU tagállamaiban, amelyek közül nemzeti hatóságai keretében több is előrelátó programokat intézményesített.

A hosszú távú tervezés kevésbé előrehaladott Délkelet-Európában és Kelet-Európa országaiban, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, ahol a hangsúly inkább a környezetvédelmi szakpolitika, törvények és rendeletek reformján, illetve a megfelelőség javításán van. Ugyanakkor azonban folyamatban vannak a szűkös természeti erőforrások körüli konfliktusok elkerülését, illetve az általános fenntartható használatot, a természetes erőforrások védelmét elősegítő kezdeményezések (további részletek az előretekintő tanulmányok áttekintésében).