Szakpolitikai összefüggések

A páneurópai régió

A 2004-ben megtartott Negyedik Környezet és Egészségügyi Miniszteri Konferencián az Egészségügyi Világszervezet (WHO) elfogadta az európai gyermekek környezeti és egészségügyi cselekvési tervét (CEHAPE). A WHO emellett ismét kimondta azt is, hogy szükség van a mutatókon alapuló környezeti és egészségügyi információs rendszerre, valamint javaslatokat állított össze a szélsőséges időjárási eseményekre és az éghajlatváltozás következményeire adott közegészségügyi válaszokra vonatkozóan.

2007-ben a WHO félidős kormányközi értekezletén (IMR) sor került a negyedik miniszteri konferencián vállalt elkötelezettségek végrehajtásában elért haladás értékelésére. A környezeti és egészségügyi információs rendszer (EHIS) bemutatott első eredményei alapján megszületett az európai gyermekek aktuális egészségi és környezeti állapotának első értékelése.

Az Egyesült Nemzetek Szövetségének Európai Gazdasági Bizottságához tartozó országokban a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és hasznosításáról szóló, 1992. évi egyezményhez csatolt, a vízről és az egészségről szóló jegyzőkönyvben testesült meg a vízhez kötődő környezeti és egészségügyi problémák integrált kezelésének terén elért haladás.

Az Európai Unió

Az egészség egyike az EU fenntartható fejlődésről szóló stratégiájában kiemelten kezelt szempontoknak. A környezet minőségére, annak az emberi egészséggel való kapcsolatára a hatodik környezetvédelmi cselekvési program (6EAP) külön is rávilágít.

Az EU emberi egészséget fenyegető környezeti veszélyekkel szembeni megközelítése a következő négy jogi aktuson alapszik:

• a vízről szóló keretirányelv,
• a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló rendelet (REACH),
• a környezeti levegő minőségéről és a Tiszta Levegőt Európának elnevezésű programról szóló irányelvre tett javaslat,
• a peszticidekről szóló keretirányelvre tett javaslat.

Az európai környezeti és egészségügyi stratégiában (2003), illetve a 2004 és 2010 közötti időszakot felölelő európai környezeti és egészségügyi cselekvési tervben (2004) a következő négy betegség kapott elsőbbséget:

• a gyermekkori rák,
• az asztma és az allergia,
• az idegrendszer fejlődési rendellenességei,
• az endokrin-károsító hatások.

A szakpolitikák integrálását célzó európai folyamatok a környezet és az egészség szempontjából különösen nagy jelentőséggel bírnak.

Bővebb felvilágosítás: az Európai Bizottság európai környezettel és egészségüggyel foglalkozó honlapján.