Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Témák / Háztartási fogyasztás / Háztartási fogyasztás

Háztartási fogyasztás

Nyelv megváltoztatása
A háztartási fogyasztás mintáinak megértésében a lényeg az emberi viselkedésminták megértése. Az európai fogyasztási minták nagymértékben eltérnek az 50 évvel ezelőttiektől. A fogyasztásunk hátterében álló fontos tényezők között szerepelnek a növekvő jövedelmek, a gazdaság globalizálódása, a műszaki téren bekövetkező áttörések (például az Internet és a mobiltelefonok), a háztartások csökkenő mérete, a népesség elöregedése, valamint a különböző szokások és kultúrák.

Az áruk és szolgáltatások fogyasztása az EEA tagországaiban a globális erőforrások felhasználásának, valamint a kapcsolódó környezeti hatásoknak az egyik legfőbb mozgatórugója. Az európai fogyasztás (étel és ital, lakhatás, mobilitás és turizmus) a kibontakozó világkereskedelem következtében növekvő  arányban járul hozzá a világszerte érezhető környezeti hatásokhoz és terhelésekhez. E hatások jelentős csökkentése csak a magán-, illetve közfogyasztási szokások megváltoztatásával érhető el annak érdekében, hogy ki tudjuk egészíteni a fejlettebb termelési technológiák és folyamatok révén elért eredményeket.

Az EU-27 tagállamaiban a fogyasztói kiadások 1990 és 2010 között 33%-kal emelkedtek. A Nyugat-Balkán országai és Törökország ugyanebben az időszakban meredekebb emelkedést (120%, illetve 63%) tapasztalt. A háztartások az állami szféránál kétszer-hatszor többet költenek. Az európaiak által elfogyasztott áruk által okozott negatív környezeti hatások a világon mindenütt érezhetőek – az erőforrás-kitermelés, az előállítás, a feldolgozás és a szállítás a világ más régióira is kifejti hatását.

Étkezési és ivási szokásaink jelentős terhet rónak a környezetre. Ezeket részben közvetlenül, az üzletekbe való utazással, a tárolással, a főzéssel és a hulladéktermeléssel okozzuk. Ami még ennél is fontosabb, léteznek közvetett, az élelmiszerek termeléséhez, feldolgozásához és szállításához köthető hatások is.

Egyre nagyobb számban vásárolunk olyan elektromos és elektronikai árucikkeket, mint a TV-k, személyi számítógépek, laptopok, mobiltelefonok és konyhai eszközök, sőt, ezeket gyakrabban is cseréljük le. A háztartási villamosenergia-fogyasztás szintén növekvőben van. Otthonaink energiahatékonyabbá válnak, ugyanakkor nagyobb otthonokat építünk kevesebb ember számára, így a helyiségek fűtésére használt energia mennyisége csak lassan csökken. Minden európai polgár évente átlagosan 445 kg háztartási hulladékot dobott el 2008-ban.

A személygépkocsik és a légi járművek forgalma továbbra is növekvőben van, ami az energiafogyasztásnak, valamint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a fokozódásával jár együtt. A fokozott személygépkocsi-forgalom a légszennyezés egyik jelentős oka, emellett felelős a városok zajproblémáiért is. Az új, ritkán lakott városi területeken való élet felé mutató jelenlegi tendencia a városok terjeszkedését váltja ki, ennek révén pedig fokozott energiafogyasztást és erőforrás-felhasználást, forgalmat és földhasználatot okoz.

Az idegenforgalom rohamosan növekvő ágazat. Az úti célok elérésének, az onnan való visszatérésnek az eszköze leggyakrabban a személygépkocsi vagy a repülőgép. Az idegenforgalmi célpontokon a víz- és energiafogyasztás, a földhasználat, a hulladék- és szennyvíztermelés mind jelentős környezeti hatással jár.

Uniós szakpolitikák

Az európai szakpolitikák csak nemrég kezdtek foglalkozni a tarthatatlan fogyasztási szokások által támasztott kihívással. Az olyan európai kezdeményezések, mint az Integrált termékpolitika vagy a környezetbarát tervezésről szóló irányelv (2009/125/EK irányelv) célja a termékek által teljes életciklusuk során okozott környezeti hatások, köztük a termékek energiafogyasztásának csökkentése. Emellett az uniós szakpolitikák az EU „vezető piacok” kezdeményezésével szintén ösztönzik az innovációbarát piacokat. Az Európai Bizottság által 2008-ban kiadott A fenntartható fogyasztásról, termelésről és iparpolitikáról szóló cselekvési terv, amelyet 2012-ben vizsgálnak felül, megerősíti az életciklusban való gondolkodást, erősíti a zöld közbeszerzést és cselekvéseket kezdeményez a fogyasztói viselkedésminta kezelésére vonatkozóan. A jelenlegi szakpolitikák azonban gyakran önkéntes eszközökön alapulnak, még nem foglalkoznak kellő mértékben a tarthatatlan fogyasztás alapjául szolgáló okokkal, és inkább a hatások csökkentésére összpontosítanak.

Az Európai Bizottság 2011 szeptemberében elfogadta Az erőforrás-hatékony Európa megvalósítására vonatkozó ütemtervet. Ez többek között a zöld közbeszerzés megerősítésére és a termékek környezeti lábnyomának kezelésére irányuló javaslatokat tartalmaz. Az ütemterv célja továbbá kidolgozni egy olyan közös módszertani megközelítést, amely lehetővé teszi az egyes termékek, szolgáltatások és vállalatok környezetvédelmi jellemzőinek felmérését, közzétételét és összehasonlítását, valamint gondoskodni a fogyasztói viselkedésminták jobb megértéséről. Az ütemterv az étkezés, a lakásépítés és a mobilitás fogyasztási területei által okozott környezeti hatások csökkentésére irányuló intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat is tartalmaz.

A fenntartható fogyasztás szintén kulcsfontosságú eleme a fenntartható fejlődés cselekvési tervnek, vagyis az Egyesült Nemzetek Környezet és Fejlődés Világkonferenciáján 1992-ben Rio de Janeiróban elfogadott Agenda 21 programnak. Az Egyesült Nemzetek 2012-ben tartandó Fenntartható Fejlődés Konferenciájának (Rio+20) célja, hogy a résztvevők megegyezzenek a fenntartható fogyasztás és termelés programjainak globális keretrendszerében. Számos kezdeményezést és cselekvést indítanak nemzeti, regionális, valamint helyi szinten is, többek között a regionális fenntartható fejlesztési stratégiákon belül vagy az Agenda 21-folyamatok részeként.

A fenntartható fogyasztás egy olyan közös kihívás, amelyben minden résztvevőnek, így a közhatóságoknak, a vállalkozásoknak és a fogyasztóknak is felelősséget kell vállalniuk.

Az EEA cselekvései

Az EEA fogyasztásra vonatkozó munkája többek között a következőkből áll:

 

Az EEA-t ezen a területen végzett munkájában Európa Fenntartható Fogyasztással és Termeléssel Foglalkozó Témaközpontja (ETC/SCP) segíti.

Kitekintés

2012-ben az EEA egy sor olyan mutató online közzétételével fogja támogatni az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, az EEA-tagországokat, valamint az együttműködő országokat, amelyek a fenntartható fogyasztás és termelés felé való elmozdulást mérik, továbbá a 2010. évi fogyasztásra és környezetre irányuló értékelés frissített változatát is közzé fogja tenni honlapján. Ezen túlmenően az EEA a Rio+20 Föld-csúcstalálkozót is támogatja majd a fenntartható életről, a fenntartható üzleti modellekről és egyéb témákról szóló változatos tevékenységeivel.

Kapcsolódó linkek

 

 

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 33124 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100