Az EEA energetikai tevékenységei

Az energetikai-környezetvédelmi mutatók a következő hat szakpolitikai kérdés köré szerveződnek

• Csillapodik-e az energia termelése és felhasználása révén a környezetre gyakorolt hatás?
• Csökken-e a felhasznált energia mennyisége?
• Milyen gyorsan válik az energia felhasználása hatékonyabbá?
• Folyamatban van-e a kevésbé szennyező üzemanyagokra való átállás?
• Mennyire gyors a megújuló energiaforrásokon alapuló technológiák megvalósítása?
• Jobban beépülnek-e a környezetre háruló terhek az árrendszerbe?

A mutatók fontos szerepet játszanak az EU fenntartható fejlődésről szóló stratégiájának, az EU üvegházhatást okozó gázok nyilvántartását tartalmazó, az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezménye számára (UNFCCC) tett jelentésének megfigyelésében, illetve a Kiotói Jegyzőkönyv értelmében az üvegházhatást okozó gázok európai kibocsátásában tapasztalható irányzatokról, az arra vonatkozó előrejelzésekről való jelentéstételben.

Az EEA energetikai és környezetvédelmi jelentése a vonatkozó kérdések integrált elemzését adja, azaz tárgyalja az energiatermelést és -fogyasztást, a megújuló energiaforrásokat, az új technológiákat, az energiahatékonyságot, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, valamint az éghajlatváltozást is. A jelentés az energetikai és környezetvédelmi mutatókra épül.

Az EEA rendszeresen elvégzi a megújuló energiaforrásoknak a teljes energiatermelésen belül 2010-ben, 2020-ban, illetve 2030-ban különféle arányokban való felhasználásából várható környezeti előnyök és terhek értékelését. Ez a következőkre terjed ki:

• A biomasszának a közlekedésben, a fűtésben és az elektromosáram-termelésben való különféle felhasználásaiból adódó környezeti előnyök és terhek elemzése,
• Az Európában a környezetre hárított további terhelés nélkül kihasználható szélenergia-potenciál azonosítása.