Személyes eszközök

következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Témák / Légszennyezés / Légszennyezés

Légszennyezés

Nyelv megváltoztatása
A légszennyezés káros az emberi egészségre és a környezetre. Európában az elmúlt évtizedekben számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen visszaesett, így a régió levegőjének minősége javult. A légszennyező anyagok koncentrációja azonban még mindig túl magas, és továbbra is vannak a levegőminőséggel kapcsolatos problémák. Európa népességének jelentős része olyan helyeken – főleg városokban – él, ahol időnként sor kerül egyes levegőminőségi határértékek túllépésére: az ózon, a nitrogén-dioxid és a finom részecskés anyag (PM) jelentette szennyezés súlyos egészségügyi kockázatot jelent. Számos ország túllépett egyet vagy többet a négy fontos légszennyező anyagra vonatkozóan 2010-re számukra megállapított emisszió-határértékek közül. A légszennyezés csökkentése tehát változatlanul fontos ügy.

A légszennyezés helyi, ezzel együtt azonban egész Európát és ezt a féltekét érintő probléma. A valamely országban kibocsátott légszennyező anyagok a légkörbe kerülve máshova is eljuthatnak, ahol hozzájárulnak a rossz levegőminőséghez, vagy okozzák azt.

Jelenleg két szennyezőanyagot, a finom részecskés anyagot és a talaj menti ózont tekintenek általánosan a legjelentősebbnek az egészségügyi hatások tekintetében. A hosszú távú és nagyfokú expozíció különféle egészségügyi hatásokat okozhat, a légzőszervrendszer kisebb károsodásaitól kezdve egészen a korai elhalálozásig. Az elmúlt években Európa városi népességének akár 40%-át is érhette a környezetben lévő, az EU-nak az emberi egészség védelme érdekében felállított határértékeinél magasabb arányban koncentrálódó finom részecskés anyag (PM10). A városi területeken élő népesség akár 50%-e lehetett kitéve az uniós célértékeket meghaladó mértékű ózonszintnek. A levegőben lévő finom részecskés anyag (PM2.5) a becslések szerint az EU-ban több mint nyolc hónappal csökkenti a várható élettartamot.

A légszennyezés káros az egészségre. Átlagosan több mint nyolc hónappal, a legszennyezettebb városokban és régiókban pedig két évvel csökkenti a várható élettartamot. A tagállamoknak sürgősen eleget kell tennniük az uniós levegőminőségi előírásoknak, és csökkenteniük kell a légszennyező anyagok kibocsátását.

Janez Potočnik, uniós környezetvédelmi biztos.

A légszennyezés károsítja környezetünket is.

  • A savasodás 1990 és 2010 között lényegesen csökkent a kén- és nitrogénvegyületek általi túlzott savlerakódásnak kitett érzékeny európai ökoszisztémák területén.
  • Az eutrofizáció – az ökoszisztémákban a túlzott mértékű tápanyaglerakódásból eredő környezeti probléma – visszaszorításának terén elért haladás kisebb mértékű. A túlzott légkörbeli nitrogénszintnek kitett érzékeny ökoszisztémák területe 1990 és 2010 között csak kis mértékben csökkent.
  • A magas ózonkoncentráció terméskárokat okoz. A legtöbb mezőgazdasági termény a növényzet védelme érdekében kitűzött hosszú távú uniós célkitűzésnél magasabb ózonszinteknek van kitéve. Ez a mezőgazdasági területek jelentős részét érinti, különösen Dél-, Közép- és Kelet-Európában.

Európa levegőjének minősége nem mindig javult a légszennyező anyagok emberi eredetű kibocsátásának csökkenésével párhuzamosan. Ennek okai összetettek:

  • nincs mindig egyértelmű lineáris összefüggés a kibocsátás csökkenése és a légszennyező anyagok levegőben megfigyelhető koncentrációja között;
  • az északi félteke más országaiból származó, nagy távolságokat megtett légszennyező anyagok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá az európai légszennyezéséhez.

A kibocsátások csökkentésére irányuló további célzott erőfeszítésekre van szükség Európában az emberi egészség és a környezet védelme érdekében.

A légszennyezés forrásai

A légszennyezés forrásai különfélék, azok között az emberi és természetes eredetűek egyaránt vannak:

  • az elektromos áram termelése során, a közlekedésben, az iparban és a háztartásokban elégetett fosszilis tüzelőanyagok;
  • az ipari folyamatok és az oldószerhasználat, például a vegyipari és a bányászati ágazatban;
  • a mezőgazdaság; 
  • a hulladékkezelés;
  • természetes emissziós források pedig például a vulkánkitörések, a szélfújta por, a tengerisó-permet és a növények által kibocsátott illékony szerves anyagok.

Európai uniós szakpolitikák

Az EU célja olyan levegőminőség elérése, amely nem jár együtt az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt elfogadhatatlan hatásokkal és kockázatokkal. Az EU a légszennyezésnek való kitettség enyhítése érdekében számos szinten cselekszik: a jogalkotás, a légszennyezésért felelős ágazatokkal, valamint nemzetközi, nemzeti és regionális hatóságokkal és nem kormányzati szervezetekkel való együttműködés, továbbá kutatás révén. Az uniós szakpolitikák célja a légszennyezésnek való kitettség enyhítése a kibocsátás visszaszorítása, valamint levegőminőségi határértékek és célértékek megállapítása révén.

Tudjon meg többet a légszennyezésre vonatkozó európai szakpolitikákról

Az EKÜ tevékenységei

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EKÜ) az Európai Unió légszennyezésre vonatkozó adatainak központja. Az EKÜ támogatja a légszennyező anyagok kibocsátásához és a levegőminőséghez kapcsolódó uniós jogszabályok végrehajtását. Az EKÜ hozzájárul az EU légszennyezési szakpolitikáinak értékeléséhez és az európai levegő minőségének javításáról szóló hosszú távú stratégiák kidolgozásához is.

Az EKÜ munkája a következőkre összpontosul:

  • a légszennyezésre vonatkozó különböző adatok nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele,
  • légszennyezési tendenciák és az azokhoz kapcsolódó európai szakpolitikák és intézkedések dokumentálása és értékelése, és
  • a légszennyezés és a különböző területekre, többek között az éghajlatváltozásra, az energiára, a közlekedésre és az iparra vonatkozó szakpolitikák közötti kölcsönhatások és szinergiák vizsgálata. 

Tudjon meg többet az EKÜ tevékenységeiről

Hasznos linkek

Az EKÜ közzétett egy légszennyezésre vonatkozó linkgyűjteményt.

Kapcsolódó tartalom

Lásd még

Geographic coverage

Europe
Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100