Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Sajtószoba / Sajtóközlemények / Pillangók vagy vállalatok – Európában mindkettőnek jut hely!

Pillangók vagy vállalatok – Európában mindkettőnek jut hely!

Nyelv megváltoztatása
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a mai napon kiadta negyedik Környezetállapot és előretekintés – SOER 2010 – című jelentését, amely átfogóan értékeli, miként és miért változik Európa környezete, és milyen intézkedések zajlanak e folyamatok megállítása érdekében. A SOER 2010 következtetései szerint az Európát erőforrás-hatékony, környezetbarát gazdasággá átalakító, teljes mértékben integrált szemlélet révén nem csupán az egészséges környezet teremthető meg, hanem a jólét és a társadalmi kohézió is erősíthető.

Azonnali megoldások nincsenek, ugyanakkor a szabályozó hatóságoknak, a vállalkozásoknak és a lakosoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy innovatív módszereket találjanak az erőforrások hatékonyabb hasznosítására. A jövőbeli cselekvés magvait már elvetettük: feladatunk most az, hogy segítsünk nekik gyökeret ereszteni és gyümölcsöt hozni.

Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója

Az EEA új értékelése rámutat arra, hogy a természeti erőforrások iránt a lakosság élelmezésével, ruháztatásával, lakhatásával és szállításával kapcsolatban jelentkező kereslet egyre gyorsabb ütemben növekszik. A természeti tőke iránti halmozódó igények Európában és másutt is megnövekedett nyomást gyakorolnak az ökoszisztémákra, a gazdaságra és a társadalmi kohézióra. A SOER2010 azonban azt is megerősíti, hogy a megfelelően kialakított környezetpolitikák továbbra is jótékony hatással vannak Európa környezetére anélkül, hogy növekedési lehetőségeit rontanák.

„Az ökológiailag stabil szintet meghaladó mértékben fogyasztjuk a természeti erőforrásokat. Ez Európára és bolygónk egészére egyaránt érvényes. Az instabilitás eddigi legszembetűnőbb jele az éghajlatváltozás, azonban globális tendenciák széles köre utal arra, hogy a jövőben nagyobb, rendszerszintű kockázatok várhatók az ökoszisztémák tekintetében. A jelenlegi pénzügyi válság természete gondolkodásra kell, hogy késztessen bennünket” nyilatkozta Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója.

Az erőforrás-hatékony, környezetbarát gazdaságra történő teljes körű átállás azt igényli, hogy a termelési, fogyasztási és világkereskedelmi döntések során minden környezeti erőforrást – a biológiai sokféleséget, a termőföldet, a szenet, a folyókat, a tengereket és a levegőt – teljes mértékben figyelembe vegyünk.

„Azonnali megoldások nincsenek, ugyanakkor a szabályozó hatóságoknak, a vállalkozásoknak és a lakosoknak együtt kell működniük annak érdekében, hogy innovatív módszereket találjanak az erőforrások hatékonyabb hasznosítására. A jövőbeli cselekvés magvait már elvetettük: feladatunk most az, hogy segítsünk nekik gyökeret ereszteni és gyümölcsöt hozni,” tette hozzá McGlade.

A SOER2010 ezenkívül az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség, az erőforrások felhasználása és a lakosság egészségi állapota közötti összefüggések jobb megértésének fontosságát is hangsúlyozza, valamint azt, hogy miként támogathatják a gazdálkodás természetitőke-alapú megközelítését az olyan eszközök, mint a területrendezés, az ökológiai adóreform, a szennyezések megelőzése, az elővigyázatosság és az erőforrás-elszámolás.

A jelentés legfontosabb megállapításai és javaslatai

 

  • Éghajlatváltozás: Az Európai Uniónak sikerült eredményeket elérnie a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentése és a megújuló energiaforrások alkalmazásának bővítése terén. Az EU-27 országainak 2009. évi kibocsátása 17%-kal volt alacsonyabb az 1990. évi szintnél, így csaknem eléri az országcsoport 2020-ra kitűzött, 20%-os kibocsátás-csökkentési célkitűzését. Nem minden ágazati tendencia mutat azonban pozitív képet. Az EU-27 országainak közlekedésből származó kibocsátása 1990 és 2008 között 24%-kal emelkedett.
  • Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: Még ha Európa teljesíti is az összes kibocsátás-csökkentési célkitűzését, és a világ vezetőinek sikerül határozott intézkedésekről megállapodniuk a mexikói Cancúnban jelenleg is zajló klímatárgyalásokon, Európának akkor is alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozás jelenleg érvényesülő és a jövőben várható hatásaihoz. A természeti tőkével való célzott gazdálkodás segíthet leküzdeni ezeket a kihívásokat.
  • Biológiai sokféleség, ökoszisztémák és a lakosság egészsége: Az immár az EU területének mintegy 18%-át lefedő védett területek Natura 2000 hálózata fontos szerepet játszik a veszélyeztetett fajok megóvásában és a pihenési célú zöldövezetek megőrzésében. A levegő- és vízminőségről szóló jogszabályok révén csökkent a biológiai sokféleséget és a lakosságot érő terhelés. Másrészről azonban a termőföldek fokozott kihasználása, az élőhelyek pusztulása és a túlhalászat következtében az EU nem volt képes elérni azon célkitűzését, miszerint 2010-ig megfékezi a biológiai sokféleség hanyatlását.
  • Globális távlatú, integrált megoldások: A SOER 2010 a különféle – környezetvédelmi vagy egyéb – kihívások közötti összefüggéseket feltárva az e kihívásokkal foglalkozó, különböző politikai területeken átnyúló, integrált fellépések erősítésére ösztönöz bennünket annak érdekében, hogy a pozitív hatások gyorsabban elérhetőek legyenek és maximalizálhassuk a kölcsönös előnyöket (pl. az éghajlatváltozás enyhítése és a levegőminőség egyidejű javítása).
  • Erőforrás-hatékonyság: A gyakran egymással ellentétes (pl. élelmiszer, takarmány és üzemanyag iránti) igények megnövekedésével az élelmiszer-, energia- és vízbiztonság válik a termőföldek kihasználásának központi mozgatórugójává. Az erőforrás-felhasználás hatásait teljes körűen figyelembe vevő elszámolás és árképzés alapvető fontosságú annak érdekében, hogy a vállalkozásokat és a fogyasztókat az erőforrások hatékonyabb használatára ösztönözzük.
  • Lakossági részvétel: A politika önmagában nem elegendő ahhoz, hogy megállítsa vagy visszafordítsa a környezeti folyamatokat. Az adatgyűjtésbe történő bevonás, valamint a közösségi média eszközei révén növelnünk kell azon lakosok számát, akik elkötelezettek az általuk a környezetre gyakorolt hatások csökkentése iránt.

 

Megjegyzések a szerkesztőnek

A SOER az EEA ötévente megjelenő, kiemelt fontosságú jelentése, melynek célja az Európa környezeti állapotával, folyamatainak alakulásával és kilátásaival kapcsolatos tájékoztatás, beleértve az okokat, a hatásokat és a lehetséges válaszlépéseket. A SOER 2010 négy fő részből tevődik össze: i) kulcsfontosságú környezetvédelmi kérdések tematikus értékelései (éghajlatváltozás, biológiai sokféleség, földhasználat, légszennyezés, tengeri környezet, fogyasztás stb.), minden esetben a vonatkozó tények és tendenciák bemutatásával; ii) az Európa környezetét érintő globális megatrendek értékelése; iii) országértékelések; valamint iv) integrált, összefoglaló jelentés.

 

Mindegyik SOER-értékelés elérhető a www.eea.europa.eu/soer honlapon.


Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)

Az EEA székhelye Koppenhágában található. Az Ügynökség célja elősegíteni Európa környezeti helyzetének jelentős és mérhető javulását azáltal, hogy időszerű, célzott, lényeges és megbízható információkat szolgáltat a politikaalkotók és a nagyközönség részére.

Az EEA tagországai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország. A hat nyugat-balkáni ország – Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Montenegró és Szerbia – együttműködő ország.

Elérhetőség

 

Sajtókérdések esetén:

Gülçin Karadeniz

Sajtófőnök

Telefon: +45 3336 7172

Mobil: +45 2368 3653 

gulcin.karadeniz@eea.europa.eu

Iben Stanhardt

Sajtófőnök

Telefon: +45 3336 7168
Mobil: +45 2336 1381

Iben.stanhardt@eea.europa.eu

 

 

Kapcsolódó tartalom

Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 32865 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100