Személyes eszközök

Értesítések
Get értesítések új jelentések és termékek. Gyakoriság: 3-4 email havonta.
Feliratkozások
Feliratkozás jelentések (nyomtatott és/vagy elektronikus formátumban) és negyedéves hírlevél.
Kövessen minket
Twitter ikon Twitter
Facebook ikon Facebook
YouTube ikon YouTube-csatorna
RSS logo RSS-hírcsatornák
Még többet

Write to us Write to us

For the public:


For media and journalists:

Contact EEA staff
Contact the web team
FAQ

Call us Call us

Reception:

Phone: (+45) 33 36 71 00
Fax: (+45) 33 36 71 99


következő
előző
tételek

Ugrás a tartalomhoz. | Ugrás a navigációhoz

Sound and independent information
on the environment

Ön itt áll: Főoldal / Sajtószoba / Sajtóközlemények / A nem fenntartható gazdasági tevékenységek miatt Európa környezeti állapotának javulása veszélybe került

A nem fenntartható gazdasági tevékenységek miatt Európa környezeti állapotának javulása veszélybe került

Nyelv megváltoztatása
A környezet állapota Európa-szerte több szempontból javult az elmúlt évtized folyamán, de a javulás nagy részét - úgy tűnik - kioltja a gazdasági növekedés, így a kormányoknak még jelentős lépéseket kell tenniük azért, hogy a gazdasági tevékenységek nyomán jelentkező környezetterhelést e tevékenységektől szétválasszák.

SAJTÓKÖZLEMÉNY


Koppenhága/Genf/Brüsszel, 2003. május 13.


A nem fenntartható gazdasági tevékenységek miatt Európa környezeti állapotának javulása veszélybe került


A környezet állapota Európa-szerte több szempontból javult az elmúlt évtized folyamán, de a javulás nagy részét -úgy tűnik - kioltja a gazdasági növekedés, így a kormányoknak még jelentős lépéseket kell tenniük azért, hogy a gazdasági tevékenységek nyomán jelentkező környezetterhelést e tevékenységektől szétválasszák.

Ez az egyik legfontosabb üzenete az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által Európa környezeti állapotáról készített és ma közzétett legutóbbi felmérésnek. <</font>


Az Európa környezete: harmadik értékelés a Kijevben május 21-23. között megrendezendő "Európa környezetéért" miniszteri konferenciára készült az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának (EGB) égisze alatt. Az Ügynökség a korábbi két értékelést 1995-ben és 1998-ban tette közzé Szófiában, illetve a dániai Ĺrhusban megtartott konferenciák alkalmával.

Az új jelentés összesen 52 országot ölel fel, köztük első alkalommal az Orosz Föderáció egészét és a többi 11 kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai (KEKK) államot.

A jelentés bemutatja, hogy a környezet állapotának javulásában elért haladás nagy része Európa számos területén még mindig a szennyezés korlátozására irányuló "csővégi környezetvédelem"-mel kapcsolatos intézkedéseknek vagy a gazdasági visszaesésnek és a szerkezetváltásnak köszönhető.

"A múlt tapasztalataiból tudjuk, hogy ezeket az eredményeket ismét elveszítjük, ha a gazdasági növekedés továbbra is a még mindig meghatározónak számító hagyományos és környezetkárosító tevékenységeken fog alapulni a fenntarthatóbb és környezetvédelmi szempontból hatékonyabb megoldások helyett" - mondta Gordon McInnes, az EEA megbízott ügyvezető igazgatója.

"Ez a kockázat különösen az EU-tagjelölt országokban és az KEKK-államokban áll fenn, ahová számos gyáripari tevékenységet helyeztek át Nyugat-Európából és más országokból" - tette hozzá McInnes.

Bár a jelentés rávilágít a különböző regionális országcsoportok közötti és a csoportokon belüli eltérő környezeti viszonyokra, egyúttal megerősíti, hogy a környezetpolitikák - ha azokat megfelelően dolgozták ki és hajtották végre - számos területen a környezet jelentős javulásához és kisebb terheléséhez vezettek.

Például, jelentős csökkenés történt Európában a légkör ózonrétegét károsító anyagok kibocsátásában. A savashatású anyagok pontforrásokból  - például gyárakból - levegőbe és vízbe történő kibocsátásának csökkenése általánosan javította mindkét környezeti elem minőségét. A biológiai szempontból fontos növény- és állatfajok élőhelyeinek védelme bizonyos javulást hozott állapotukban.


Ezzel szemben a hulladékkeletkezés kordában tartására irányuló környezetpolitikák nem hoztak jelentős eredményeket, továbbá egyes természeti erőforrások terhelése is még mindig növekszik, különösen, ami a halállományt, a termőtalajt és a földterületet illeti. A diffúz forrásokból (pl. mezőgazdaság) a vízbe történő kibocsátás továbbra is problémát jelent.


Az 1990-es évek elejétől tartó gazdasági és társadalmi átalakulás - amelynek során Nyugat-Európa szolgáltatásirányultabb társadalommá válik, a kontinens többi része pedig, bár eltérő gyorsasággal, a piacgazdaságra tér át - bizonyos területeken környezetvédelmi szempontból javulást, míg másokon romlást eredményezett


Európában összességében az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenése következett be. Közép- és Kelet-Európában, valamint a KEKK-országokban kisebb a vízkészletek mezőgazdaságból és iparból származó környezetterhelése. Ezekben az országokban a gazdasági szerkezetátalakítás volt a fő mozgatóerő a légszennyező anyagok kibocsátásnak csökkenésében.


Negatív példa, hogy Közép- és Kelet-Európában, valamint a KEKK-országokban a gazdasági szerkezetátalakításból következő földterület- felhagyás a biológiai sokféleséget veszélyezteti. A gazdasági növekedés sok nyugat-európai ország számára egyre nehezebbé teszi az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozására irányuló nemzeti célok elérését.


A települések fejlődése és a közlekedési infrastruktúra nagy kiterjedésű termőföldeket foglal el, és felaprózza a fontos állati és növényi élőhelyeket az egész térség számos helyén. A túlhalászás veszélyezteti a tenger természeti erőforrásait.


Minthogy ezeken a területeken a környezet állapotának javulását elsősorban az általános gazdasági helyzet határozza meg, az eddig elért haladás nagy részét valószínűleg nem lehet fenntartani, ha a gazdasági növekedés folytatódik vagy ismét teret nyer. Ezzel egyidőben a negatív hatások valószínűleg felerősödnek.


Ez a tendencia már érzékelhető a közlekedés területén, ahol észrevehetően nagyobb szerepet kap a közúti és a légi közlekedés a környezetbarátabb formák helyett, ezért növekszik az energiafelhasználás és az üvegházhatású gázok kibocsátása.

Az emberi egészséget továbbra is érintik a környezeti eredetű veszélyek. A veszélyes hulladékok mennyisége Európa-szerte emelkedik. Az ivóvíz minősége továbbra is aggodalomra ad okot az egész térségben, míg a nyugat-európai városokban a levegőszennyezés következtében kialakuló szállópor-terhelés jelenti a legnagyobb veszélyt az emberi egészségre.


A jelentés megállapítja, hogy ha Európa biztosítani kívánja környezetének megfelelő védelmét, és sikeresen akar áttérni egy fenntarthatóbb fejlődésre, akkor fel kell gyorsítania az olyan környezetvédelmi politikák megalkotását és végrehajtását, amelyek teljes mértékben figyelembe veszik a környezeti problémákat.


"Az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiája elmozdulást jelent a helyes irányba, de kézzelfoghatóbb cselekvésre van szükség a viszonylag tehetősebb EU-tagállamok részéről annak érdekében, hogy az EU környezetvédelmi szempontból hiteles maradjon" - mondta McInnes.


Hozzátette: "Leginkább egy olyan döntéshozatali mechanizmus hiányzik, amelyik megfelelően figyelembe veszi az egymással versengő, de gyakran egymást kiegészítő gazdasági, társadalmi és környezeti megfontolásokat. Az európai regionális energia-együttműködésben tapasztalható különböző kezdeményezések jól példázzák egy ilyen folyamat gyakorlati működését


A jelentés zárolt összefoglalója letölthető a

http://reports.eea.europa.eu/environmental_assessment_report_2003_10-sum címről. 
A teljes jelentés a zárolás lejárta után a
http://reports.eea.europa.eu/environmental_assessment_report_2003_10 címen lesz elérhető.

Megjegyzések a Szerkesztők számára

  • A kijevi miniszteri konferencia az ötödik ilyen esemény az 1991-ben megindított "Európa környezetéért" folyamat keretében. A konferenciáról információ található a http://www.unece.org/env/wgso/index_kyivconf.htm és a  http://www.kyiv-2003.info/main/index.php címeken.

  • A kelet-európai, kaukázusi és közép-ázsiai (KEKK) államok közé tartoznak: Azerbajdzsán, Belorusszia, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, az Orosz Föderáció, Örményország, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Ukrajna és Üzbegisztán.

Az EEA-ról

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség az Európai Unió és tagállamai által a környezetpolitikák kidolgozása során elsődlegesen használt információforrás. Az Ügynökség célja a fenntartható fejlődés támogatása, továbbá Európa környezeti állapotában jelentős és mérhető javulás elérésének elősegítése időszerű, célzott, tárgyszerű és megbízható információknak a környezetpolitikák alakítói és a közvélemény számára történő nyújtásával. Az EU által 1990-ben létrehozott Ügynökség - amely 1994-ben kezdte meg működését Koppenhágában - egyben az európai környezeti információs és megfigyelő hálózat (EIONET) központja. Ez a hálózat mintegy 300 intézményből áll Európa-szerte. Az EEA ezek segítségével gyűjti össze és terjeszti a környezetvédelemmel kapcsolatos adatokat és információkat.


Az Ügynökség - amely nyitott valamennyi olyan ország irányában, amely osztja célkitűzéseit - jelenleg 31 tagországot tömörít. Ezek: a 15 EU-tagállam, Izland, Liechtenstein és Norvégia, amelyek az Európai Gazdasági Térség tagjai, továbbá a 13 EU-csatlakozás előtt álló és tagjelölt ország, nevezetesen: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia, a Szlovák Köztársaság, Szlovénia és Törökország (e hónaptól kezdve). Az EEA az első olyan EU-intézmény, amely befogadta a csatlakozó országokat. Jelenleg folynak a tárgyalások Svájc EEA-tagságáról is.



Geographical coverage

[+] Show Map

Dokumentumhoz kapcsolódó lépések

Megjegyzések, vélemények

Iratkozzon fel most!
Get értesítések új jelentések és termékek. Jelenlegi előfizetők száma: 32975 Gyakoriság: 3-4 e-mail / hó.
Értesítések archívum
Kövessen minket
 
 
 
 
 
Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA)
Kongens Nytorv 6
1050 Copenhagen K
Dánia
Telefon +45 3336 7100